Űrhírek – 2020. augusztus 23.

  • Hétfőn sikeresen lezajlott a Starship SN-6 prototípus kriogenikus nyomástesztje. Néhány nappal később pedig be is szerelték az új Raptor SN-29 hajtóművet, amivel a tervek szerint ma fogják megkísérelni a statikus hajtóműtesztet. Ha pedig ezt is sikerrel teljesítette az SN-6, jövő pénteken sor kerülhet a 150 méteres ugrásra.
  • Szintén hétfőn ünnepelte 87. születésnapját Gene Kranz, a NASA korábbi repülésigazgatója. Kranz volt a többek között “szerencsés kudarccal” végződött Apollo-13 küldetésen szolgálatot teljesítő csapatok egyik vezetője, és épp a baleset alatt beosztott repülési igazgató. Az ő nem tervezett elsődleges feladata lett, hogy megszervezze a három űrhajós, Jim Lovell, Fred Haise és Jack Swigert élve visszahozatalát a Földre, és megszervezze, koordinálja a mentési műveleteket. Kranz összesen 34 évig volt a NASA alkalmazottja. Boldog születésnapot és még sok egészséges és nyugodt évet kívánunk neki!
  • Kedden hajtotta végre sikerrel a SpaceX a Starlink-10 küldetést, melynek keretében 58 db Starlink műholdat és 3 db SkySat földmegfigyelő műholdat állítottak Föld körüli pályára. A küldetés érdekessége volt, hogy a Falcon-9 1049 rakéta hatodik alkalommal indult el és tért is vissza sikeresen a Földre. A küldetésprofilt itt, a rövid beszámolót pedig itt és itt találjátok.
  • Magyar idő szerint kedd este negyed 8 körül vált le a Nemzetközi Űrállomásról az utolsó HTV-9 japán teherűrhajó. Az újgenerációs HTV-X űrhajó első repülésére még kb. másfél évet kell várnunk, hiszen a tervek szerint legkorábban 2022 februárjában szállít először utánpótlást majd az ISS-re.
  • Kedden megérkezett Cape Canaveralba a SpaceX Crew-1 misszión bevetésre kerülő Crew Dragon űrhajója. A Dragont minden szükséges tesztnek alávetették még Hawthorne-ban, és miután ezeket sikerrel teljesítette kerülhetett sor az átszállításra Floridaba. A SpaceX mérnökei az utolsó szerelési munkálatokat fogják végrehajtani rajta, és felkészítik a múlt héten nyilvánosságra hozott október 23-i tervezett indulásra. Eközben a Falcon-9 B1061 hordozórakéta első fokozata már a hangárban várakozik, a második fokozaton pedig sikeres statikus hajtóműtesztet hajtottak végre McGregorban.
  • A hét közepén Elon Musk egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az egyik, épp tesztelés alatt álló Raptorral 330 bar kamranyomást sikerült elérniük károsodás vagy utólagos megsemmisülés nélkül, ami új rekordnak számít az űriparban. A végső cél 350 bar nyomás, de Musk egy válaszában azt is megerősítette, hogy az SN-40 jelzésű hajtómű már a most tesztelés alatt állóhoz képest fejlesztéseket tartalmaz, így a további nyomásszint-növelés és rekorddöntés sem várat talán sokáig magára.
  • December 6-án szállhat le a a japán Hayabusa-2 űrszonda, mely a Ryugu kisbolygó felszínéből vett mintával fog visszatérni a Földre. További információk ebben a cikkben.
  • Kína is újabb sikeres rakétaindítást hajtott végre magyar idő szerint ma hajnalban. A Long March 2D rakéta a Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Bővebben a küldetés profilban és a beszámolóban tudtok olvasni erről a misszióról.
A Falcon-9 B1049 hatodik indítása augusztus 18-án
Fotó: SpaceX

Sikeresen indítás hajnalban

Ma hajnalban egy kínai Long March-2D (Hosszú Menetelés-2D) hordozórakéta sikeresen pályája állította a Gaofen-9-05 földmegfigyelő műholdat. Utólag kiderült, hogy a fő rakomány mellett két kisebb űreszközt is magával vitt a rakéta – egy többfunkciós tesztműholdat, illetve a Tintuo-5 névre hallgató szatelitet, melyet a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem épített. A tesztműhold navigációs és kommunikációs technológiákat fog tesztelni, míg a Tintuo-5 Föld körüli pályról fog hajókról és űreszközökről telemetriai adatokat és egyéb információkat gyűjteni és továbbítani, illetve IoT (Internet of Things) célokra is alkalmazni fogják. A küldetésről részletesebben ezen a linken lehet olvasni.

Képek a reggeli startról
Forrás: CGTN News

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-9-05 küldetés profil

Vasárnap hajnalban Kínából ismét indul egy rakéta – a rakománya egy Gaofen-9 műhold lesz, pontosabban a Gaofen-9-05, az ötödik műhold a kilencedik generációs Gaofen földmegfigyelő műholdkonstellációban. Lássuk is a részleteket:

Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 23. magyar idő szerint 04:25, Csiücsüan Űrközpont – Launch Area 4, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-2D rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO) – 617×664 km, 98.01° inklinációval
Élő közvetítés: a beszámolónkban összefoglaltuk az indítást
Indítás kimenetele: sikeres indítás

Az előző Gaofen-9 startja
Forrás: Xinhua

A Gaofen műholdrendszer
A Gaofen műholdak részei Kína polgári földmegfigyelő hálózatának, a China High Definiton Earth Observation, röviden CHEOS-nak. Ez lesz az ötödik Gaofen-9 típusú szatelit pályára állítása, ezt jelzi a 05. A katonai célra szánt Yaogan-9 földmegyfigyelő műhold alapján építették őket, a CAST2000 műholdplatformra. Áramellátását két kihajtható napelemtábla biztosítja akkumulátorok segítségével. Két darab pánkromatikus kamera található az Gaofenen, illetve egy mikrohullámú távérzékelési eszköz is.
Egy méternél jobb felbontású optikai képeket fog szolgáltatni, melyeket többnyire várostervezési, úthálozat építési és pontos földmérési célokra fognak felhasználni.
Mezőgazdasági használatban termés mennyiségének a megbecsülését fogja elősegíteni, illetve esetleges katasztrófahelyzet esetén az érintett terület megfigyelést biztosítja majd. Kína a CHEOS projektet 2010-ben indította ami azóta ez egyik legnagyobb nemzeti technológiai és tudományos projekté nőtte ki magát.
Az előző Gaofen misszióról szóló profilunkat itt lehet elolvasni.

Űrhírek – 2020. augusztus 9.

  • Kedden egy újabb történelmi tesztet hajtott végre a SpaceX: első alkalommal repült irányított keretek között egy teljes méretarányú Starship prototípus Boca Chicaban. A 150 méteres tesztugrás beszámolóját itt találjátok.
  • Augusztus 5-én szerdán ünnepelte volna 90. születésnapját Neil Armstrong, az első ember, aki a Hold felszínére lépett.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS első teljesen megépült hordozórakétájának 4. soron következő tesztjét az összesen 8 részből álló tesztsorozatból. Ezúttal a rakéta meghajtásáért felelős rendszereit vizsgálták, melyek a 4 db RS-25 hajtómű működéséért lesznek felelősek. A július 20-án kezdődött teszt sikerrel lezajlott, így a mérnökök immár a következő, hidraulikus rendszerekre, és a röppálya irányvektorait szabályzó egységek tesztjére fókuszálhatnak.
  • Ugyancsak szerdán jelentette be az SES (Société Européenne des Satellites), luxemburgi székhelyű európai műholdakért felelős központ, hogy a ULA-t és a SpaceX-et bízzák meg különböző kommunikációs műholdak felbocsátásával 2022-ben. A ULA egy Atlas-V 531 rakétával két darab, a Boeing által épített ún. C-sávban működő műholdat fog felbocsátani, a SpaceX pedig minimum kettő, de lehet, hogy végül három hasonló műholdat fog orbitális pályára állítani, valószínűleg Falcon-9 rakétákkal. Ez utóbbi műholdakat a Northrop Grumman fogja gyártani. Ezek a középső C-sávban, kb. 280 MHz-en működő műholdak az Egyesült Államok mintegy 120 millió háztartása számára biztosítanak majd 5G internethálózatot, a felbocsátásuk előtt azonban még az FCC (Federal Communications Commission – Szövetségi Távközlési Bizottság) jóváhagyása is szükséges.
  • Augusztus 6-án csütörtökön sikeresen alacsony Napszinkron pályára állt egy kínai Gaofen-9 földmegfigyelő műhold. Az indítást egy Long March 2D rakétával hajtották végre Csiücsüan Űrközpontból. A küldetés profilt itt, az indítás rövid beszámolóját pedig itt olvashatjátok.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! A múlt heti bejelentés után, miszerint még ebben a hónapban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra, újabb fejlesztésekről számolt be a cég. Az újításokról készült cikkben még több információt találhattok.
  • Pénteken többszöri halasztás után elindult a Starlink-9 küldetés. A küldetés profilt itt, a beszámolót itt olvashatjátok.
  • Szintén pénteken, kissé meglepő módon hozta nyilvánosságra az USAF (Amerikai Légierő) a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton. Hasonlóan a feljebb említett SES-küldetésekhez, itt is a ULA és a SpaceX ajánlatát választotta a Légierő. További infók ebben a cikkben.
  • Tegnap hazatért a DM-2 küldetés űrhajója, a Crew Dragon Endeavour Cape Canaveral kikötőjébe. A Go Navigator kiszolgáló hajó a hét közepén indult el Pensacolaból, és néhány napos út után érkezett meg Port Canaveralba.
A NASA SLS tesztállása

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-9-04 küldetés profil

Holnap reggel egy Long March-2D hordozórakéta fog indulni a Csiücsüan Űrközpontból egy Gaofen földmegfigyelő műholddal a rakterében. Összesítettük az indítás részleteit és pár információt a rakományról.

Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 6. magyar idő szerint 06:00, Csiücsüan Űrközpont – Launch Area 4, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-9-04 polgári földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-2D rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO) – 617×664 km, 98.01° inklinációval
Élő közvetítés: beszámolónkban megtalálható az indításról készült felvétel, élő közvetítés sajnos nem volt
Indítás kimenetele: sikeres indítás

Egy korábbi Gaofen-9 indítása
Forrás: NSF

A Gaofen műholdrendszer
A Gaofen műholdak részei Kína polgári földmegfigyelő hálózatának, a China High Definiton Earth Observation, röviden CHEOS-nak. Ez lesz a negyedik Gaofen-9 típusú szatelit pályára állítása, ezt jelzi a 04. A katonai célra szánt Yaogan-9 földmegyfigyelő műhold alapján építették őket, valószínűleg a CAST2000 műholdplatformra. Áramellátását két kihajtható napelemtábla biztosítja akkumulátorok segítségével. Két darab pánkromatikus kamera található az Gaofenen, illetve egy mikrohullámú távérzékelési eszköz is.
Egy méternél jobb felbontású optikai képeket fog szolgáltatni, melyeket többnyire várostervezési, úthálozat építési és pontos földmérési célokra fognak felhasználni.
Mezőgazdasági használatban termés mennyiségének a megbecsülését fogja elősegíteni, illetve esetleges katasztrófahelyzet esetén az érintett terület megfigyelést biztosítja majd. Kína a CHEOS projektet 2010-ben indította ami azóta ez egyik legnagyobb nemzeti technológiai és tudományos projekté nőtte ki magát. A Long March-2D indítójárműről hamarosan egy cikksorozatunkban tervezünk írni.

Gaofen-9 szatelit (animáció)
Forrás: Gunter’s Space Page

Űrhírek – 2020. július 5.

Ismét elég eseménydús héten vagyunk túl, vegyes történésekkel.

  • Kedden újabb sikeres indítást hajtott végre a SpaceX, ezúttal ismét egy fontos megbízás keretében. A vadonatúj Falcon-9 B1060 rakéta az Amerikai Légierő (pontosabban a Space Force) harmadik generációs, GPS III műholdjának harmadik egységét juttatta az űrbe. A küldetés adatairól itt, a beszámolóról pedig itt olvashattok. A küldetés után egy nappal pedig hivatalosan megerősítették, hogy az elhalasztott Starlink-9 misszió új dátuma július 8.
  • A NASA további hat SLS rakéta megépítését tervezi az eddigi három, már folyamatban lévő rakétán kívül. Az ehhez szükséges 12 db szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta gyártásáról szóló szerződéstervezetről kedden számolt be az űrhivatal. További infók ebben a cikkben.
  • Szintén kedden jelentette be hivatalosan a NASA, hogy június 29-i hatállyal Joel Montalbano veszi át Kirk Shireman helyét az ISS programvezetői tisztségében, aki június 26-án köszönt le. Montalbano 2012 óta volt vezetőhelyettes, és napi szinten felelt a NASA különböző részlegei közötti gördülékeny együttműködéséért, így nem meglepő a kinevezése a vezetői posztra.
  • Ismét sikeres űrsétát hajtott végre szerdán az ISS Expedition 63 személyzetének két tagja, Chris Cassidy és Bob Behnken. Az űrhajósok a június 26-i első űrsétán megkezdett munkát fejezték be, az S6 rácselemen lévő akkumulátorcserék végrehajtásával.
  • Az Arianespace szerdán jelentette be, hogy a június 29-i elhalasztott indítást csak augusztus 17-én kísérlik meg újra a kedvezőtlen magaslati szelek miatt. Legalább is ez a cég hivatalos tájékoztatása, bár elég érdekes ez az indok, mivel korábban soha nem volt még közel két hónapos halasztás rossz időjárási viszonyok miatt. A következő Ariane-5 indítást július 28-án tervezik egy másik rideshare küldetés keretében.
  • Ismét tovább csúszik a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek az indítása. Ezúttal a július 22-re tervezett startot nyolc nappal, július 30-ra halasztották. A csúszás okaként egy hibás folyékony oxigénszint-szenzort jelöltek meg a ULA mérnökei, akik a hibás alkatrészre az Atlas-V legutóbbi, indítási folyamatot szimuláló tesztjét (wet dress rehearsal) kiértékelve bukkantak. A hiba könnyen orvosolható, és remélhetőleg nem merül fel további probléma az indítás előtt. Ugyanis a tervezett indítási ablak felét így már fel is használta a NASA és a ULA, ami a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított kedvező pozíciójából adódik. Bár ezt a periódust is három nappal, augusztus 15-ig meghosszabbították, ha nem sikerül ezen időszakon belül elindítani a rovert, akkor legközelebb csak két év múlva lesz erre lehetőség.
  • Szerdára virradóra kezdte meg a SpaceX a Starship SN-5 prototípussal a tesztsorozat végrehajtását. Az első komolyabb tesztet sikerrel teljesítette a tesztjármű. Két nappal később pedig meg is érkezett a statikus hajtóműteszt(ek)en használandó Raptor SN-27, melyet azóta be is szereltek már. A tesztsorozat a tervek szerint július 8-án, szerdán folytatódik.
  • Kína sem tétlenkedett a héten, ugyanis két sikeres rakétaindítást is végrehajtottak három nap alatt. Az első küldetésen egy Long March 4B rakéta juttatott orbitális pályára egy új Gaofen Földmegfigyelő műholdat, a második indítás alkalmával pedig egy Long March 2D startolt el, rakománya pedig a Shiyan-6 műhold-család második egysége volt. A szatellitek feladatai különböző űrbéli viszonyok megfigyelése és az ehhez kapcsolódó tudományos kísérletek lesznek.
  • Július 3-án egy kisebb, vészhelyzet-elkerülő pályakorrekciót kellett végrehajtani az ISS-en. Dr. Marco Langbroek műhold-specialista szerint egy 1987-ben felbocsátott szovjet Proton rakéta második fokozatának egy darabja túl közel került volna az űrállomáshoz, ezért volt szükség a pályamódosításra.
  • Úgy tűnik, hogy megmenekülnek a OneWeb műholdak. A csődeljárás alatt álló céget ugyanis fele-fele arányban megvásárolta az Egyesült Királyság és a Bharti Global magánvállalat.
  • Tegnap élőben jelentkezett be az ISS-ről a jelenlegi háromtagú amerikai személyzet. Chris Cassidy, Doug Hurley és Bob Behnken néhány mondatban köszöntötte honfitársait július 4-e alkalmából. Behnken a rövid adás alatt a kezében tartotta azt a híres amerikai zászlót, melyről már mi is többször írtunk (a zászló az első űrrepülőgépes küldetésen, az STS-1-en, az utolsón, az STS-135-ön is repült, és most augusztusban, a legutóbbi történelmi ISS-re történő küldetés végén majd visszahozza a Földre Behnken és Hurley). Behnken elárulta a következő útját is a zászlónak: a szintén óriási jelentőségű, 2024-ben tervezett újbóli emberes Holdraszállás alkalmával az Orion űrhajó fedélzetén is magukkal viszik majd az asztronauták.
  • Magyar idő szerint tegnap este hajtotta végre a Rocket Lab a 13. Electron rakéta indítását (a küldetés részleteiről itt tudtok olvasni). Az első fokozat még sikeresen teljesítette feladatát -bár az erős magaslati szelekkel alaposan meg kellett küzdenie-, azonban az indítás után négy perccel meghibásodás történt a második fokozatban, mely nem tudta elérni a megfelelő sebességet és magasságot, és elkezdett a Föld felé süllyedni. A Rocket Lab végül mintegy fél órával az indítás után hivatalosan is megerősítette, hogy a rakétát és a rakományt is elvesztették. Bővebb beszámoló ebben a cikkben.
A Falcon-9 indítása a GPS III küldetésen június 30-án
Fotó: SpaceX

Űrhírek – 2020. június 21.

  • Hétfőn közölte a NASA, hogy a Parker Solar Probe nevű Napkutató űrszonda sikeresen teljesítette ötödik orbitális körét, melynek során június 9-én minden eddiginél jobban, “mindössze” 18,6 millió km-re közelítette meg a Napot kb. 393042 km/h sebességgel. Ezzel nem csak az eddig Naphoz legközelebb repülő, ember alkotta eszköz címet szerezte meg, de a leggyorsabb űrszonda rekordját is megdöntötte. A megközelítés után a szonda a Vénusz felé veszi az irányt, hogy egy hintamanőver segítségével a következő alkalommal még közelebb repüljön el a Nap felszínétől. A mérnökök a mostani adatokat június vége és augusztus közepe között tudják letölteni az űrszondától, melyeket novemberben tesznek közzé majd.
  • Szerdán ismét rakétaindítást hajtott végre Kína, ezúttal egy Long March 2D rakéta startolt el az Észak-Nyugat Kínában található Jiuquan űrközpontból pekingi idő szerint 15:19-kor (magyar idő szerint 9:19-kor), ami a Gaofen 9-03 Földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Az indítást ráadásul nem megszokott módon élőben közvítette az egyik kínai csatorna is. A Xinhua nevű hírügynökség ismertetője szerint a műhold feladata eléggé sokrétű lesz: többek között várostervezéshez, közúti hálózat tervezéshez, termés hozam becslésekhez, valamint a katasztrófák megelőzésére, illetve enyhítésére irányuló megfigyeléseket is végeznek majd vele a szakemberek.
  • Egy csütörtöki NASA telekonferencia egyik témája ismét a Demo-2 küldetés időtartama volt. Kathy Lueders, az Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottságának frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint Bob Behnken és Doug Hurley űrhajósok augusztus elején térhetnek vissza a Földre az Nemzetközi Űrállomásról. Ez a dátum azonban nem sokáig volt érvényben, hiszen rögtön másnap megerősítették, hogy az ütemtervet megváltoztatva augusztus közepére időzítik a visszatérést, viszont így az első éles Crew Dragon küldetés, a Crew-1 szeptember közepére tolódik. Ennek ugyanis az eddigi tervek szerint augusztus 30-ra volt kitűzve az indulása, ám a Demo-2 küldetés teljes kiértékelésére nem lenne elég 2 hét, ezért döntöttek a későbbi dátum mellett. A Dragon Endeavour űrhajó egyébként remekül “érzi magát”, hetente felébresztik és ellenőrzéseket végeznek rajta, majd visszaállítják alvó üzemmódba.
  • Ahogy arról már mi is beszámoltunk egy rövid hír formájában csütörtökön, a SpaceX-nek már több mint 100 űreszközre van megrendelése a Rideshare-program keretén belül. Ennek röviden az a lényege, hogy ezeket a kisebb méretű műholdakat egy másik misszió rakományával együtt juttatják az űrbe, így a jelentkező cégek sokkal alacsonyabb áron kapják meg a SpaceX szolgáltatását.
  • Végre jó hír érkezett a NASA új nehézrakétájáról, az SLS-ről. A járvány okozta korlátozások visszavonása után ismét megkezdődött a munka a Huntsville-i Marshall Űrközpontban, és sor kerülhetett a rakéta folyékony oxigéntartályának végső szerkezeti tesztjeire. Az üzemanyagtankot a legkeményebb teszteléseknek (ún. test to failure) vetik alá, melynek során felmérik a tartály képességeit és szilárdságát.
  • Tegnap megkezdődött a visszaszámlálás a következő marsjáró, a Perseverance indulása kapcsán, mely a jelenlegi tervek szerint július 20-án kezdi meg útját a vörös bolygóra. Az indítást a ULA egy Atlas-V rakétával végzi majd el, melynek tegnap végre is hajtották az ún. Wet Dress Rehearsal tesztjét, magyarul az a folyamatot, amikor a rakétát teljesen feltankolják, és egészen a hajtóművek begyújtásáig elvégzik az indítási előkészületeket és műveleteket.
  • Tegnap este egy újabb botrány látott napvilágot a Boeinggel kapcsolatban, mely a NASA új holdi leszállórendszer kifejlesztésére irányuló pályázatával van összefüggésben. Mint kiderült, a Boeing a határidő kitolását kérte az űrhivataltól, amivel kedvezőbb helyzetbe kerülhettek volna a versenytársakkal szemben. Az ügy eredményeképp a Boeing végül nem nyert a pályázaton, a NASA-nál pedig Doug Loverro, a NASA emberes utazásokért felelős igazgatója lemondott.
A Long March 2D indítása június 17-én
Fotó: Xinhua

Űrhírek – 2020. február 23.

  • Egy újabb Starlink indítással kezdődött a hét, a SpaceX immár az ötödik ilyen küldetését hajtotta végre tavaly május óta. A 60 darab műholdat ismét terv szerint sikerült orbitális pályára állítani, azonban az első fokozat ez alkalommal nem tudott leszállni az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra, hanem a vízben landolt és menthetetlen károkat szenvedett. Itt írtunk róla részletesen.
  • Másnap, kedden azonban jó híreket is kaptunk a cég háza tájáról: bejelentették, hogy 2021 végétől a Space Adventures céggel karöltve lehetőséget biztosítanak civileknek is, hogy a Crew Dragon űrhajóval Föld körüli pályán tölthessenek el több napot. A hírrel ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
  • Idén második alkalommal startolt el egy Ariane-5 rakéta. Ezúttal két rakomány is helyet kapott a raktérben, a japán JCSAT-17 és a koreai GEO-Kompsat 2B műholdat állították orbitális pályára. Előbbi egy kommunikációs, utóbbi pedig egy éghajlat- és környezetvizsgáló műhold.
  • Kína is újabb rakétaindítást hajtott végre február 18-án. A Long March 2D rakéta négy darab technológiai kísérleti műholdat juttatott az űrbe a Xichang Űrközpontból. Érdekesség, hogy ez a helyszín első alkalommal adott otthont ennek a típusú rakétának az indításához, korábban csak Long March 3 rakéták startoltak innen. Kínának idén ez már a negyedik sikeres missziója volt.
  • Szerdán jelentette be a Roszkoszmosz, hogy lecseréli az áprilisban az ISS-re induló két kozmonautáját. Nikolai Tikhonov és Andrei Babkin leváltását “orvosi okokkal” magyarázza az ügynökség, és helyettük a tartalék személyzet két tagja, a veterán Anatoly Ivanishin és az újonc Ivan Vagner kapnak helyet a Szojuz MS-16 űrhajón az amerikai Christopher Cassidy mellett.
  • Egyre valószínűbb, sőt szinte már biztos, hogy a SpaceX visszatér a Los Angeles-i kikötőben található bázisához. Csütörtökön ugyanis a kikötő vezetősége jóváhagyta az építési engedélyeket a terület bővítéséhez és a szükséges infrastruktúra létrehozásához. A végső engedélyt azonban a Los Angeles-i városi közgyűlésnek kell kiadni, amely szerdán dönt ebben a témában.
Az Ariane 5 indítása február 18-án
Forrás: ESA/CNES/Arianespace