Űrhírek – 2020. július 26.

  • Még múlt hét vasárnap éjjel, magyar idő szerint 23:58-kor sikeresen elindult az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-szondája, a HOPE. A szondát egy japán Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakéta juttatta az űrbe, majd a megfelelő orbitális pályára állás után az eszköz elindult a Vörös Bolygó felé. A küldetés részleteiről itt, az indítás beszámolójáról pedig itt tudtok bővebben olvasni.
    Három nappal később Kína is elindította saját Mars-szondáját (a küldetés profilt ezen a linken találjátok), mely ráadásul egyedülálló a maga nemében, ugyanis a keringő egység mellett helyet kapott egy leszálló egység és egy rover is. A rövid beszámoló itt található.
  • Az utolsó felkészítési lépéseket végzik a NASA Perseverance Marsjáróján, mely július 30-án fog indulni Cape Canaveralból egy Atlas-V fedélzetén. A mérnökök csütörtökön feltöltötték a rover nukleáris erőforrását plutóniummal, mely a befejező művelete volt az eszközön végrehajtandó előkészületi fázisnak. A NASA és a ULA mérnökei a hét második felében tartott ülésükön megadták a végső engedélyt az indításhoz, így remélhetőleg már semmi nem áll a 30-án tervezett start útjába.
  • Többszöri halasztás után végül hétfőn sikeresen űrbe juttatta a SpaceX a dél-koreai hadsereg Anasis-II nevű műholdját (küldetésprofil és beszámoló). A küldetés teljes sikerrel zárult, hiszen a műhold a megfelelő pályára állt, a B1058.2 Falcon-9 hordozórakéta visszatért a Just Read The Instructions drónhajóra, és első alkalommal az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikeresen elkapta a két kiküldött hajó, a Ms. Tree és Ms. Chief.
  • Szintén hétfőn végezte el a SpaceX Boca Chicaban a Starship SN-5 statikus hajtómű tesztje előtti utolsó ellenőrzést az üzemanyag tankolórendszeren. Bár a teszt nem volt látványos, de a hétre kitűzött hajtóműteszt alapján sikeresnek vélhető volt. Végül azonban a héten már nem fog sor kerülni a Raptor SN-27 begyújtására, mert a hétvégén megérkező Hanna hurrikán miatt el kellett halasztani a tesztet hétfőre. Ha a hajtómű begyújtása is sikerrel zárul, akkor még a jövő héten sor kerülhet remélhetőleg az első 150 méteres tesztugrásra is.
  • Szerdán a negyedik és egyben utolsó űrsétáját végezte el Chris Cassidy és Bob Behnken. Feladatuk az akkumulátorok cseréjének befejezése és a Node-3 port felszerelése volt. Ez az űrséta is sikeresen és a tervezettnél előbb fejeződött be.
  • Már csak egy hét, és véget ér a DM-2 küldetés. A két asztronauta, Doug Hurley és Bob Behnken augusztus 1-jén fog leválni a Crew Dragon Endeavourrel az ISS-ről, majd másnap, 2-án fog vagy a Mexikói-öbölben, vagy az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zóna valamelyikén leszállni. Az űrhajó felkészítése és utolsó tesztjei is lezajlottak, így minden készen áll a történelmi küldetés utolsó fázisára, a visszatérésre.
  • Július 23-án ismét teherszállítmány indult az ISS-re. Egy Szojuz 2.1a rakéta juttatta az űrbe a Progressz MS-15 teherűrhajót, mely magyar idő szerint 16:26-kor indult Bajkonurból. Alig 3 órával később már meg is érkezett a Progressz az Űrállomáshoz, és a megközelítés is a szokásos módon zajlott. Azonban ekkor Ivan Vagner orosz kozmonauta azt jelezte, hogy nem tetszenek neki az űrhajó megközelítési manőverei, ám a földi irányítás nem szakította meg a folyamatot. Végül a kozmonauták szinte az utolsó pillanatban manuális vezérlésre kapcsoltak és minden gond nélkül sikerült a dokkolás, de nagyon veszélyes helyzet állt elő, amikor pár méterre még nem volt megfelelő az űrhajó megközelítési irányszöge.
  • Kína a sikeres Mars-szonda indítása után pár nappal újabb rakétastartot végzett tegnap. Ezúttal egy Long March-4B rakéta juttatta sikeresen Alacsony Föld körüli pályára a Ziyuan-3-03 távérzékelő műholdat és a Tianqi-10 távközlési kisműholdat. A küldetés részletiről itt tudtok bővebben olvasni.
A HOPE Mars-szonda indítása hétfőn a Tanegasima Űrközpontból
Fotó: JAXA

Sikeresen elindult Kína új Mars-szondája is

Magyar idő szerint ma reggel 6:41-kor a CNSA (Kínai Nemzeti Űrhivatal) sikeresen útnak indította a Tianwen-1 szondát a Mars felé (a küldetés profiljáról, adatairól itt olvashattok).
A szondát és részegységeit egy Long March 5 Y4 rakéta juttatta az űrbe, mely a Vencsang Űrközpontból indult. A start rendben lezajlott, és a rakéta néhány perccel később ki is lépett a Föld légköréből és többszöri hajtómű begyújtás után végül sikeresen orbitális pályára állította a Tianwen-1-et.
A szonda vasárnap éjjel indított HOPE Mars-szondához hasonlóan 2021 februárjában érkezik meg a Vörös Bolygóhoz, és remélhetőleg a rover részegység sikeresen landolni is tud majd.

Kép

Kép

Kína (CNSA) 🇨🇳 | Tianwen-1 küldetés profil

A Tianwen-1 (magyarul: Mennyei Kérdések-1) lesz Kína második szondája a Marsra, és a második bolygóközi teret elérő eszköze. Az első Mars-szonda a Yinghuo-1 volt, ami az orosz Fobosz-Grunt misszióval együtt indult egy Zenyit rakétával 2011-ben, azonban a szondapáros sosem hagyta el az Alacsony Föld Körüli Pályát, ugyanis a Fregatt-végfokozatban hajtómű-, illeve kommunikációs hiba lépett fel. A Fobosz-Grunt és a Yinghuo-1 két hónappal később visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. A kudarc után Kína elindította saját bolygókutató programját, a Tianwen-programot, melynek első célpontja a Mars.

Indítás ideje, helye: 2020. július 23. magyar idő szerint 06:00 – 07:26 között (a start hivatalos időpontja nincs megerősítve). Vencsang Űrközpont, LC-1 indítóállás, Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA)
Rakomány: Tianwen-1 űrszonda egységei: keringőegység, leszállóegység és egy rover
Hordozórakéta: a CALT (Chinese Academy of Launch Vehicle Technology) Long March-5 hordozórakétája
Indítás videója:

Marshoz érkezés időpontja: 2021. február 11. és 14. között.
Tervezett leszállási hely, dátum: Utopia Planitia, 2021. április 23.
Küldetés tervezett időtartama: keringőegység: ≥ 1 Földi év, rover: 90 sol (marsi nap)

A Tianwen-1 szonda három komponensből áll: egy keringőegységből (orbiter), egy leszállóegységből (lander), és a leszállóegységben elhelyezett roverből. Az szondahármas az orbiter hajtóművei segítségével fog Mars körüli orbitális pályára állni, ezután egy hónapnyi talajvizsgálat és a leszállási zóna kiválasztása következik. A rover és a leszállóegység egy aerodinamikai kúpban, hőpajzs segítségével vészelik át a Mars atmoszférájába való belépést és lassulást. Ezután kinyílik a szuperszonikus sebességekre tervezett ejtőernyő az aerodinamikai kúpból, mely tovább fogja fékezni a landert és a rovert. Miután az ejtőernyővel alacsonyabb magasságra ereszkedtek, a landert és a rovert leválasztják az aerodinamikai kúpról és beindítják a fékezőrakétákat, amik sima leszállást biztosítanak.

A Tianwen-1 űrszonda (művészi ábrázolás).

A keringyőegység
A keringőegység tömege 3-4 tonna, energiaellátását kihajtható napelemtáblákkal biztosítják. A bolygóközi térben a navigációt ún. star trackerek segítségével oldják meg, ezek az eszközök a csillagok alapján navigálják az űreszközt. Az orbiter magával visz egy nagyfelbontású kamerát, a képek minősége a NASA Mars Reconnaissance Orbiterével lesznek összehasonlíthatóak. Az orbiter fedélzetén lesz még egy közepes-felbontású kamera, geológiai radar (talajradar), ásványok keresésére szolgáló spektrométer, semleges és töltött részecske-elemző eszköz, és még egy magnetométer is helyet kapott. A tudományos célok melett még távközlési összeköttetőként fog szolgálni a Föld és a lander-rover páros között.

A szondatrió összerelés közben. Az aranyszínű kapton-bevonattal védett egység alul az orbiter, arra pedig a leszállóegység és a rover van felhelyezve a kúp alakú védőburokban.

A leszállóegység és a rover
A lander fő feladata a rover épségben való talajra szállítása. A rover tömege kb. 240 kilogramm, energiaellátását napelemek biztosítják. A leszállási hely az Utopia Planitia, ezen belül két 100×40 kilométeres ellipszis alakú zóna alkalmas a leszállásra. Miután Mars körüli pályára álltak, az orbiter megkezdi a feltérképezést és csak ezután fognak landolni. A rover magával fog vinni egy talajradart, többspektrumú kamerát, az ún. LIBS lézeres talajelemző berendezést, egy magnetométert és még egy időjárási állomást is.

A leszállóegység a roverrel a tetején a Mars felszínén (művészi ábrázolás).

A küldetés céljai közé tartoznak a következők:

  • múltbeli és jelenlegi életre utaló jelek keresése,
  • a Mars felszíni térképének elkészítése,
  • a talaj összetételének a vizsgálata,
  • a Marson található vízjég terjedelmének és mennyiségének kutatása,
  • a Vörös Bolygó atmoszférájának kutatása, leginkább az ionoszféra vizsgálata,
  • megbizonyosodni a technikáról, amivel a Kínai Mars-talajminta Visszahozatal küldetést hajtanák majd végre.

Afrikára hullott a Long March rakéta felső fokozata

A múlt héten indított kínai Long March-5B rakéta felső fokozatának egyes darabjai Elefántcsontpart területén értek földet..

HIvatalos megerősítés nincs kínai részről, és a lehullott darabokból sem egyértelmű, de a fokozat röppályája alapján szinte bizonyos, hogy a törmelék a kínai rakétából származik.
A képeken jól látszik, hogy valószínűleg a fokozatban található üzemanyagcsövek élték túl a légkörbe visszatérést, jókora felfordulást okozva ezzel az érintett falvakban (sérültekről szerencsére nem érkezett jelentés).

A fokozat becsült pályája légkörbe visszatérés előtt – pont keresztezi Elefántcsontpartot
Forrás: Jonathan McDowell

Őszintén szólva kétlem, hogy lesz-e bármilyen hivatalos kommunikáció kínai részről, de ez megengedhetetlen eljárás, Kínának nagyon gyorsan változtatnia kell ezen.

Visszatért az új kínai űrhajó

Ma reggel landolt a kapszula Belső-Mongóliában a három napos első tesztútja után.

Az elsődleges beszámolók alapján a küldetés sikeres volt, és a kapszula teljesítette minden feladatát. Az elnyújtott Alacsony Föld Körüli Pályán utazó űrhajó több sikeres pályamódosítást is végrehajtott, melynek végén 8000 km magasról tért vissza a légkörbe, ezzel tesztelve a hőpajzsait –egy Holdról való visszatérést szimulálva.

Ereszkedés közben

A kedden indult Long March-5B rakéta az új űrhajó mellett egy felfújható hőpajzzsal rendelkező tehervisszahozó űreszközt is szállított. Ez a kísérleti eszköz tegnap tért volna vissza (szintén Belső-Mongóliába), azonban valószínűleg elégett a légkörbe lépésnél. A kínai hatóságok szerint valamilyen anomália történt, így ez a teszt sikertelen volt.

A tesztút fontos lépés volt az új kínai űrtervek megvalósításához, legkorábban jövő év elején indulhat az új, moduláris kínai űrállomás építése. Azt se feledjük, hogy idén startol az első kínai Mars-szonda, illetve az első Hold-szonda, mely kőzetmintákat is szállít majd vissza a Földre. Izgalmas évek előtt áll a kínai űrkutatás, mi biztosan közelről fogjuk követni az eseményeket.
Az új űrhajóról korábban már itt és itt írtunk. Lassan adhatnának már valami nevet neki..

Gyorshír: Sikeres Long March-5B indítás

Ma délben sikeresen elindult Kina új rakétája, fedélzetén az első új generációs űrhajóval.

A most előszőr indított Long March rakéta 5B variánsa a leendő kínai űrállomás moduljait fogja majd szállítani, legkorábban 2020 végétől. A rakéta 5E verziója pedig idén még kétszer is indul: nyáron a Tienven-1 nevű első kínai Mars-szondát, illetve 2020 végén a Chang’e-5 Hold-szondát, mely talajmintát is hozna vissza a Holdról.
A mostani indításon a hasznos teher az új kínai űrhajó volt, mellyel később embereket szállíthatnak az új űrállomásra, illetve akár azon túl is.
A részletekért a tegnapi előzetesünket ajánlom, katt ide.
Most pedig lássunk pár szuper képet, és egy videós összefoglalót az indításról.

A Long March-5B a Vencsangi startálláson

Kína | Long March 5B / Új kínai űrhajó előzetes

Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2020. május 5-én, magyar idő szerint pontban délben elindul a Vencsang Űrközpontból a Kínai Népköztársaság legújabb hordozórakétája, és vele együtt az újgenerációs, legénység szállítására is alkalmas űrhajó.

Április 29-én már az indítóálláson volt az új Long March 5B, az újgenerációs űrhajóval, de később ötödikére halasztották az indítást a korábbi Long March 3B és Long March 7A kudarcok miatt. Az indítás célja hogy megbizonyosodjanak, hogy a rakéta képes 20 tonnánál nehezebb eszközöket is pályára állítani, ugyanis leghamarabb 2021 első felében tervezik az új moduláris űrállomásuk első elemét, a Tianhe modult pályára állítani.

Az űrhajó az összeszerelő csarnokban

A hasznos teher pedig nem más, mint az újgenerációs űrhajó, ami képes Hold, illetve Mars-utazásra is. Az űrhajó tervezett apogeuma 8800 kilométer magasan lesz, tehát a misszió hasonló az amerikai Orion űrhajó 2014-es tesztrepüléséhez. Ezt a magasságot az űrhajó a saját hajtóműveivel éri majd el, a rakéta csak lacsony Földkörüli pályára állítja.
Ezután egy nagysebességű visszatérést hajt végre az űrhajó, melynek célja az új hőpajzs éles tesztelése.
Ha minden jól sikerül, akkor Kína 2021-től egyszerre hat űrhajóst lesz képes indítani, a korábbi Sencsou űrhajó három férőhelyével szemben. A kapszulát részleges újrafelhasználhatóságra tervezték, ugyanis csak a hőpajzsot kell cserélni majd a misszió után, illetve üzemanyaggal feltölteni az űrhajó tartályait.

Long March 5B indítóálláson

A Long March 5B annyiban különbözik a Long March 5-től, hogy nincs második fokozat, az első fokozatra van ráhelyezve a 20,5 méter hosszú orrkúp. A Long March 5B azon kínai rakéták egyike, amelyek már nem az erősen toxikus hipergolikus üzemanyagot, hanem hidrogén, kerozin illetve oxigén keverékét használják.

“Kína 12 missziót tervez indítani ezzel a rakétával az új moduláris űrállomás építésére. Ezzel az indítással bebizonyosodik, hogy a rakéta készen áll a jövőbeli missziókra.”

Hao Chun, a Kínai Emberes Űrrepülési Mérnökiroda igazgatója
Long March 5B
A Tianhe modul tesztelés közben.

Kína számára ez az indítás kulcsfontosságú, ugyanis ha sikeres, akkor az ország számára megnyílnak az alacsony Földkörüli pályán túli emberes expedíciók lehetőségei is, illetve megkezdődhet az új moduláris űrállomás építése.
Előző cikkünket, ami az új kínai űrhajó dokkolási képességeiről szól, itt olvashatjátok.