Jégfúrót a Holdra

A houstoni Intuitive Machines céget választotta ki a NASA az űrügynökség PRIME-1 fúróberendezésének eljuttatására a Hold felszínére.

A megállapodás keretében 47 millió dollárt fizet az amerikai űrhivatal az Intuitive Machines-nek a Polar Resources Ice Mining Experiment (Sarki erőforrásokat kereső jégfúrási kísérlet PRIME-1) eljuttatásáért a Hold déli pólusára. Világviszonylatban ez lesz az első talajban található vízjég kinyerését célzó Hold-küldetés a NASA szakembereinek elmondása szerint. A holdi jég az egyik fontos erőforrás, amit a NASA az Artemis-programon belül szeretne felhasználni a hosszútávú holdi tartózkodás céljából. “Az információ amit a PRIME-1 és egyéb holdi műszerek segítségével fogunk megkapni az Artemis-program űrhajósait fogja szolgálni, és segíteni fog nekünk megtalálni azt módszert, mellyel hosszútvávú, fenntartható emberes holdi jelenlétet tudunk kiépíteni a felszínen” jelentette ki Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos küldetésekért felelős részlegének társigazgatója, egy október 16.-i nyilatkozatában.

A NOVA-C egy renderképen
Forrás: Intuitive Machines

Az Intuitive Machines 2022-ben tervezi a Holdra szállítani a PRIME-1 műszercsomagot a saját fejlesztésű NOVA-C leszállóegységgel a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében. Az I.M. egyike azoknak a kereskedelmi partnereknek, melyek a CLPS keretében robotikus küldetéseket fognak lebonyolítani a Holdon. “Nagy megtiszteltetés és még annál is nagyobb kihívás az újbóli emberes holdutak előkészítő küldetéseit véghez vinni” mondta Steve Altemus, az Intuitive Machines vezérigazgatója egy másik nyilatkozatban. A PRIME-1 az egy méter hosszú fúrójával fog fokozatosan lefúrni a holdi regolitba vízjeget kutatva. A műszercsomag egy tömegspektrométerrel is fel van szerelve, ami majd a PRIME-1 mintáiból az űrben tapasztalt szublimáció miatt elveszett mennyiséget fogja nyomon követni.

A NOVA-C életnagységú makettje
Forrás: NASA CLPS

A NASA reményei szerint a PRIME-1 és hasonló projektek rengetek információval fognak szolgálni a holdi erőforrásokról és azok kinyerésének lehetőségeiről. A PRIME-1 műszercsomag jégfúrójának egyik verziója lesz elhelyezve a NASA által épített VIPER robotikus holdjárón, ami a tervek szerint a 2023-ban indul, egy évvel a tervezett első emberes küldetés előtt. Szintén a Hold déli pólusára indul a VIPER, és ugyanúgy a talajból kinyerhető vízjeget fogja kutatni. Nem a PRIME-1-et szállító küldetés lesz az első az Intuitive Machines-nek, ugyanis még az idei év elején bejelentették, hogy 2021-ben indul az első NOVA-C leszállóegység, és az egyik holdi síkságon tervez majd sima leszállást végrehajtani. Ez az Oceanus Procellarus, vagy a “Viharok tengere/óceánja” – ez a legnagyobb olvadt bazaltból létrjött holdi “tenger”. Azon belül pedig a Vallis Schröteri nevezetű völgyben fog landolni, ami a Holdon szintén egy “leg”, mert ez a legnagyobb völgy. 5 darab NASA és további kereskedelmi eszközt fog a felszínre szállítani egy 79,5 millió dolláros szerződés keretében.

Vallis Schröteri, az Apollo-15 űrhajósai által készített mozaikfelvételen
Forrás: NASA
A NOVA-C leszállása
Forrás: Intuitive Machines

Sikeresen landolt az Expedíció-63

Chris Cassidy, Ivan Vagner és Anatolij Ivanyisin sikeresen landolt ma reggel a Szojuz MSz-16 űrhajóval Kazahsztánban. Ahogy tegnap is írtuk, az űrhajósok 196 napot töltöttek az ISS fedélzetén és 3136 keringést tettek meg. Cassidy és Ivanyisin a harmadik, míg Vagner az első űrutazását fejezi ezzel be.
Az ISS-en az Expedíció-64 háromfős személyzete folytatja a munkát: Dr. Kate Rubins, Szergej Kugy-Szvercskov és Szergej Rizsikov. Hozzájuk csatlakozik majd novemberben a SpaceX Crew-1 négyfős csapata: Nogucsi Szóicsi (JAXA), Mike Hopkins, Shannon Walker és Victor Glover NASA űrhajósok.

A Szojuz zsilipajtajának bezárása
Az űrállomástól távolodó Szojuz MSz-16
Ivan Vagner
Anatolij Ivanyisin

Nemzetközi Űrállomás: Holnap tér haza az Expedíció-63

Magyar idő szerint tegnap Chris Cassidy átadta a parancsnokságot az újonnan érkezett Expedíció-64 orosz kozmonautájának, Szergej Rizsikovnak. A ceremónia után az Expedíció-63 három űrhajósa, Chris Cassidy, Ivan Vagner és Anatolij Ivanyisin már a holnap reggeli visszatérésre készülnek.

A parancsokságot jelképező kulcs

Az űrhajósok 196 napot töltöttek az ISS fedélzetén és 3136 keringést tettek meg. Cassidy és Ivanyisin a harmadik, míg Vagner az első űrutazását fejezi ezzel be.
Űrhajójuknak, a Szojuz MSz-16-nak a zsilipajtaját ma este 22:10-kor zárják be és éjjel 01:32-kor válnak le a Nemzetközi Űrállomásról.
A landolásra magyar idő szerint csütörtök reggel, 04:55-kor majd sor a kazahsztáni sztyeppéken, Zsezkazgan városától délkeletre. Az eseményt természetesen a NASA TV élőben közvetíti majd.

A ceremónia
Első sor: Chris Cassidy, Ivan Vagner, Anatolij Ivanyisin (Expedíció-63)
Hátsó sor: Dr. Kate Rubins, Szergej Kugy-Szvercskov, Szergej Rizsikov (Expedíció-64)

OSIRIS-REx: Sikeres mintavételi manőver a Bennu kisbolygón

Magyar idő szerint tegnap éjjel sikeresen lezajlott a az OSIRIS-REx űrszonda első mintagyűjtési manővere a Bennu kisbolygón.

A NASA szondája egy ún. “Touch-And-Go” (TAG) manővert hajtott végre: lassú ereszkedés és megközelítés után a szonda a 3.35 méteres robotkarjával érintette meg a kisbolygó északi sarka közelében lévő felszínt, remélhetőleg így gyűjtve elegendő mennyiségű talajmintát. A NASA célja 60 gramm talajminta, és a napokban derült ki, hogy sikerült-e ezt a mennyiséget begyűjteni.
Az “érintés” után a szonda újból eltávolodott a Bennutól, és ha nem lesz szükség újabb mintavételre, akkor 2021. márciusában indulhat vissza a kisbolygótól a Földre. A mintákat egy speciális kapszulába helyezi majd, mely ejtőernyők segítéségével várhatóan 2023. szeptember 24-én landolhat Utah állam sivatagában.

A NASA közleményét itt olvashatjátok az eseményről.

A második főpróbán (2020. augusztus 11.) készült képek a mintavételi manőverről

ORIRIS-REx: Ma este mintavétel a Bennuról

A NASA OSIRIS-REx szondája ma este megkísérli a mintavételt a Bennu aszteroida felszínéről, melyet a tervek szerint vissza is juttat majd a Földre 2023-ban. A NASA élőben közvetíti az eseményt, habár élő képre ne számítsunk: a Bennu és az OSIRIS-REx jelenleg 334 millió kilométerre van a Földtől.
A szonda egy úgynevezett “Touch-And-Go” (TAG) manővert fog végrehajtani: egy 16 méter átmérőjű célterületre fog leszállni pár másodpercre, ahol mintákat gyűjt és gyorsan fel is emelkedik.
Ha minden jól sikerül, akkor az ORIRIS-REx 2021-ben hagyja el a Bennut, és kezdi meg visszaútját a Földre. Az Apollo-program óta ez lesz a legnagyobb Földre visszajuttatott kőzetminta más égitestről.

A Nemzetközi Űrállomás elmúlt 20 éve

2020. november 2-án lesz 20 éve, hogy a Nemzetközi Űrállomást folyamatosan lakják.

Az eseményre természetesen a NASA is készült, egy szuper oldalt állított össze rengeteg hasznos információval, mindenképpen érdemes csekkolni.
Az évfordulóra mi is készülünk, az ISS építéséről szóló sorozatunk 4. része (mely pont az első lakókról is szól) aznap este jelenik majd meg.

Űrhírek – 2020. október 18.

  • Kedden sikeres küldetést hajtott végre a Blue Origin a New Shepard NS-13 szuborbitális rakétával. Az indítás rendben zajlott, és a visszatérő első fokozat, illetve a kabin is épségben ért földet. Rövid beszámolónkat itt találjátok.
  • Magyar idő szerint szerda reggel elindult a Szojuz MSz-17 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén az Expedition-63/64 háromtagú személyzetével. A start minden gond nélkül lezajlott, és az űrhajósok alig három órával később már dokkoltak is az ISS-en. Az Űrállomáson így jövő szerdáig hatan tartózkodnak, aznap fog ugyanis az Expedition-63 személyzete visszatérni a Földre.
  • Csütörtökön a NASA két közleményt is kiadott az Artemis-programmal kapcsolatban:
    – 7 ország csatlakozott az Artemis Egyezményhez
    – 14 amerikai űripari vállalat összesen több, mint 372 millió dolláros támogatásban részesül, melyet különböző fejlesztésekre költhetnek egy hosszú távon fenntartható holdi bázis létrehozásához
  • Péntek hajnalban újabb tesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN8 prototípussal. Eredetileg statikus hajtóműteszt miatt zárták le harmadik napja a területet és az főutat, azonban végül “csak” egy ún. wet dress rehearsalt, azaz tankolási műveletet és a három Raptor hajtómű előhűtését tesztelték. Hivatalos infó nem érkezett azóta, hogy az előgyújtás és az ezt követő hajtóműgyújtás miért nem következett be, de mától újabb három időszakra tűztek ki lezárást, és a tesztek folytatódhatnak.
  • Szintén pénteken derült ki egy hírből, hogy végre megtalálták az ISS-en már egy jó ideje észlelt légkör-szivárgást. Különböző módszerekkel sikerült lokalizálni egy kisebb repedést a Zvezda modulban, melyet a későbbiekben javítanak ki.
  • Ma délután 14:25-kor indul a tervek szerint a Starlink-13 küldetés, melyen ismét 60 db műholdat juttat a SpaceX orbitális pályára. Az indítást mi is élőben közvetítjük az Űrutatás Űrhajók Youtube-csatornán!
A Szojuz MSz-17 indítása Bajkonurból október 14-én
Fotó: NASA

Több, mint 372 millió dollárt oszt szét a NASA 14 amerikai cég között az Artemis-program fejlesztéséhez

Az Artemis-egyezmény aláírásán kívül más fontos közleményt is nyilvánosságra hozott szerdán a NASA. 14 különböző cég között összesen több, mint 372 millió dolláros támogatást oszt szét az űrhivatal. A kiválasztott cégek az Artemis-program keretében, azon belül is a Holdon való minél hatékonyabb és fenntartható tevékenységek kifejlesztésében és megvalósításában lesznek érdekeltek, és a kiszabott összegeket az előre kitűzött feladatok szerint kell felhasználniuk. A fejlesztések, rendszerek, eszközök felhasználását azonban később a Marson is alkalmaznák.

A Tipping Pointnak (azaz Fordulópontnak) elnevezett megállapodásban három fő kategóriát határozott meg a NASA, és eszerint választotta ki a nyertes cégeket.

1, Kriogenikus folyadékok kezelése
A mélyhűtött folyadékok szerepe főleg a hosszútávú küldetésekben értékelődik fel, rendelkezésre állásuk a fenntartható tevékenységek egyik alapfeltétele, ezért erre a területre összpontosul a teljes keretösszeg legnagyobb része, mintegy 256 millió dollár. Ez az összeg az alábbi partnerek esetében a következőképp oszlik meg:

  • Eta Space of Merritt Island, Florida – 27 millió dollár
    Egy teljes, mélyhűtött folyékony oxigénkezelő rendszer bemutatása. A rendszert a Rocket Lab fogja egy Photon műholdjával az űrbe juttatni, és 9 hónapig gyűjtenek majd adatot a működésről. A kis cég a Marshall Űrközponttal, a Glenn Kutatóközponttal és a Kennedy Űrközponttal működik majd együtt.
  • Lockheed Martin, Littleton, Colorado – 89,7 millió dollár
    A legnagyobb összegű támogatást a leginkább kihívásokkal teli kriogenikus folyadék, a mélyhűtött hidrogén űrben való felhasználásának fejlesztésére kell fordítani. A felhasználási módokat úgy kell kifejlesztenie a cégnek, hogy az későbbi űripari rendszereknél is alkalmazható legyen. A Lockheed a Marshall és a Glenn Központokkal működik együtt.
  • SpaceX, Hawthorne, California – 53,2 millió dollár
    Talán az egyik legizgalmasabb feladatot nem véletlenül nekik adta a NASA: 10 tonnányi kriogenikus folyadék (főleg oxigén) átjuttatása két Starship üzemanyagtankja között. A cég a Marshall és a Glenn Központokkal dolgozik együtt.
  • United Lauch Alliance (ULA), Centennial, Colorado – 86,2 millió dollár
    Kisméretű kriogenikus üzemanyag-ellátó rendszer kifejlesztése folyékony oxigénnel és hidrogénnel a Vulcan rakéta Centaur felső fokozatával. A rendszerrel az üzemanyag áttankolásokat, a precíz tanknyomás-szabályzást és többféle üzemanyag tárolását kell megoldaniuk. A ULA a Marshall, a Kennedy és a Glenn Központokkal dolgozik együtt.

2, Holdfelszíni technológia kifejlesztése, innovációk bemutatása
A kiválasztott cégek feladata a Holdon található nyersanyagok kinyeréséhez, a felszíni áramellátó- és energiatároló rendszerekhez, kommunikáció biztosításához szükséges technológiák kifejlesztése lesz. Ezen megoldások a Hold emberi és robotikus felfedezését hivatottak segíteni

  • Alpha Space Test and Research Alliance, Houston, Texas – 22,1 millió dollár
    Olyan űrkutatási és technológiaértékelő létesítmény kifejlesztése és kidolgozása, ami a Hold felszínén gyűjt adatokat az ultraviola- és a töltött részecskesugárzásról.
  • Astrobotic Technology, Pittsburgh, Pennsylvania – 5,8 millió dollár
    Vezeték nélküli energiatöltő-rendszer fejlesztése, mely főleg kereskedelmi robotikus holdkompok használatakor lehet nagy segítség. A cég a Glenn Központtal fog együttműködni.
  • Intuitive Machines, Houston, Texas – 41,6 millió dollár
    Kisméretű és egészen rövid repülésekre, “ugrásokra” alkalmas holdkomp kifejlesztése, mely kb. 1 kilogrammnyi terhet képes kb. 2,5 km-re eljuttatni. Az eszköznek kráterekben is képesnek kell leszállnia, és nagyfelbontású képeket kell tudnia készíteni a felszínről.
  • Masten Space System, Mojave, California – 2,8 millió dollár
    Egy általánosan felhasználható kémiai hő- és elektromos energia ellátórendszer kifejlesztése a szállítmányok extrém körülmények elleni védelmére
  • Nokia of America Corporation, Sunnyvale, California – 14,1 millió dollár
    A cég nagy múltú szárazföldi kommunikációs rendszerein alapuló és továbbfejlesztett LTE/4G kommunikációs hálózat űrbéli kiépítése. A hálózat segítségével nagy távolságokból gyorsabban történhet a kommunikáció a jelenlegi standardekhez képest.
  • pH Matter, Columbus, Ohio – 3,4 millió dollár
    Olyan üzemanyag rekeszek fejlesztése, melyek visszafordítható irányúak, és energia-visszanyerő funkcióval is rendelkeznek. Ez nagyban megkönnyíti majd a holdi energiatárolást, és a Holdon kinyert víz tárolását, és üzemanyag előállításához a felhasználását. A kis cég a Glenn Központtal dolgozik majd együtt.
  • Precision Combustion Inc., North Haven, Connecticut – 2,4 millió dollár
    Egy költséghatékony elektromos energiaforrás kidolgozása űrbéli, katonai és mindennapi földi felhasználásra is. A szilárd oxid üzemanyag-cella egység metánból és oxigénből, illetve egyéb helyi nyersanyagokból is képes lesz elektromos energiát előállítani.
  • Sierra Nevada Corporation, Madison, Wisconsin – 2,4 millió dollár
    Olyan metánt és koncentrált napenergiát felhasználó eszköz kifejlesztése, mely a holdi regolitból nyer ki oxigént. Bármelyik kereskedelmi holdkompon tesztelhető lesz, hogy később akár egész erőműveket tudjanak építeni hasonló folyamatok elvégzéséhez.
  • SSL Robotics (Maxar Technologies), Pasadena, California – 8,7 millió dollár
    Egy könnyű és olcsó robotkar kifejlesztése Holdfelszíni műveletekhez, orbitális szervizekhez.
  • Teledyne Energy Systems, Hunt Valley, Maryland – 2,8 millió dollár
    Egy hidrogén alapú elektromos energiarendszer kifejlesztése, melynek üzemanyagcelláit 10000 munkaórára tervezik. Az első teszteszközöket egy különböző gravitációs körülményeket szimuláló repülőgépes teszten fogják megvizsgálni.

3, Zárt láncú ereszkedési és landolási képesség bemutatása
Olyan szuborbitális felhasználású platform tesztelése integrált precíziós landolási és veszélyt elkerülő technológiákhoz, melyek a holdi ereszkedéseknél és leszállások lesznek a járművek segítségére.

  • Masten – 10 millió dollár
    Különböző Hold-megközelítő pályáról történő ereszkedési és leszállási technológia kifejlesztése az Xogdor nevű jármű továbbfejlesztésével.