Űrhírek – 2019. december 22.

Nézzük a hét legfontosabb eseményeit újra, ezen a héten sem unatkoztunk.

  • A hétfői SpaceX JCSAT-18/KACIFIC-1 küldetésről itt számoltunk be, az előzetes pedig itt olvasható.
  • Első útjára indult a Starliner pénteken, azonban egy hiba miatt nem jutott el a Nemzetközi Űrállomásra. Itt írtunk részletesen az indítás utáni problémákról, itt pedig a mai leszállásról.
  • Az megvolt, hogy máris újabb indítóállomást épít a Rocket Lab Új-Zélandon? Klikk ide.
  • December 18-án elindult az Európai Űrügynökség (ESA) első exobolygó-kutató űrtávcsöve, a CHEOPS (CHaracterising ExOPlanets Satellite). A távcsövet Francia Guayanából indították egy orosz Szojuz hordozóval, a CHEOPS-on kívül 4 másik műhold is utazott a fedélzeten. A CHEOPS az első exobolygó-kutató, mely közeli fényes csillagok körüli (már ismert) exobolygókat fog tanulmányozni. A Svájc által vezetett, és több más európai ország (köztük jelentős magyar) közreműködésében készült távcső 700 km magas pályáról fogja végezni a tevékenységét. Hosszabban itt tudtok a témáról olvasni.
  • December 20-án újabb kínai indítás volt, ezúttal egy Long March-4B hordozó indult, fedélzetén több műholddal is. A fő rakomány a brazil-kínai közös CBERS-04A távérzékelő műhold volt, de Etiópia első saját műholdja is helyett kapott a raktérben. További infókért katt ide.
  • Szintén Kína: jelenlegi állás szerint december 27-én indulhat újra az ország legnagyobb rakétája, a Long March-5. A rakéta már kigördült a szerelőcsarnokból az indítóállás felé, erről itt mutattunk pár képet. A hordozó a Shijian-20 nevű telekommunikációs műholdat fogja feljuttatni. Ez lesz a Long March-5 harmadik küldetése. A sikeres első után 2017-ben volt egy sikertelen misszió, így nagyon fontos, hogy a hordozó jól szerepeljen, ugyanis 2020 elején a Chang’e-5 holdszondát kell majd felvinnie. A szonda amúgy talajmintát is vesz, amit vissza is hoz a Földre.
  • Space Force! Donald Trump amerikai elnök aláírta a 2020-as “National Defense Authorization Act” törvényt, melyben megalapítja a fegyveres erők hatodik ágát, a U. S. Space Force-t (USSF). Az USSF a Légierő alá fog tartozni, és nem űrhajós katonákat fog képezni, hanem a világűrhöz kapcsolódó védelmi tevékenységeket, technológiákat fogja összehangolni. A Space Force-t az elkövetkező 18 hónapban fogják felállítani, központja a Pentagon lesz. Itt tudtok többet olvasni a témáról.
  • A SpaceX Starship űrhajójának MK-3 jelzésű prototípusa már épül, erről, illetve az MK-1 és MK-2 sorsáról Dave fog írni egy összefoglalót holnap, úgyhogy érdemes lesz majd visszanézni a blogra.
A CHEOPS felkészítés közben
Forrás: ESA
Indul a Szojuz
Forrás: ESA
A Rocket Lab épülő, harmadik indítóállomása (közvetlenül az első mellett)
Forrás: Rocket Lab

A nap képei 38# –A kínai Long March-5 rakéta

Ahogy múltkor már írtunk róla, még idén elindul Kína legnagyobb rakétája a harmadik küldetésére. A Long March-5 rakéta indítása december 27-én várható, a rakéta pedig már elindult a kilövőállomás felé, erről érkezett pár kép. Impozáns egy rakéta…

Forrás: LaunchStaff
Forrás: LaunchStaff
Forrás: LaunchStaff
Forrás: LaunchStaff

Űrhírek 2019. november 3.

Újabb vasárnap este, újabb heti hírösszefoglaló. Lássuk is a heti történéseket.

  • Újabb indítás volt tegnap a Nemzetközi Űrállomásra, cikkeinket a misszióról itt és itt olvashatjátok.
  • A Boeing új Starliner űrhajójának vészhelyzeti mentőrendszerét tesztelik holnap az új-mexikói White Sands Missile Range katonai bázison. A három órás tesztablak magyar idő szerint délután 15:00-tól nyílik, és a NASA élőben közvetíti majd Youtube-on. Egy emelkedés közbeni vészhelyzetet fognak szimulálni, melyben az űrhajót biztonságos távolságra juttatják a vészhelyzeti hajtóművek. Hasonló lesz, mint amire a SpaceX készül, csak itt nem tényleges indítás közben, hanem a földről történik majd a teszt.
  • Tegnap elhagyta az ISS-t a HTV-8 japán teherűrhajó, melyet még szeptember 28-án lőttek fel, és szállított új akkumulátorokat az űrállomásra. Most az azóta kiszerelt, régi akkumulátorokkal megpakolva fog hamarosan elégni a légkör sűrű felsőbb rétegeiben . Hosszabb írás itt olvasható róla.
  • Megérkezett Floridába a jövő februárban útnak induló Solar Orbiter napszonda. A NASA és ESA együttműködésében készített szonda a Napot fogja tanulmányozni, hasonlóan mint a már működő Parker Solar Probe, azonban másféle műszerekkel. A szondát az ULA cég Atlas-V rakétája fogja majd az űrbe juttatni. Itt tudtok hosszabban olvasni a küldetésről.
  • Egy sikertelen 2017-es indítás óta előszőr repülhet újra Kína legnagyobb rakétája, a Long March-5. A hordozó, mely 14 tonnát (!) képes geostacionárius pályára juttatni, várhatóan december második felében indulhat egy tesztküldetésre, melyet jövőre egy Hold-misszió követhet. Ez lesz amúgy a rakéta harmadik küldetése – a sikeres első fellövés után, a másodiknál az első fokozat hajtóművének turbópumpája mondta fel a szolgálatot. Hosszabb írás itt található a hírről.
  • 20 tonnás, 3 személyt is ellátni képes űrállomáson dolgozik India. Az ISRO (Indiai Űrhivatal), mely 2022-ben tervez először indiai űrhajóst juttatni az űrbe a Gaganyaan nevű űrhajóval, ennek a programnak a kiterjesztéseként szeretne egy saját űrállomást is. Az űrállomás 120-140 km magasan keringene, ami meglehetősen alacsony az ISS 400 km magas pályájához képest. Itt olvasható a teljes írás.
  • Heti színes: november elsején elindult az Apple új streaming szolgáltatása, az Apple TV+. Nekünk ez azért érdekes, mert aznap elérhető is lett a “For all mankind” című alternatív történelmi sorozat első 3 része, melyben a szovjetek jutnak először a Holdra. Itt már ki is raktuk az előzetest. Sajnos nem volt még időm belenézni, de amint lesz, írok majd róla egy kritikát.
A Starliner már a tesztálláson
Forrás: NASA/Boeing

Űrhírek 2019. október 13.

Tovább tart az uborkaszezon a kilövések tekintetében, de azért akadt pár érdekes (és egy nagyon szomorú) hír mostanában. Lássuk is, mi minden történt.

  • Kezdjük a legrosszabb hírrel: 85 éves korában elhunyt Alekszej Leonov orosz űrhajós, az első ember, aki űrsétát hajtott végre. Nyugodjék békében, egy igazi legendát veszítettünk el. Az Űrvilág cikkét ajánlom, szuper képekkel emlékeznek az űrhajósra.
  • Októberben 5 (!) űrsétára kerül sor a Nemzetközi Űrállomáson, melyekből kettőt már el is végeztek múlt héten. Október 21-én pedig sok kerül az első teljesen női űrsétára is Christina Koch és Jessica Meir űrhajósokkal. Az űrséták célja, hogy a 12 meglévő nikkel-hidrogén akkumulátort teljesen lecseréljék új lítium-ion akkumulátorokra. Az NSF hosszú cikke itt olvasható a témáról.
  • Új, holdi űrsétákra alkalmas is alkalmas űrruhákra vár ötleteket a NASA. Nem pályázatot írtak ki, hanem észrevételeket, ötleteket várnak az űripartól, hogy milyen legyen az új űrruha, amit majd az Artemis-programban viselnek az űrhajósok. Itt olvashatók részletek a NASA felhívásáról.
  • Volt természetesen kilövés is, Kína október 4-én egy Long March 4C rakétávál egy új föld-megfigyelő műholdat juttatott az űrbe, a Gaofen 10-et. Érdekesség, hogy a műhold egy 2016-ban elveszett (ugyanilyen nevű) műholdat pótol, melynek sorsát a kínai illetékesek a mai napig nem tisztázták.
  • Október 9-én egy Proton is indult Bajkonurból, fedélzetén a világ első “üzemidő-hosszabbító” műholdjával. Az amerikai Northrop Grumman cég MEV-1 (Mission Extension Vehicle) nevű műholdja az első, mely képes meglévő műholdak üzemidejét meghosszabbítani – gyakorlatilag képes feltankolni őket, ha elfogyott az üzemanyaguk. Részletes leírás és infók az Űrvilág szuper cikkében találhatóak.
  • December 17-én indulhat a Boeing új, Starliner űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra, egyelőre személyzet nélkül (a SpaceX Crew Dragonja mellett a Boeing Starliner űrhajója, mely hamarosan szállítja az űrhajósokat az ISS-re). Az “Orbital Flight Test” (OFT) nevű küldetés keretében a kapszulát egy Atlas-5 rakéta fogja az űrbe juttatni, ami után kb. 1 hetet fog az Űrállomáson tölteni. Érdekesség, hogy a Starliner-ek nem az óceánra, hanem szárazföldre fognak visszaérkezni, természetesen ejtőernyővel (hasonlóképpen, mint a Szojuzok).
A Boeing CST-100 Starliner űrkapszula
Forrás: NASA

Űrhírek 2019. szeptember 30.

Lássuk mi minden történt mostanában.

  • Második alkalommal már sikeresen elindult, és szeptember 28-án meg is érkezett az ISS-re a HTV-8. A japán űrhajó utánpótlást és felszereléseket szállított a Nemzetközi Űrűllomásra. Az első indítási kísérletet a kilövőállomáson keletkezett tűz miatt kellett lefújni. A következő japán utánpótlás-küldetés 2020 májusában várható, mely egyben a HTV űrhajó utolsó útja is lesz – utána egy továbbfejlesztett verziót terveznek már használni.
  • Kína továbbra sem tétlenkedik: ebben a hónapban már az ötödik indításon vannak túl. Ezúttal egy Long March 2-D rakéta vitt fel egy újabb Yunhai-1 meteorológia műholdat.
  • Szeptember 25-én újabb 3 űrhajós indult el a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz MS-15 fedélzetén, az Expedition 61 keretében. Ez volt a Szojuz FG gyorsítórakéta utolsó fellövése, melyet a Szojuz-2 fog felváltalni az emberes kilövéseknél. További érdekesség, hogy első alkalommal indult útnak az Egyesült Arab Emirátusokból egy űrhajós, Hazza Al Mansouri mérnök Oleg Skripochka orosz parancsnokkal és Jessica Meir amerikai repülési mérnőkkel együtt csatlakozott a 3 tagú személyzethez az ISS-en.
  • Elon Musk szombati prezentációjában egy kérdésre válaszolva érintette Jim Bridenstine NASA igazgató eléggé megosztó nyilatkozatát is, melyben azt sugallta, hogy a SpaceX-nek -és persze a többi partnernek is- kvázi a saját érdekein felül kéne képviselnie a NASA Commercial Crew Programját (kereskedelmi személyzetszállítás az ISS-re és vissza). Elon frappáns válaszában mindössze annyit mondott mindenféle kritikát nélkülözve, hogy a SpaceX erőforrásainak legnagyobb részét a Falcon 9 hordozórakéta és a Crew Dragon személyszállító űrhajó fejlesztése teszi ki, míg a (saját véleményem szerint irigységből kritizált) Starship program kevesebb, mint a források 5%-át…