Űrhírek – 2020. május 3.

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a hét a NASA-ról szólt. Szinte csak velük kapcsolatban találunk híreket erről a hétről, de azért máshol is történtek dolgok.

  • Jól indult a hét a SpaceX számára, ugyanis sikeres kriogenikus tesztet sikerült végrehajtaniuk az SN-4 prototípussal. Az előző napi, ún. ambient teszt után (amikor a környezettel megegyező hőmérsékletű gázt vagy folyadékot tankolnak a tartályokba, esetleges szivárgásokat keresve), hétfő hajnalban sor kerülhetett a mélyhűtött folyékony nitrogénnel való tesztelésre is. Az SN-4 tartályai és illesztései kitartottak, és 4,8 baros nyomást sikerült elérni a teszten, ami már elegendő lesz a későbbi repülésekhez. Ezután a hét közepén első alkalommal szereltek be egy Raptor hajtóművet egy teljes méretarányú tesztjárműbe, így újabb mérföldkőhöz érkezett a SpaceX. Hétvégére, illetve jövő hétre vannak kiírva újabb útlezárások, és meg is kezdődtek a további tesztek. Előbb egy ún. wet dress rehersal (a tartályokat immár metánnal és folyékony oxigénnel tankolják fel, a hajtómű turbópumpáit megnyitják és az égési térbe juttatják az üzemanyagot, az indítási folyamatból csak a gyújtás marad ki), majd a statikus hajtóműteszt következhet, azonban úgy tűnik, hogy ma hajnalban végül a tervezett wdr elmaradt, és ezen cikk befejezéséig nem közöltek hivatalos információt a további tervekről és eseményekről. Elon Musk szombaton úgy nyilatkozott, hogy remélhetőleg pár napon belül sor kerülhet a statikus hajtómű tesztre.
    Eközben viszont szédületes tempóban épül az SN-5 prototípus is, az egyes darabok már a végső összeillesztésre várnak, amit pár nap alatt végre is szokott hajtani a cég, így akár már jövő héten elkészülhet ez a példány is a tesztelésre.
  • A 2020 júliusában induló új marsjáró, a Perseverance után a különleges “marsi helikopter” is megkapta a nevét. A NASA április 29-én szerdán jelentette be, hogy a járművet Ingenuity-nak (magyarul Találékonyság, Leleményesség) nevezték el. A nevet egy alabamai gimnáziumi diáklány, Vaneeza Rupani javasolta az űrhivatal névadási felhívása alapján.
  • Szintén szerdán kaptunk egy újabb rossz hírt az SLS-ről. Az NASA felügyeletéért és elszámoltathatóságáért felelős szervezete (Government Accountability Office – GAO) éves jelentésében aggodalmát fejezte ki az első fokozat tartályát illetően, melyben szivárgások fordulhatnak elő. Ebben a cikkben találhattok több információt erről.
  • Április 30-án hozta nyilvánosságra a NASA, hogy a 2024-től tervezett Holdraszállásokon használandó holdkomp fejlesztésével három céget bíznak meg: a Blue Origin, mely az ún. National Teamet vezeti (tagjai még a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Draper), a Dynetics és a SpaceX terveire esett az űrhivatal választása. Összesen 967 millió dollárt osztanak szét a három cég között fejlesztési támogatásként, és közülük 2021 februárjában kerül ki a végső győztes. Itt olvashattok a bejelentésről és a tervekről még többet.
  • Május 1-jén egy több órás és több részes sajtótájékoztatót tartott a NASA a DM-2 küldetéssel kapcsolatban, melynek egyre közeledik a várva várt időpontja. Rengeteg információt közöltek, mi is igyekeztünk ebben a cikkben mindenről beszámolni.
  • Szintén pénteken a Sierra Nevada Corporation is nyilvánosságra hozta az első Dream Chaser orbitális jármű nevét, ami a Tenacity (Kitartás, Állhatatosság) lett. Ezzel tiszteleg a cég csapatuk kitartó és kemény munkája előtt.
  • És ugyancsak 1-jén pénteken jelentette be a NASA, hogy újabb 1,79 milliárd dolláros megbízást ad az Aerojet Rocketdyne-nak, amely az SLS-hez gyártja az űrsikló programban is használt RS-25 hajtóművek módosított verzióját. A szerződésmódosítás újabb 18 hajtómű gyártását és tesztelését tartalmazza, aminek köszönhetően a korábbi 6 db-os megrendeléssel kiegészülve összesen 6 SLS rakéta építhető 2029-ig. A részletekről itt olvashattok.
Az új marsi járművekről készült fantáziafotó

A nap képei 110# – A Perseverance marsjáró

A NASA új, 2020 nyarán induló Mars 2020 küldetésének marsjárója, ami nemrégiben a Perseverance (“Kitartás”) nevet kapta, hamarosan kész az indulásra. A roverhez tartozó helikoptert is csatlakoztatták, illetve üzemanyaggal töltötték fel a leszálló fokozat hajtóműveit.

A marsjáró
Forrás: NASA
A helikopter
Forrás: NASA
A leszálló fokozat – ez fogja majd leereszteni a rovert a felszínre
Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. március 8.

Ez a hét kicsit kevesebb eseményt hozott, de ma is összeszedtük nektek, mik történtek a világban.

  • A sokadik halasztás után hétfőn ismét újabb kísérletet tett az Astra a Rocket 3.0 nevű rakétájának indítására az alaszkai Kodiak-szigetről. Már a visszaszámlálás utolsó percéig is eljutottak, ám 53 másodperccel a start előtt az egyik irányításért felelős műszernél nem megfelelő adatokat találtak, és megszakították az indítási folyamatot. Így a DARPA Launch Challange győztes nélkül maradt (a három induló közül először a Vector Launch lépett vissza, miután csődeljárás alá került a cég, majd a Virgin Orbit is kiszállt a versenyből, amely inkább a kereskedelmi űrprogramjára összpontosít).
  • Március 5-én, egy nyilvános esemény keretén belül tette közzé a NASA az eddig Mars 2020 kódnévvel ellátott rover nevét. Az új jármű a Perseverance, azaz a Kitartás nevet kapta, melyet egy hétéves virginiai diák, Alexander Mather talált ki, és küldött be a tavaly augusztusban kiírt pályázatra. A Perseverance júliusban indul a Marsra és 2021. februárjában éri el a Vörös Bolygót. A legmodernebb felszereléseken és kamerákon kívül egy drón helikoptert is magával visz. Ez lesz az első alkalom, hogy egy eszköz egy másik égitesten repülni fog.
  • Szintén március 5-én jelentette be a SpaceX és houstoni Axiom Space nevű start-up vállalat, hogy aláírtak egy megállapodást, miszerint 2021 második felében kereskedelmi űrutazást indítanak az ISS-re. Az útra három magánember jelentkezhet, akik egy parancsnokkal az Axiomtól részt vehetnek az összesen 10 napos “túrán” az űrállomásra (ebből két nap az utazás, és nyolc napot tölthetnek az ISS fedélzetén). Az utazás árát nem hozták nyilvánosságra, de az szinte biztos, hogy 50 millió dollár feletti összegről lehet szó.
    Ez a szerződés rövid időn belül már a második a SpaceX-nek a Crew Dragon űrhajó magánjellegű felhasználására.
  • Március 6-án hozta nyilvánosságra a NASA és a Boeing független képviselőiből álló csoport a Starliner hibáit feltáró vizsgálat eredményét. A jelentés három alapvető anomáliáról ír:
    – a küldetésen eltelt időt mérő szoftverben fellépő hiba miatt az űrhajó az Atlas-V rakátéról való leválás után nem a megfelelő időben és nem a megfelelő parancsokat továbbította az irányításért felelős rendszernek, és végül a túl kevés fennmaradó üzemanyag miatt a Starliner nem tudott dokkolni az ISS-hez.
    – a szervizmodul leválásakor fellépő hiba akár az űrhajó elvesztését is jelenthette volna, ezt a hibát azonban a mérnökök még idejében felfedezték és javították (de nyilvánosságra csak jóval később hozták…)
    – a “Space-to-Ground Communication”-ben (magyarra fordítva kb. a világűrben keringő űrhajó és a földi irányítás közötti kommunikáció) észlelt hiba során egy ideig nem tudták a megfelelő parancsokat továbbítani a Starlinernek. Ez a probléma azt is jelent(h)ette volna, hogy emberes küldetés esetén bizonytalan időre megszakadt volna a kapcsolat az asztronautákkal.
    A csoport javaslatokat is közzétett a feltárt hibák javítására: többek között a szoftverek újraprogramozását, a rendszerek és a rajtuk végzett tesztek felülvizsgálatát, illetve a mérnökök felelősségteljesebb hozzáállását tartják megoldásnak.
    Egyelőre arról nem adott hírt a NASA, hogy mikor és milyen formában repülhet ismét a Starliner, illetve, hogy meg kell-e ismételni az Orbital Flight Testet.
  • Magyar idő szerint tegnap hajnalban indult el utolsó alkalommal a SpaceX Dragon-1 teherűrhajója a CRS-20 kereskedelmi utánpótlás-szállítási program keretén belül. A küldetés részleteiről itt, a sikeres indításról és landolásról pedig itt írtunk.
A Dragon-1 utolsó indítása a CRS-20 küldetésen
Forrás: NASA/Kim Shiflett

Űrhírek – 2020. február 16.

  • Rögtön egy fontos eseménnyel indult a hét, ugyanis hétfőn benyújtották a NASA 2021-es költségvetési tervezetét. Jövőre 12%-kal több pénzt kaphatna az űrhivatal, illetve Jim Bridenstine nyilatkozata alapján az egész Artemis-programnak fedezetet biztosít 2024-ig (erre az évre tűzték ki az újabb Holdraszállást). Bővebben a tervezetről ebben a cikkben olvashattok.
  • Február 11-én érkezett a hír, hogy William Gerstenmaier, a NASA korábbi emberes űrrepülésekért felelős igazgatója, illetve nagy tiszteletnek örvendő mérnöke a jövőben a SpaceX-nek fog dolgozni tanácsadóként (bár pontos pozíciójáről még nem érkezett hivatalos megerősítés). Gerstenmaier 1977 óta dolgozott a NASA-nak, kulcsfontosságú szerepe volt az ügynökség szerepvállalásának biztosításában a MIR Űrállomáson, illetve nevéhez fűződik az ISS terveinek megalkotása is. Szaktudása és tapasztalata nagy segítséget és előrelépést jelenthet Elon Musk cégének a későbbi emberes űrutazásokhoz a Holdra és a Marsra. A veterán mérnök és menedzser tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, hogy még Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója is személyesen gratulált a hírhez.
  • Megérkezett a Kennedy Űrközpontba az egyelőre Mars 2020 névvel ellátott marsjáró, mely júliusban indul a Vörös Bolygóra. A NASA egyébként online szavazást tartott a rover végső nevének eldöntéséhez, melyet márciusban tesznek közzé. Természetesen mi is szavaztunk, én a Vision mellett tettem le a voksomat. 🙂 Ez a marsjáró egyébként azért is lesz talán az eddigi legkülönlegesebb, mert egy speciális helikopter (drón) is utazik vele, mely első alkalommal fog egy másik bolygón is repülni. Ezen kívül a begyűjtött talajmintákat vissza is hozzák a Földre, mely szintén először fog megvalósulni az űrkutatás történetében.
  • Egy nappal később, február 14-én érkezett meg szintén a Kennedy Űrközpontba az a Crew Dragon űrhajó, mellyel a jelenlegi tervek szerint május 7-én indul az ISS-re két amerikai asztronauta. A kapszula két nappal korábban sikeresen átesett a kötelező elektromágneses interferencia teszten is Hawthorne-ban, és ezután szállíthatták át Floridába.
  • Megkapta első megbízását a Rocket Lab a NASA-tól a Holdra. Ez nagy jelentőségű misszió a feltörekvő vállalatnak, és jó hír a kereskedelmi űrkutatásnak is. A misszóiról bővebben itt olvashattok.
  • Majdnem egy hetes csúszás után végül tegnap elindult a Cygnus NG-13 teherűrhajó az ISS-re, több mint 3,5 tonnányi utánpótlással a fedélzetén. Az Antares rakéta helyi idő szerint 15:21-kor startolt el a Virginia állam-beli Wallops-szigetekről. Az indítást korábban kétszer is el kellett halasztani, először a földi berendezés meghibásodása, majd a kedvezőtlen időjárás miatt.
  • A SpaceX Starlink-4 misszióját is elhalasztották. Eredetileg ma indult volna negyedik alkalommal a B1056.4 Falcon 9 rakéta 60 db Starlink műholddal a fedélzetén, de a landolási zónában uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt végül hétfőn hajtják végre az indítást.
Az Antares 230 rakéta indítása
Forrás: NASA/Aubrey Gemignani

Űrhírek – 2020. január 24.

Vasárnap elmaradt a heti hírösszefoglaló, úgy hogy most pótoljuk a kimaradt híreket, van miről beszélni.

  • SpaceX In-Flight Abort tesztjéről az előzetesünk, az élő közvetítésünk, illetve a beszámolónk a linkek alatt olvashatóak.
  • Elindult az idei első Ariane-5 rakéta is, erről itt írt Dave kolléga hosszabban.
  • Január 15-én és 20-án is űrsétát végzett a Nemzetközi Űrállomáson Jessica Meir és Christina Koch. A két űrséta feladata a P6 rácselemen lévő régi nikkel-hidrogén akkumulátorok cseréje volt, új lítium-ion típusú egységekre. A két űrsétával sikeresen befejezték a harmadik energiatároló felújítását – a negyedik, és egyben utolsó akkumulátor-csomag felújítása az S6 rácselemen idén lesz esedékes, miután a japán HTV teherszállító (jelenlegi tervek szerint májusban indul) meghozza az új egységeket.
  • Bejelentette idei első küldetését a Rocket Lab – a cég először fog egy NRO (National Reconnaissance Office) titkos felderítő műholdat a világűrbe juttatni. A műhold neve NROL-151, céljáról, leendő pályáról nem tudunk semmit. Az indításra legkorábban január 31-én kerülhet sor az új-zélandi LC-1 állásról, a misszió neve pedig „Birds of a Feather”, ezzel utalva az új-zélandi kiwire, és az amerikai sasra. Bővebben itt tudtok olvasni a témáról.
  • Sikeres static fire teszt után várhatóan január 27-én, hétfőn indíthatja a következő 60 db Starlink műholdat a SpaceX. A start már másodszorra csúszik, ugyanis az óceánon továbbra is viharos az időjárás – az első fokozat újból a drónhajóra fog visszatérni. Mint korábban már írtuk, 2020-ban két-háromhetente tervez Starlinkeket indítani a SpaceX, így részletes előzetest mi sem tervezünk már írni a küldetések előtt.
  • Megérkezett a mississippi-i Stennis Space Centerbe az első összeszerelt SLS első fokozat tesztelésre. Itt írtunk múltkor a leendő tesztekről.
  • Február 1-től új Nemzetközi Űrállomás legókészletet dob piacra a LEGO. A 864 darabos készlet 70 dollárba fog kerülni (kb. 21 ezer forint). A bejelentést a LEGO azzal ünnepelte, hogy egy időjárási ballonnal a sztratoszférába vitt fel egy példányt, hogy “a lehető legközelebb legyen az igazi ISS-hez”. Itt tudtok bővebben olvasni a témáról.
  • Robbanás történt a Firefly Aerospace texasi telephelyén egy rakétateszt előtt. A tesztálláson akarták először begyújtani a cég leendő Alpha hordozójának a hajtóműveit, azonban a teszt előtt egy kisebb robbanás történt és tűz keletkezett. A cég közleménye szerint személyi sérülés nem történt, és keresik a baleset okát. A tűzben nem sérült meg a rakéta és a tesztállás sem. A Firefly a későbbiekben ezzel a rakétával szeretne majd 630-1000 kg hasznos terheket az űrbe juttatni. Itt tudtok többet megtudni a balesetről.
  • Az megvolt, hogy Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy Elon Musk “nagyon jó a rakétákkal”? 🙂 A Trumphoz méltó megszólalást csekkoljátok itt.
  • Január 20-án ünnepelte a 90-ik születésnapját Buzz Aldrin, a második űrhajós, aki a Holdra lépett. Még sok születésnapot és egészséget kívánunk neki!
  • Még 3 napotok van, hogy szavazzatok az idén induló Mars 2020 marsjáró nevére. A NASA honlapján a következő nevekből lehet választani: Fortitude, Vision, Promise, Endurance, Perseverance, Tenacity, Courage, Clarity, Ingeniuty. Nem 100%, hogy a NASA a győztes nevet fogja választani, de figyelembe veszik majd az eredményeket, márciusban várható a végleges döntés. Az én választásom amúgy az Endurance lenne 🙂
Rocket Lab NROL-151 – az áramvonalazú kúp alatt ott a hasznos teher
Űrséta közben az ISS-en
Az Alpha rakéta tesztje előtti robbanás
Boldog születésnapot Buzz!

Űrhírek – 2020. január 5.

Új év, de a heti hírösszefoglalóval nem állunk le, nézzük mi minden történt a héten.

  • Mielőtt belevágunk a hírekbe, a tavalyi évről az összefoglalónk megvolt, ugye? Ha nem, irány pótolni ide.
  • Hétfő éjjel indul a SpaceX egy újabb Starlink küldetéssel (Starlink-2), megint 60 db műholddal, holnap este rakjuk majd ki az előzetest róla. A static fire teszt már megvolt, úgyhogy nem várható további csúszás – előzőleg a kedvezőtlen időjárás miatt késett az indítás.
  • Szintén SpaceX, elkezdték a Starship SN1 (korábbi nevén MK-3) építését Boca Chica-ban. Elon Musk múltkor videót is posztolt az üzemanyagtartályok tetejének építéséről (hármat építenek egyszerre), illetve az űrhajó testét alkotó acélgyűrűk összeállítását is megkezdték. Dave kolléga múltkori írását ajánlom, szuperül összefoglalta a prototípusok és az építkezések jelenlegi állását. Itt találjátok a cikket.
  • Még egy SpaceX hír: egy tweet-ben Elon Musk megerősítette, hogy februárra lesz fizikailag kész, és Floridába szállítva az első emberes repülésre szánt Crew Dragon kapszula. Ezután pár hónapnyi tesztelés és ellenőrzés következik, mely után jöhet az első éles indítás, már űrhajósokkal a fedélzeten.
  • És még mindig SpaceX: a cég illetékesei megerősítették, hogy a floridai 39A indítóállomásra terveznek építeni egy függőleges mobil tornyot és épületet, hogy bizonyos hasznos terheket vertikálisan tudjanak a rakétára rárakni. Miért fontos ez? Azért, mert a SpaceX jelenleg csak vízszintesen szereli össze a rakétáit, és úgy is szállítja őket a indítóállomásra, de egyes katonai/védelmi (nagyon drága) műholdakat csak függőlegen lehet a rakétára szerelni. A hadsereg pedig idén fogja kihirdetni a 2022 és 2026 közötti időszakra meghirdetett pályázatának két győztesét, akik így 30 (!) indítást nyernek el. Ehhez pedig kötelező a függőleges összeszerelés lehetősége. Nagyon sok pénzről van szó, úgy hogy érthető a lépés… Részletesen itt tudtok olvasni a témáról.
  • Hamarosan Floridába szállítják a NASA új marsjáróját, a Mars 2020 rovert. A marsjáró nemrégiben készült el Kaliforniában, és már túl van az első tesztútján is. A rover a Curiosity utódja lesz, bár annál kicsit nehezebb, de megjelenésben is nagyon hasonlít rá. Természetesen a legújabb műszerek lesznek rajta, valamint 23 kamera és 2 mikrofon is, melyek rögzítik majd a landolást is. A marsjárót júliusban tervezik indítani egy Atlas-V rakétával, addig pedig kap egy új nevet is. Az indítás előtt majd mi is írunk róla részletesen, addig itt tudtok többet megtudni.
  • Január 3-án volt pontosan egy éve, hogy a kínai Chang’e 4 holdszonda a Holdra leszállt, ahol a mai napig méréseket végez. Ez a misszió volt ugye az első, mely a Hold túloldalára szállt le. Itt tudtok hosszabban olvasni a témáról.
  • A borzalmas ausztráliai tűzvészt az űrből is lefényképezték, a képeket itt tudjátok megnézni.
  • Úgy tűnik, hogy nemcsak magyar, hanem török és indonéz űrhajóst is visz majd fel az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz. Dmitrij Rogozin, a hivatal vezetője megerősítette, hogy a fenti országokkal folynak jelenleg tárgyalások és jelenleg a török út tűnik a legkorábbinak, 2023-ban. További részleteket itt tudtok olvasni.
A Mars 2020 rover
Forrás: NASA/JPL