Afrikára hullott a Long March rakéta felső fokozata

A múlt héten indított kínai Long March-5B rakéta felső fokozatának egyes darabjai Elefántcsontpart területén értek földet..

HIvatalos megerősítés nincs kínai részről, és a lehullott darabokból sem egyértelmű, de a fokozat röppályája alapján szinte bizonyos, hogy a törmelék a kínai rakétából származik.
A képeken jól látszik, hogy valószínűleg a fokozatban található üzemanyagcsövek élték túl a légkörbe visszatérést, jókora felfordulást okozva ezzel az érintett falvakban (sérültekről szerencsére nem érkezett jelentés).

A fokozat becsült pályája légkörbe visszatérés előtt – pont keresztezi Elefántcsontpartot
Forrás: Jonathan McDowell

Őszintén szólva kétlem, hogy lesz-e bármilyen hivatalos kommunikáció kínai részről, de ez megengedhetetlen eljárás, Kínának nagyon gyorsan változtatnia kell ezen.

Visszatért az új kínai űrhajó

Ma reggel landolt a kapszula Belső-Mongóliában a három napos első tesztútja után.

Az elsődleges beszámolók alapján a küldetés sikeres volt, és a kapszula teljesítette minden feladatát. Az elnyújtott Alacsony Föld Körüli Pályán utazó űrhajó több sikeres pályamódosítást is végrehajtott, melynek végén 8000 km magasról tért vissza a légkörbe, ezzel tesztelve a hőpajzsait –egy Holdról való visszatérést szimulálva.

Ereszkedés közben

A kedden indult Long March-5B rakéta az új űrhajó mellett egy felfújható hőpajzzsal rendelkező tehervisszahozó űreszközt is szállított. Ez a kísérleti eszköz tegnap tért volna vissza (szintén Belső-Mongóliába), azonban valószínűleg elégett a légkörbe lépésnél. A kínai hatóságok szerint valamilyen anomália történt, így ez a teszt sikertelen volt.

A tesztút fontos lépés volt az új kínai űrtervek megvalósításához, legkorábban jövő év elején indulhat az új, moduláris kínai űrállomás építése. Azt se feledjük, hogy idén startol az első kínai Mars-szonda, illetve az első Hold-szonda, mely kőzetmintákat is szállít majd vissza a Földre. Izgalmas évek előtt áll a kínai űrkutatás, mi biztosan közelről fogjuk követni az eseményeket.
Az új űrhajóról korábban már itt és itt írtunk. Lassan adhatnának már valami nevet neki..

Gyorshír: Sikeres Long March-5B indítás

Ma délben sikeresen elindult Kina új rakétája, fedélzetén az első új generációs űrhajóval.

A most előszőr indított Long March rakéta 5B variánsa a leendő kínai űrállomás moduljait fogja majd szállítani, legkorábban 2020 végétől. A rakéta 5E verziója pedig idén még kétszer is indul: nyáron a Tienven-1 nevű első kínai Mars-szondát, illetve 2020 végén a Chang’e-5 Hold-szondát, mely talajmintát is hozna vissza a Holdról.
A mostani indításon a hasznos teher az új kínai űrhajó volt, mellyel később embereket szállíthatnak az új űrállomásra, illetve akár azon túl is.
A részletekért a tegnapi előzetesünket ajánlom, katt ide.
Most pedig lássunk pár szuper képet, és egy videós összefoglalót az indításról.

A Long March-5B a Vencsangi startálláson

Kína | Long March 5B / Új kínai űrhajó előzetes

Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2020. május 5-én, magyar idő szerint pontban délben elindul a Vencsang Űrközpontból a Kínai Népköztársaság legújabb hordozórakétája, és vele együtt az újgenerációs, legénység szállítására is alkalmas űrhajó.

Április 29-én már az indítóálláson volt az új Long March 5B, az újgenerációs űrhajóval, de később ötödikére halasztották az indítást a korábbi Long March 3B és Long March 7A kudarcok miatt. Az indítás célja hogy megbizonyosodjanak, hogy a rakéta képes 20 tonnánál nehezebb eszközöket is pályára állítani, ugyanis leghamarabb 2021 első felében tervezik az új moduláris űrállomásuk első elemét, a Tianhe modult pályára állítani.

Az űrhajó az összeszerelő csarnokban

A hasznos teher pedig nem más, mint az újgenerációs űrhajó, ami képes Hold, illetve Mars-utazásra is. Az űrhajó tervezett apogeuma 8800 kilométer magasan lesz, tehát a misszió hasonló az amerikai Orion űrhajó 2014-es tesztrepüléséhez. Ezt a magasságot az űrhajó a saját hajtóműveivel éri majd el, a rakéta csak lacsony Földkörüli pályára állítja.
Ezután egy nagysebességű visszatérést hajt végre az űrhajó, melynek célja az új hőpajzs éles tesztelése.
Ha minden jól sikerül, akkor Kína 2021-től egyszerre hat űrhajóst lesz képes indítani, a korábbi Sencsou űrhajó három férőhelyével szemben. A kapszulát részleges újrafelhasználhatóságra tervezték, ugyanis csak a hőpajzsot kell cserélni majd a misszió után, illetve üzemanyaggal feltölteni az űrhajó tartályait.

Long March 5B indítóálláson

A Long March 5B annyiban különbözik a Long March 5-től, hogy nincs második fokozat, az első fokozatra van ráhelyezve a 20,5 méter hosszú orrkúp. A Long March 5B azon kínai rakéták egyike, amelyek már nem az erősen toxikus hipergolikus üzemanyagot, hanem hidrogén, kerozin illetve oxigén keverékét használják.

“Kína 12 missziót tervez indítani ezzel a rakétával az új moduláris űrállomás építésére. Ezzel az indítással bebizonyosodik, hogy a rakéta készen áll a jövőbeli missziókra.”

Hao Chun, a Kínai Emberes Űrrepülési Mérnökiroda igazgatója
Long March 5B
A Tianhe modul tesztelés közben.

Kína számára ez az indítás kulcsfontosságú, ugyanis ha sikeres, akkor az ország számára megnyílnak az alacsony Földkörüli pályán túli emberes expedíciók lehetőségei is, illetve megkezdődhet az új moduláris űrállomás építése.
Előző cikkünket, ami az új kínai űrhajó dokkolási képességeiről szól, itt olvashatjátok.

Kína új űrhajója akár az ISS-hez is tud majd dokkolni

De a jelenlegi politikai helyzetben sajnos biztosan nem fog.

Egy nemrég a netre kikerült kép szerint az új kínai űrhajó az ún. International Docking System Standard (IDSS) típusú dokkolóportot kapta meg, mellyel akár a Nemzetközi Űrállomásra is tudna dokkolni.

Jól látható az IDA dokkolóport

Az új űrhajó – mely egyelőre még nem kapott hivatalos nevet -, első tesztútjára idén kerülhet sor, és a nemrégiben újból “forgalomba állított” Long March-5 (Hosszú Menetelés-5) rakéta viheti majd a világűrbe, előszőr természetesen személyzet nélkül.
A 8.8 m hosszú és 21.6 t súlyú űrhajó 6 űrhajóst tud majd szállítani Alacson Föld Körüli Pályára, vagy akár a mélyűrbe is (az új kapszula ezért inkább hasonlít a NASA Orion kapszulájára, a Crew Dragon és Starliner űrhajókat csak Föld körüli utazásra tervezték).

Felül a kapszula, alul pedig a szervízmodul

Az új kínai űrhajó két részből áll: egy újrahasznosítható orbitális modulból (maga a kapszula), és egy szervízmodulból, mely visszatérés előtt leválik és elég a légkörben.
Az űrhajót az új kínai űrállomáshoz, illetve akár jövőbeli Hold-utakhoz tervezik majd használni.
A dokkolóport használata teljesen logikus Kína részéről, ugyanis egy nemzetközi szabványról van szó, amit bárki használhat, és a részletes leírások alapján meg is építhet (nem beszélve arról, hogy jelentős mennyiségű pénzt és fejlesztést spóroltak így meg).

Az IDA felépítése

Az egységes dokkolóport ötletét a Nemzetközi Űrállomást üzemeltető országok találták ki 2010-ben, és ebből született meg az IDA (Internation Docking Adapter), melyből az ISS-en már kettő található, és a Commercial Crew Program űrhajói (Crew Dragon, Starliner) fogják használni. Ilyen csatlakozási pont kerül a leendő Orion űrhajóra is (hogy kicsit bonyolítsuk, az amerikai űrhivatal “NASA Docking System-nek hívja), és bár az Orion fizikailag képes lenne az ISS-re dokkolni, erre nem fog sor kerülni (az Oriont kizárólag mélyűri missziókra fogják használni, már ha egyszer elkészül…).

Egy IDA port felkészítés közben – ilyenből található már 2 db az ISS-en

Bár én egy szuper kezdeményezésnek tartanám, ha egy kínai űrhajót és vele űrhajósokat is meghívnának az ISS-re a jövőben, de sajnos erre minimális esély van. A jelenlegi USA-Kína politikai helyzet és keresekedelmi háború kizárja az együttműködés lehetőségét, addig főleg míg a Szenátusban republikánus többség, a Fehér Házban pedig Trump van. A jelenlegi kormányzat prioritásai egyértelműen az SLS és Artemis programok, beleértve a 2024-es Holdraszállás (arról most ne beszéljünk, hogy ezek a célok mennyire reálisak és észszerűek).
Bár Kína jelenleg is együttműködik az európai és az orosz űrhivatalokkal, a NASA-val nincsen hivatalos kapcsolata. Az amerikai Szenátusban ugyanis egy 2011-ben elfogadott republkánus törvény (Wolf Amendment) gyakorlatilag megtiltotta a NASA-nak, hogy bármilyen kapcsolata legyen a kínai űrhivatallal, mely a mai napig érvényben van.
Szóval sajnos tényleg minimális az esély bármilyen amerikai-kínai együttműködésre, de gondoljunk bele: milyen szép és emlékezetes űrtörténelmi pillanat lenne, ha a Nemzetközi Űrállomásra érkezne egy kínai űrhajó 2022-ben…

Űrhírek – 2019. december 29.

Bár Karácsony miatt kevesebb esemény történt a héten, néhány hírről azért most is be tudunk számolni Nektek az év utolsó összefoglalójában.

  • December 23-án jelentette be a SpaceX, hogy sikeresen lezajlottak a Crew Dragon továbbfejlesztett ejtőernyőinek tesztjei. A NASA előírása szerint 10 hibátlan tesztet kell végrehajtani egymás után, hogy az ernyők a későbbi tesztekhez és személyzettel repülésekhez megkapják a végső engedélyt.
  • December 24-én, magyar idő szerint 13 óra után indult el egy Proton-M rakéta a bajkonuri kozmodrómból Kazahsztánból. A rakéta az Elektro-L időjárás-vizsgáló műholdak harmadik egységét juttatta geostacionárius pályára. A 2094 kg-os műhold a legnagyobb a három eszköz közül, amik egyébként a Meteor nevű légkörkutató műholdak munkáját egészítik ki.
  • Szintén orosz indítás volt december 26-án is (magyar idő szerint 0:11-kor), a plesetski kozmodrómból. A Rokot/Briz-KM rakétának ez volt az utolsó missziója, ami az utolsó küldetésén három Gonets-M kommunikációs műholdat juttatott az űrbe, amik alacsony Föld körüli pályán fognak keringeni. A Rokot egy kis költségvetésű, könnyű rakéta volt, melyet egyre kevésbé tudtak kihasználni, ezért végül a nyugdíjazása mellett döntöttek.
  • December 27-én indult el újra a kínai Long March 5 rakéta, melyről ebben a cikkben számoltunk be.
  • Christina Koch amerikai asztronauta a héten megdöntötte az egyhuzamban legtovább űrben tartózkodó űrhajósnő rekordját. Az ISS-en 2019 áprilisa óta küldetést teljesítő mérnök Peggy Witson 289 napos rekordját adta át a múltnak. Mivel korábban 2020 februárig meghosszabbították a misszióját, végül 335 nap után fog visszatérni a Földre.
Kép
A Long March 5 indítása Hainanból, a Wenchang indítóközpontból
Forrás: CASC

Sikeres kínai Long March 5 indítás

Magyar idő szerint 13:47-kor elstartolt Kína nehézrakétája, a Long March 5. Az idei év utolsó indítását nagy várakozás előzte meg.

A Long March 5 rakétának kritikus indítása volt a mai, hiszen a 2017 júliusi hiba után ez volt a rakéta első útja. Az előző start során meghibásodott a hordozórakéta egyik YF-77 hajtóműve, ezért a jármű helytelen röppályára került, és a Shijian 18 műhold nem tudott megfelelő orbitális pályára állni, a küldetés kudarccal végződött. Viszont Kínának egyre nagyobb űripari tervei vannak 2020-ra és a későbbi évekre, amiket csak a Long March 5-tel valósíthat meg: misszió a Holdra és a Marsra, illetve egy új űrhajó tesztelése emberes küldetésekhez. A legnagyobb kínai rakéta kapacitása az Ariane 5, Delta IV Heavy, Falcon 9 és Proton-M járművekéhez hasonlítható, Alacsony Föld Körüli Pályára (LEO) 25 tonnát képes feljuttatni.

Az elmúlt hetekben mi is többször beszámoltunk már a várva várt indításról, itt, itt és itt olvashattok híreket, láthattok képeket a rakétáról.

A mai indítás a tervezett időben megtörtént a hainani Wenchang Indítóközpontból, és a rakéta rendben Föld körüli pályára állította a Shijian 20 kommunikációs műholdat. A küldetés sikerét kicsit több, mint fél óra múlva már meg is erősítette a Kínai Repülési és Űrtudományi és Technológiai Vállalat (CASC) egyik munkatársa.
A Shijan 20 azért is különleges, mivel ez az első olyan eszköz, melyet az új DFH-5 műhold-platformra erősítettek. Ez az új generációs platform jóval nagyobb, erősebb, így Kína a jövőben még nagyobb műholdakat is képes lesz az űrbe juttatni.

Kép
A rakéta elhagyja az indítóállást
Forrás: CASC
Kép
Impozáns látványt nyújt a négy hajtómű
Forrás: Chen Xiao