Visszahulló Long March-4B rakéta fokozat

Reggel sikeresen elindult a Kínai Űrügynökség Long March-4B rakétája a Gaofen-11-02 földfigyelő műholddal, és sajnos az első fokozat újból lakott település közelében csapódott be…

A rakéta erősen mérgező, hipergolikus (UDMH/N2O4, asszimetrikus-dimetilhidrazin és dinitrogén-tetraoxid) hajtóanyagot használ, melynek kis mennyiségű belélegzése is életveszélyes lehet, nem beszélve a rakéta hatalmas mérete által okozott becsapódástól..

Sajnos ez már nem az első alkalom volt kínai rakétaindítások esetében, mi is már többször beszámoltunk hasonló esetről a blogon.
A küldetésről szóló előzetesünket itt olvashatjátok.

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-11-02 küldetés profil

Hétfő reggel pontban nyolc órakor egy Long March-4B rakéta fog elemelkedni a Tajjüan Űrközpontból a Gaofen-11-02 polgári (vagy katonai, de erről később) földmegyfigyelő műholddal a rakterében.

Indítás ideje, helye: 2020. szeptember 7. magyar idő szerint 08:00, Tajjüan Űrközpont – Launch Complex 1, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-11-02 polgári nagyfelbontású földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-4B rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO)
Élő közvetítés: nem valószínű hogy lesz, amint elérhető videófelvétel frssítjük cikkünket

Long March-4B korábbi indítása
Forrás: CN News

A Long March-4B
A Long March-4B (Hosszú Menetelés-4B, vagy CZ-4B) egy kínai közepes teherbírású hordozórakéta. Általában alacsony Föld körüli pályára (LEO), vagy alacsony napszinkron pályára (SSO) szoktak műholdakat indítani ezzel a típussal. Három fokozattal rendelkezik, mindegyikük cseppfolyós hipergolikus (UDMH/N2O4, asszimetrikus-dimetilhidrazin és dinitrogén-tetraoxid) hajtóanyagot használ. Ennek a hajtóanyag-keveréknek az érdekessége hogy öngyulladó, így egyszerűbbre tudták építeni a hajtóműveket (gyújtószerkezet hiánya miatt). Hasznos teher: LEO: 4200 kg, SSO: 2600 kg, GTO (geostacionárius átviteli pálya): 1500 kg.

A Gaofen (vagy Kaofen) 11-02 a Gaofen műholdak 11. szériájának második műholdja. Ez első ilyen típusú szatelit 2018. nyarán állt pályára. A Gaofen-11-et a China Academy of Space Technology (CAST) fejleszti és építi, ami a CASC leányvállalata. Nagyon kevés részletet lehet tudni az eszközről és annak képességeiről. Egy optikai műszerről van szó, becslések szerint egy 1,7 méteres tükörrel lehet felszerelve, amit már katonai célra is lehet használni, mert 1 méter alatti felbontást ad – érdekesség képpen, az amerikai szupernehéz (és szupertitkos) KH-11 Kennen optikai kémműholdaknak 2,4 méteres tükörrel vannak felszerelve. A kínai állami hírportálok szerint a Gaofen-11 műholdak telkek- és egyéb területi mérésekre, várostervezésre, úthálózat-tervezésre, mezőgazdasági és katasztrófa-elhárítási célokra lesznek használva.

Egy Gaofen-műhold 3D renderképe a kínai irányítóteremből
Forrás: Gunther’s Space Page

Űrhírek – 2020. július 26.

  • Még múlt hét vasárnap éjjel, magyar idő szerint 23:58-kor sikeresen elindult az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-szondája, a HOPE. A szondát egy japán Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakéta juttatta az űrbe, majd a megfelelő orbitális pályára állás után az eszköz elindult a Vörös Bolygó felé. A küldetés részleteiről itt, az indítás beszámolójáról pedig itt tudtok bővebben olvasni.
    Három nappal később Kína is elindította saját Mars-szondáját (a küldetés profilt ezen a linken találjátok), mely ráadásul egyedülálló a maga nemében, ugyanis a keringő egység mellett helyet kapott egy leszálló egység és egy rover is. A rövid beszámoló itt található.
  • Az utolsó felkészítési lépéseket végzik a NASA Perseverance Marsjáróján, mely július 30-án fog indulni Cape Canaveralból egy Atlas-V fedélzetén. A mérnökök csütörtökön feltöltötték a rover nukleáris erőforrását plutóniummal, mely a befejező művelete volt az eszközön végrehajtandó előkészületi fázisnak. A NASA és a ULA mérnökei a hét második felében tartott ülésükön megadták a végső engedélyt az indításhoz, így remélhetőleg már semmi nem áll a 30-án tervezett start útjába.
  • Többszöri halasztás után végül hétfőn sikeresen űrbe juttatta a SpaceX a dél-koreai hadsereg Anasis-II nevű műholdját (küldetésprofil és beszámoló). A küldetés teljes sikerrel zárult, hiszen a műhold a megfelelő pályára állt, a B1058.2 Falcon-9 hordozórakéta visszatért a Just Read The Instructions drónhajóra, és első alkalommal az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikeresen elkapta a két kiküldött hajó, a Ms. Tree és Ms. Chief.
  • Szintén hétfőn végezte el a SpaceX Boca Chicaban a Starship SN-5 statikus hajtómű tesztje előtti utolsó ellenőrzést az üzemanyag tankolórendszeren. Bár a teszt nem volt látványos, de a hétre kitűzött hajtóműteszt alapján sikeresnek vélhető volt. Végül azonban a héten már nem fog sor kerülni a Raptor SN-27 begyújtására, mert a hétvégén megérkező Hanna hurrikán miatt el kellett halasztani a tesztet hétfőre. Ha a hajtómű begyújtása is sikerrel zárul, akkor még a jövő héten sor kerülhet remélhetőleg az első 150 méteres tesztugrásra is.
  • Szerdán a negyedik és egyben utolsó űrsétáját végezte el Chris Cassidy és Bob Behnken. Feladatuk az akkumulátorok cseréjének befejezése és a Node-3 port felszerelése volt. Ez az űrséta is sikeresen és a tervezettnél előbb fejeződött be.
  • Már csak egy hét, és véget ér a DM-2 küldetés. A két asztronauta, Doug Hurley és Bob Behnken augusztus 1-jén fog leválni a Crew Dragon Endeavourrel az ISS-ről, majd másnap, 2-án fog vagy a Mexikói-öbölben, vagy az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zóna valamelyikén leszállni. Az űrhajó felkészítése és utolsó tesztjei is lezajlottak, így minden készen áll a történelmi küldetés utolsó fázisára, a visszatérésre.
  • Július 23-án ismét teherszállítmány indult az ISS-re. Egy Szojuz 2.1a rakéta juttatta az űrbe a Progressz MS-15 teherűrhajót, mely magyar idő szerint 16:26-kor indult Bajkonurból. Alig 3 órával később már meg is érkezett a Progressz az Űrállomáshoz, és a megközelítés is a szokásos módon zajlott. Azonban ekkor Ivan Vagner orosz kozmonauta azt jelezte, hogy nem tetszenek neki az űrhajó megközelítési manőverei, ám a földi irányítás nem szakította meg a folyamatot. Végül a kozmonauták szinte az utolsó pillanatban manuális vezérlésre kapcsoltak és minden gond nélkül sikerült a dokkolás, de nagyon veszélyes helyzet állt elő, amikor pár méterre még nem volt megfelelő az űrhajó megközelítési irányszöge.
  • Kína a sikeres Mars-szonda indítása után pár nappal újabb rakétastartot végzett tegnap. Ezúttal egy Long March-4B rakéta juttatta sikeresen Alacsony Föld körüli pályára a Ziyuan-3-03 távérzékelő műholdat és a Tianqi-10 távközlési kisműholdat. A küldetés részletiről itt tudtok bővebben olvasni.
A HOPE Mars-szonda indítása hétfőn a Tanegasima Űrközpontból
Fotó: JAXA

Kína (CASC) 🇨🇳 | Ziyuan-3-03 indítás küldetés profil

Holnap kora reggel indul a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) Long March-4B hordozórakétája a Tajjüan Űrközpont LC-9 indítóállásáról. A fő rakomány a Ziyuan-3-03 távérzékelő műhold. Emellett még a Tianqi-10 távközlési kisműhold is helyet kapott.

Indítás ideje, helye: 2020. július 25. magyar idő szerint 05:15, Tajjüan Űrközpont – Launch Complex 9, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Ziyuan-3-03 távérzékelő műhold Kína föld- és erőforrásminisztériuma számára, illetve a Tianqi-10 távközlési kisműhold a Guodian Gaoke vállalat számára
Hordozórakéta: a CASC Long March-4B rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO)
Élő közvetítés: sajnos nem valószínű hogy lesz
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámolónkat videóval kiegészítve itt olvashatjátok)

Long March-4B egy korábbi indítása.

A Ziyuan-3-03

A Ziyuan-3-03 a kínai Ziyuan konstelláció harmadik eleme. A Ziyuan rendszer lesz Kína első nagyfelbontású sztereoszkopikus távérzékelő konstellációja polgári használatra. Ez az utolsó előtti indítás, összesen négyet terveznek pályára állítani. A műholdak megrendelője Kína föld- és erőforrásminisztériuma. A műholdakat a China’s Academy of Space Technology és a Beijing Institute of Spacecraft System Engineering építi. A műhold három tengelyen stabilizált, tömege 2630 kilogramm. Energiellátását két napelemtábla biztosítja.
A műhold három darab nagyfelbontású pánkromatikus kamerával és egy infravörös többspektrumú szkennerrel (IFMSS) van felszerelve. A három kamerából kettőnek 2,7 méteres és egynek pedig 2,1 méteres a felbontása. Az IFMSS legjobb felbontása 6 méteres.
A Ziyuan konstelláció erőforrások feltérképezésével fog foglalkozni, illetve természeti katasztrófa esetén kárfelmérést, továbbá mezőgazdasági méréseket fog végezni. Segíteni fog a mezőgazdaságban a hatékonyabb vízfelhasználásban, várostervezésben és egyéb szektorokban is. A műholdak élettartama 4 év, plusz 5 év lehetséges hosszabbítással. Az elsőt 2012-ben, a másodikat 2016-ban állították pályára.

A Tianqi-10

A Tianqi-10 egy IoT (Internet of Things) kommunikációs kisműhold lesz a Guodian Gaoke vállalat számára. A cég egy IoT kisműhold-konstellációt akar kiépíteni, hogy felhasználók számára szükséges adatgyűjtési és továbbítási szolgáltatásokat biztosítson olyan helyeken is, ahol abszolút nincs hálózati lefedettség. Ez része Kína “smart-city”, azaz “okos város” terveinek megvalósításában is, illetve a kínai globális lefedettségi stratégiában is.

Pár kép melyeket Ziyuan műholdak készítettek:

Tokió, Japán
Guangnan víztározó, Kína

Űrhírek – 2020. július 5.

Ismét elég eseménydús héten vagyunk túl, vegyes történésekkel.

  • Kedden újabb sikeres indítást hajtott végre a SpaceX, ezúttal ismét egy fontos megbízás keretében. A vadonatúj Falcon-9 B1060 rakéta az Amerikai Légierő (pontosabban a Space Force) harmadik generációs, GPS III műholdjának harmadik egységét juttatta az űrbe. A küldetés adatairól itt, a beszámolóról pedig itt olvashattok. A küldetés után egy nappal pedig hivatalosan megerősítették, hogy az elhalasztott Starlink-9 misszió új dátuma július 8.
  • A NASA további hat SLS rakéta megépítését tervezi az eddigi három, már folyamatban lévő rakétán kívül. Az ehhez szükséges 12 db szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta gyártásáról szóló szerződéstervezetről kedden számolt be az űrhivatal. További infók ebben a cikkben.
  • Szintén kedden jelentette be hivatalosan a NASA, hogy június 29-i hatállyal Joel Montalbano veszi át Kirk Shireman helyét az ISS programvezetői tisztségében, aki június 26-án köszönt le. Montalbano 2012 óta volt vezetőhelyettes, és napi szinten felelt a NASA különböző részlegei közötti gördülékeny együttműködéséért, így nem meglepő a kinevezése a vezetői posztra.
  • Ismét sikeres űrsétát hajtott végre szerdán az ISS Expedition 63 személyzetének két tagja, Chris Cassidy és Bob Behnken. Az űrhajósok a június 26-i első űrsétán megkezdett munkát fejezték be, az S6 rácselemen lévő akkumulátorcserék végrehajtásával.
  • Az Arianespace szerdán jelentette be, hogy a június 29-i elhalasztott indítást csak augusztus 17-én kísérlik meg újra a kedvezőtlen magaslati szelek miatt. Legalább is ez a cég hivatalos tájékoztatása, bár elég érdekes ez az indok, mivel korábban soha nem volt még közel két hónapos halasztás rossz időjárási viszonyok miatt. A következő Ariane-5 indítást július 28-án tervezik egy másik rideshare küldetés keretében.
  • Ismét tovább csúszik a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek az indítása. Ezúttal a július 22-re tervezett startot nyolc nappal, július 30-ra halasztották. A csúszás okaként egy hibás folyékony oxigénszint-szenzort jelöltek meg a ULA mérnökei, akik a hibás alkatrészre az Atlas-V legutóbbi, indítási folyamatot szimuláló tesztjét (wet dress rehearsal) kiértékelve bukkantak. A hiba könnyen orvosolható, és remélhetőleg nem merül fel további probléma az indítás előtt. Ugyanis a tervezett indítási ablak felét így már fel is használta a NASA és a ULA, ami a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított kedvező pozíciójából adódik. Bár ezt a periódust is három nappal, augusztus 15-ig meghosszabbították, ha nem sikerül ezen időszakon belül elindítani a rovert, akkor legközelebb csak két év múlva lesz erre lehetőség.
  • Szerdára virradóra kezdte meg a SpaceX a Starship SN-5 prototípussal a tesztsorozat végrehajtását. Az első komolyabb tesztet sikerrel teljesítette a tesztjármű. Két nappal később pedig meg is érkezett a statikus hajtóműteszt(ek)en használandó Raptor SN-27, melyet azóta be is szereltek már. A tesztsorozat a tervek szerint július 8-án, szerdán folytatódik.
  • Kína sem tétlenkedett a héten, ugyanis két sikeres rakétaindítást is végrehajtottak három nap alatt. Az első küldetésen egy Long March 4B rakéta juttatott orbitális pályára egy új Gaofen Földmegfigyelő műholdat, a második indítás alkalmával pedig egy Long March 2D startolt el, rakománya pedig a Shiyan-6 műhold-család második egysége volt. A szatellitek feladatai különböző űrbéli viszonyok megfigyelése és az ehhez kapcsolódó tudományos kísérletek lesznek.
  • Július 3-án egy kisebb, vészhelyzet-elkerülő pályakorrekciót kellett végrehajtani az ISS-en. Dr. Marco Langbroek műhold-specialista szerint egy 1987-ben felbocsátott szovjet Proton rakéta második fokozatának egy darabja túl közel került volna az űrállomáshoz, ezért volt szükség a pályamódosításra.
  • Úgy tűnik, hogy megmenekülnek a OneWeb műholdak. A csődeljárás alatt álló céget ugyanis fele-fele arányban megvásárolta az Egyesült Királyság és a Bharti Global magánvállalat.
  • Tegnap élőben jelentkezett be az ISS-ről a jelenlegi háromtagú amerikai személyzet. Chris Cassidy, Doug Hurley és Bob Behnken néhány mondatban köszöntötte honfitársait július 4-e alkalmából. Behnken a rövid adás alatt a kezében tartotta azt a híres amerikai zászlót, melyről már mi is többször írtunk (a zászló az első űrrepülőgépes küldetésen, az STS-1-en, az utolsón, az STS-135-ön is repült, és most augusztusban, a legutóbbi történelmi ISS-re történő küldetés végén majd visszahozza a Földre Behnken és Hurley). Behnken elárulta a következő útját is a zászlónak: a szintén óriási jelentőségű, 2024-ben tervezett újbóli emberes Holdraszállás alkalmával az Orion űrhajó fedélzetén is magukkal viszik majd az asztronauták.
  • Magyar idő szerint tegnap este hajtotta végre a Rocket Lab a 13. Electron rakéta indítását (a küldetés részleteiről itt tudtok olvasni). Az első fokozat még sikeresen teljesítette feladatát -bár az erős magaslati szelekkel alaposan meg kellett küzdenie-, azonban az indítás után négy perccel meghibásodás történt a második fokozatban, mely nem tudta elérni a megfelelő sebességet és magasságot, és elkezdett a Föld felé süllyedni. A Rocket Lab végül mintegy fél órával az indítás után hivatalosan is megerősítette, hogy a rakétát és a rakományt is elvesztették. Bővebb beszámoló ebben a cikkben.
A Falcon-9 indítása a GPS III küldetésen június 30-án
Fotó: SpaceX