Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Űrhírek – 2020. március 15.

  • Március 9-én hétfőn Kína egy újabb Long March 3B rakétát indított, mely egy Beidou navigációs műholdat juttatott az űrbe. Immár 54 ilyen műhold kering a Föld körül, melyek Kína saját GPS hálózatát hivatottak biztosítani, a polgári lakosság és a hadsereg számára is. 2012 óta működik a hálózat korlátozottan, és a májusra tervezett utolsó indítással lesz teljeskörű a szolgáltatás.
  • Kedden újabb rossz hírt kaphattunk a NASA SLS-programjáról: egy belső vizsgálat megállapította, hogy az űrhivatal új óriásrakétájának fejlesztése és építése ismét tovább csúszhat, és a költségek is tovább nőhetnek ezáltal. Hogy konkrét számokat is közöljünk: a NASA eredeti, 2014-es terve alapján 10,8 milliárd dollárra becsülte a projekt teljes költségét, ez tavaly év végére már 17 milliárd dollárra nőtt, és a jelenlegi riport szerint jövőre eléri a 18,3 milliárd dollárt is, ha 2021-ben egyáltalán sor kerülhet az első indításra…ha pedig a második indítás is tovább csúszik 2023-ra, már 22,8 milliárd dolláros összegről beszélhetünk. A projekt időbeli csúszását is figyelembe véve összességében 33%-kal lépte túl a program a tervezett költségeket és időbeli ráfordítást, ez jövőre pedig már 43%-ot is elérheti. A riport a három fő beszállító cég – a Northrop Grumman (hordozórakéták), a Boeing (rakétatest fő alkotóelemei) és az Aerojet Rocketdyne (hajtóművek) – különböző problémáit és az ezekből adódó késéseket említi a projekt csúszásának fő okaként.
  • Azonban egy pozitív esemény is történt végre az SLS programot tekintve: tegnap több sikeres teszten is átesett az Orion űrhajó a NASA Plum Brook-i központjában. A szigorú tesztek során extrém űrbéli helyzeteket szimulálva figyelték meg a kapszula működését és viselkedését.
  • 2022-re halasztották az európai-orosz közös fejlesztésű ExoMars marjáró indítását. Az idén júliusra tervezett start csúszását az ejtőernyők és egyéb elektronikai eszközök megfelelő működése miatti aggályok okozzák, de a koronavírus egyre nagyobb veszélye és terjedése is közrejátszott az ESA és a Roszkoszmosz vezetőinek döntésében.
  • Helyi idő szerint ma reggel 9:22-kor (hazai idő szerint 14:22-kor) indított volna a SpaceX újabb 60 darab Starlink műholdat egy Falcon-9 rakétával. Azonban T-0-nál leállították a folyamatot, és a rakéta az indítóálláshoz rögzítve a földön maradt. Az eddig beérkezett hivatalos információ szerint a Merlin hajtóművek működéséért felelős program eltérést fedezett fel a begyújtás előtti pillanatban, ezért az automatikus indítás-megszakító rendszer működésbe lépett. A küldetés érdekessége, hogy ötödik alkalommal indul ugyanaz a rakéta, és első alkalommal használnak újra két áramvonalazó kúpot is, a részletekről ebben a cikkben írtunk.
A Long March 3B indítása március 9-én
Forrás: Xinhua

Űrhírek – 2020. január 12.

Elérkezett a vasárnap este, úgyhogy nézzük is a hét legfontosabb híreit.

  • A hétfői Starlink indításról, és Dragon visszatérésről itt már írtunk részletesen.
  • Tolódott a SpaceX in-flight abort (IFA) teszje is január 18-ra (január 11-ről), erről a jövő héten jövünk részletes előzetessel. A static fire teszt január 11-én szombaton már megvolt, így minden sínen van a jövő heti teszt előtt. Elon Musk közben újra megerősítette, hogy nem tudják megmenteni az első fokozatot, így az valószínűleg meg fog semmisülni.
  • Szintén SpaceX, pénteken a texasi Boca Chica-ban nyomástesztet végeztek a leendő Starship egy újonnan összehegesztett üzemanyagtartályával. A tartály végül 7.1 barig bírta a terhelést, ami jónak mondható, ugyanis 6 bar szükséges egy orbitális repüléshez. Alul van egy kép az eldeformálódott tartályról, a teszt után.
  • Kigördült (végre..) az első, teljesen elkészült SLS első fokozat a NASA New Orleans-i telephelyéről. A hordozót nagy ünnepség keretében mutatta be az űrhivatal, melyet hamarosan egy uszály fog a Mississippi államban lévő Stennis Space Centerbe szállítani, az első éles tesztjére. Az első Artemis misszió 2021-ben indulhat, amennyiben nem lesz további késés. Itt tudtok többet megtudni az eseményről.
  • A 2017-ben indult kiképzésük és a sikeres vizsga után 13 új űrhajóst avatott a NASA. A “Teknősöknek” is becézett osztály tagjai lehetnek, akik elsőként léphetnek a Marsra, vagy újra a Holdra. A most végzett asztronauták (11 NASA és 2 kanadai űrhajós) az Artemis (Orion űrhajó) és a Lunar Gateway (űrállomás) programokban vehetnek részt a jövőben. További részleteket itt tudtok olvasni.
  • Január 7-én Kína is megkezdte az évet: egy Long March 3B hordozóval indítottak egy újabb titkos TJSW műholdat (TJSW-5). Hivatalos közlés szerint, a TJSW-k távközlési célokat szolgálnak geostacionárius pályán, de sok részletet nem tudunk a pontos működésükről. Itt tudtok hosszabban olvasni az indításról.
  • A NASA és a Boeing közös, független vizsgálóbizottságot állított fel, a Starliner első útján történt hibák elemzésére. A hivatalos jelentésre még pár hetet várnunk kell, és továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy szükség lesz-e egy második, személyzet nélküli útra. Eközben a Boeing már szállítja át a kapszulát Új-Mexikóból Floridába, ahol további vizsgálatokat végeznek, és felkészítik az űrhajót a következő küldetésére. A kapszula következő útja az első éles, személyzetet is szállító (előtte lesz még egy emberes tesztküldetés) misszió lesz, melynek parancsnoka Suni Williams NASA űrhajós lesz. Williams amúgy nemrégiben a “Calypso” becenevet adta az űrhajónak. További infókat itt tudtok olvasni.
  • Egy kis szolgálati közlemény: mostanában kicsit kevesebbet írtunk, mert kicsit lassúbb az űrbiznisz, plusz mindhárman hosszabb írásokon dolgozunk. Peti jön hamarosan egy Wernher von Braun életrajzzal, Dave folytatja a SpaceX történelmet, én pedig az első Hubble szervíz-küldetés (STS-61) nagyon részletes történetét írom, szóval érdemes lesz továbbra is majd rendszeresen visszalátogatni az oldalra! 🙂
  • Ha már szolgálati, lenne két kérdésünk: a heti hírösszefoglalót vasárnap rakjuk ki, de mit szólnátok, ha lenne egy heti külön csak SpaceX hírösszefoglaló? Szerda-csütörtök lenne mindig olvasható, az “egyéb” hírek pedig maradna vasárnap estére. A másik kérdés, hogy egy adott témáról a rövidebb (pár perces olvasást igénylő) írásokat preferáljátok, vagy jöhetnek a hosszabb, akár 20-30 perces olvasmányok is? Írjátok meg kommentben a véleményeteket. 🙂
Meggyötörték szegényt..
Forrás: @BocaChicaGal
Az új, frissen végzett NASA űrhajósok
Forrás: NASA

Űrhírek 2019. augustus 26.

  • Újabb sikeres starton van túl az ULA: utoljára repült a Delta-4 Medium hordozó, ezúttal egy GPS III műholdal jutattak az űrbe, rövid képes beszámolónk itt található
  • Múlt héten már írtunk a legújabb kínai kilövésról, viszont a műhold státusza továbbra is ismeretlen. Sikeres misszió után rendszerint a kínai állami média számol be a küldetésről, ez azonban még a mai napig nem történt meg, így feltélezhető, hogy a múholddal súlyos problémák vannak. Hosszabb írás itt található.
A Long March 3-b rakéta emelkedés közben
Forrás: NSF
  • 6,5 órás űrsétán van túl a Nemzetközi Űrállomás két lakója, Nick Hague és Andrew Morgan. A küldetés célja az ún. International Docking Adapter-3 (IDA-3) kikötőport működésbe helyezése volt, a Harmony modul űr felé néző részén. Ez a kikötőport fogja kiszolgálni a leendő SpaceX Crew Dragon és Boing Starliner amerikai űrhajókat. Az ISS-en már működésben van egy ilyen port (IDA-2), ehhez csatlakozott idén tavasszal a Crew Dragon a tesztküldetése közben. Érdekesség, hogy az IDA-1 sorszámú port a SpaceX CRS-7-es misszió keretében került volna az Űrállomásra, azonban az emelkedés közben a rakéta felrobbant.
  • Múlt héten az orosz űrhivatal, a Roszkozmosz újabb – bár ezúttal meglepő módon, legénység nélküli – Szojuz indításon van túl. Az MS-14 küldetés célja, hogy a Szojuz MS típusú űrhajó legújabb fejlesztéseit tesztelje: továbbfejlesztett fedélzeti számítógép, és vészhelyzeti rendszerek. Bár legénység nincs az űrhajón, azonban egy kissé bizarr, emberszerű robot, Skybot a fedélzeten utazik. Vele különböző kísérleteket fognak végrehajtani a kéthetes tartózkodása alatt az űrállomáson, illetve adatokat gyűjt leszállás/felszállás közben. Az űrhajónak pénteken kellett volna az ISS-hez csatlakoznia, azonban az automata KURSZK navigációs rendszer (nem a Szojuz rendszere, hanem az ISS-en lévő része) meghibásodása miatt ez nem sikerült. Közvetlen életveszély nem volt az Űrállomáson, azonban elég feszült perceket élhettek át. Ma az állomáson már ottlévő Szojuz MS-13 (a legénységgel az úrhajón) átcsatlakozott egy másik portra, hogy a másik portra tudjon kikötni az MS-14.

Képek/videók a tegnapi Long March 3B fellövésről

Ahogy Dave tegnap már írta, Kína újabb kilövésen van túl. Íme pár látványos kép és videó a tegnapi indításról. Szomorú érdekesség, hogy állítólag a leváló fokozatok megint emberlakta területre estek, melyek meg is öltek két tehenet…
Legfrissebb hírek szerint a műholddal is problémák vannak, habár az sikeresen pályára állt, és jelenleg is dolgoznak a javításán.

Eseménydús hétkezdet – Két rakétafellövés egy napon!

Mozgalmasan indul ez a hét is…és remélhetőleg így is folytatódik majd, de nem lőjük le (vagy fel?) előre a poént! Nem hogy egy napon, de egy órán belül két rakétát is fellőttek a világ különböző pontjain.

Read moreEseménydús hétkezdet – Két rakétafellövés egy napon!