Összeállt a James Webb űrteleszkóp

Végre teljesen összeszerelték a James Webb űrteleszkópot, a két legnagyobb egységet augusztus 29-én rögzítették egymáshoz a NASA szakemberei. Az eszköz a Hubble távcsövet fogja leváltani…illetve az eredeti tervekhez képest már rég a helyébe kellett volna lépjen, ám a projekt jelenleg 12 éves csúszásban van számos halasztás után. Jelenleg 2021 márciusa a tervezett indítási időpont, az ESA (Európai Űrügynökség) egyik Ariane 5 rakétája fogja az űrbe juttatni a hatalmas eszközt.
A NASA első igazgatójáról elnevezett távcső kapacitása a Hubble 70-szerese, infravörös tartományban fog működni, képes átlátni a kozmikus poron is, így a legtávolabbi és leghalványabb égitesteket is nagyobb eséllyel fogja érzékelni. A Földtől mintegy 1,5 millió km-re eltávolodó obszervatórium a tervek szerint 5-10 éven keresztül, teljesen semleges űrbéli körülmények között fog dolgozni, mindenféle érzékelést akadályozó tényezőtől mentesen, így érthetően óriási elvárásokat támasztottak felé a tudósok és csillagászok.

NASA’s James Webb Space Telescope Has Been Assembled for the First Time
Az összeszerelt távcsó a laboratóriumban
Forrás: NASA
Látványos fantáziarajz az óriási teleszkópról
Forrás: NASA

Júliusi hírek – NASA

A tegnapi SpaceX-es hírösszefoglaló után lássuk mi minden történt júliusban a NASA háza táján.

  • Július 3-án sikeresen tesztelték az új, mélyűri missziókra tervezett Orion kapszula vészhelyzeti mentőrendszerét. Az indítás után kb. 55 másodperccel, amikor a rakétát a legnagyobb erőhatások érték (maximum aerodynemic pressure), a vészhelyzeti hajtóművek sikeresen leválasztották a kapszulát, mely aztán az óceánba csapódott.
  • Július 8. – A SpaceX-et bízzák meg a legkorábban 2021 áprilisban induló, 50.3 millió dolláros IXPE misszió végrehajtásával. A röntgen sugarakat kibocsátó eszközzel az univerzum eddig nem ismert részleteit ismerhetik meg a tudósok. Mivel a szonda mindössze 320 kg súlyú, így várhatóan a cég egyéb hasznos terhet is vihet magával – valószínűleg ez pár Starlink műholdat jelenthet.
  • Július 20. – Az Apollo-11 Holdraszállásának 50. évfordulója. Természetesen ország (és világ)-szerte rengeteg helyen ünnepelték/emlékeztek meg a 20. század egyik legjelentősebb történéséről. Itt egy jó cikk, hogy milyen hatással volt a program a NASA későbbi tevékenységeire, illetve hogy a mai napig miért nem mentünk vissza a Holdra.
  • Szintén július 20-án a Soyuz MS-13 küldetés keretében 3 fő utazott a Nemzetközi Úrállomásra: Andrew Morgan amerikai, Luca Parmitano olasz, és Alexander Skvortsov orosz űrhajósok. Morgan a szokásos 6 hónapos tartózkodás helyett, majdnem 1 évig lesz fent.
  • Július 30. – A NASA összesen 19 együttműködési megállapodást kötött különböző kereskedelmi magáncégekkel, melyek az Artemis programhoz szükséges technológiákat segítenek kifejleszteni. A SpaceX például légköri visszatérés, landolás, és üzemanyag szállítása kategóriában fogja segíteni az űrhivatalt, de a Blue Origin-nal is társulnak.
Forrás: NASA

Űrhírek 2019. június 30.

  • Június 25-én, helyi idő szerint reggel 8:47-kor sikeresen landolt a Soyuz MS-11 űrkapszula 3 űrhajóssal a fedélzetén. Oleg Koronyenko orosz kozmonauta parancsnok, Anne McClain amerikai asztronauta és David Saint-Jacques kanadai űrhajós 204 napos küldetés után tért vissza a Földre, melynek során 4 űrsétát tettek.
  • Néhány órával később lőtték fel a SpaceX harmadik Falcon Heavy rakétáját, mely 11 héten belül a második volt. A következő fellövést legkorábban 2020 végén tervezik, így egy időre sajnos el kell köszönnünk ettől a rakétától és a fellövés illetve landolások nyújtotta élményektől. Az STP-2 küldetésről bővebben itt és itt olvashattok.
  • További hírek a SpaceX háza tájáról:
    – a több, mint egy hónapja fellőtt első 60 db Starlink műhold közül jelenleg 57 üzemel a tervezettnek megfelelően, és közülük 45 már el is érte az előírt orbitális pályát, 5 egység továbbra is emelkedő pályán mozog, de valószínűleg összesen 5 darab műhold végül a Föld légkörében fog megsemmisülni.
    – Az új generációs Starship űrhajó fejlesztése és első prototípusainak építése még javában zajlik, ám a cég már most tárgyalásokat folytat az első kereskedelmi célú fellövésről különböző telekommunikációs cégekkel. Jelenleg a céldátum elég közeli: már 2021-ben tervezik felbocsátani az első űrhajót, tehát elég intenzív és izgalmas tesztidőszak elé nézünk.
  • Június 27-én jelentette be a NASA, hogy a New Frontiers küldetés részeként (melynek keretében egyébként a New Horizons űrszonda előbb a Plutó, majd az Ultima Thule, az eddigi legtávolabbi felfedezett objektum mellett elhaladva tart a Kuiper-öv felé), 2026-ban egy drón űrhajót küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a jeges Titánra, melynek összetétele megegyezhet a Föld korai állapotával. Miután 2034-ben megérkezik, a drón több tucat helyszínen fog leszállni, hogy megvizsgálja a bolygó kémiai összetételét, és a felszínen végbemenő folyamatokat.
  • A Holdraszállás 50. évfordulójára készülődve a NASA restaurálta azt a történelmi irányítóközpontot Houstonban, ahonnan az Apollo-missziókat (így a 4 sikeres Holdraszállást is) irányították. Az átadási ünnepségen részt vett az Apollo-11 küldetésirányítója, Gene Kranz is, aki Jim Bridenstine NASA adminisztrátor oldalán adta át az irányítótermet. A termet a lehető legélethűbben igyekeztek az akkori állapotoknak megfelelően berendezni, mely az alábbi videóban jól is látszik:
    https://www.youtube.com/watch?v=CnOWQ8NsPrg
  • Június 27-én érkezett meg a NASA New Orleans-i összeszerelő központjába az a 4 darab RS-25 hajtómű, mely az első SLS rakétát fogja hajtani az Artemis-1 küldetés során. A rakéta eddigi történetét ismerve már ez is nagy hír, hiszen aránytalanul sok pénzt és időt emésztett már fel ez a projekt az elmúlt jó pár év során…
  • Június 29-én a Rocket Lab új-zélandi űripari magánvállalat sikeresen fellőtte hetedik rakétáját is a Mahia-félszigeten található LC-1 indítóállásról. A “Make it Rain” nevű misszió a cég idei harmadik fellövése volt, melynek keretében 7 amerikai és új-zélandi műholdat juttattak Alacsony Földkörüli Pályára. A fellövést visszanézhetitek az alábbi videóban:
    https://www.youtube.com/watch?v=idKCy8LdyKo

Űrtörténelem – Űrhivatalok 1. rész – NASA

Ma induló új sorozatunkban górcső alá vesszük a nagyobb űrügynökségeket, röviden megnézzük a történelmüket, és jelentősebb űrprogramjaikat. Az első részben az amerikai űrhivatalt, a NASA-t mutatjuk be.

A NASA (National Aeronautics and Space Administration), magyarul Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal egyértelműen a legnagyobb és legismertebb űrhivatal a világon. A Hivatal nevéhez fűződik többek között az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, a Holdraszállás is.

Tovább a cikkre

Űrhírek 2019. június 10.

Új hét, úgy hogy újra friss hírek. Lássuk mi minden történt mostanában.

  • Trump okos tweet-je megvolt, ugye?
  • Az InSight Mars szondának furója elakadt kb. 10 cm mélyen pár hónappal ezelőtt, azonban a tudósoknak van egy érdekes ötlete, hogyan orvosolják ezt. A JPL videójában láthatjuk a részleteket. A fúrónak amúgy kb. 5 méter mélyre kéne ásnia, hogy megfelelő méréseket tudjon végezni.
  • Két napot csúszik a SpaceX következő Falcon Heavy küldetése, így magyar idő szerint június 25-én éjjel várható a kilövés. A csúszás oka nem hiba, hanem a hivatalos verzió szerint: “A műholdak integrálása és végszerelése a rakétára, illetve az előkészületek befejezése” miatt szükséges. A misszióról már mi is írtunk itt, illetve a késésről egy rövid cikk itt olvasható.
  • Szintén SpaceX: Falcon 9 indítás lesz szerdán! Jövünk majd részletes előzetessel természetesen.
  • Az ULA az utolsó Delta-4 Medium rakétájának kilövésére készül, erről itt olvashatók részletek. A leállás csak a Medium típusú hordozót érinti, a Delta-4 Heavy továbbra is a cég egyik igáslova marad.
  • A NASA a Mars 2020 Rover misszió keretében egy drónt (helikoptert?) is küld a Marsra. Na ilyet még senki nem csinált, úgyhogy nagyon sok tesztet végrehajtottak, azonban úgy tűnik hamarosan indulásra késznek nyilváníthatják a masinát. Bővebb infók és videó a space.com írásában.
  • Szintén NASA: az Ügynökség már a mélyűri missziókra készíti fel pár asztronautáját a NEEMO program keretében. Érdekes írás a programról itt.
Falcon Heavy
Forrás: SpaceX

A NASA végre nyit a privát szektor felé

A Hivatal mai bejelentése szerint megnyitja a Nemzetközi Űrállomás használatát privát cégek, és fizetős űrturisták számára. Nagy változás ez a korábbi szemlélethez képest, ugyanis a múltban a NASA sokszor akadályozta az ilyen irányú törekvéseket. A sajtóközlemény itt olvasható, alul pedig Christina Koch űrhajós videója az ISS-ről.

Űrhírek 2019. június 5.

Kicsit megkésve a szokásoshoz képest, de nézzük mi minden történt az utóbbi időben.

  • Egy kormányzati jelentés szerint, a NASA legnagyobb programjai – SLS hordozó és James Webb űrteleszkóp – továbbra is jelentős csúszásban, és költségtúllépésben vannak. Példaképp a James Webb teleszkóp (JWST) 7 év késésben van, a költsége pedig a tervezett 5 milliárd dollár helyett jelenleg 9.7 milliárd dollárnál tart.
    Az SLS első indítása pedig jelenleg 2020 (eredeti terv 2019 volt), a költsége pedig köszönhetően a legnagyobb beszállítónak (Boeing) folyamatosan emelkedik. A Space.com írása erről itt olvasható.
  • Kína sikeresen indított először tengerről rakétát az űrbe! A Long March 11 nevű hordozó a Sárga-tengeren úszó platformról indult az űrbe, 7 kis műholddal a fedélzetén. Látványos videók és bővebb infó itt található.
  • Az megvolt, hogy a LEGO az Apollo-11 ötvenedik évfordulójára kiadott egy új Űrkomp modellt? Scott Manley persze már meg is vette és véleményezte is, Youtube videó itt.
  • A NASA kiválasztott 3 céget, melyek kisebb holdraszálló űrhajókat fognak építeni, tervezett indítás 2020-2021, ami elég ambíciózus… A program neve Commercial Lunar Payload Services (CLPS), és ami érdekesség, hogy a jelenlegi tervek szerint két missziót is SpaceX Falcon 9-es terveznek indítani. Hosszabb írás róla itt.
  • Magyar idő szerint hétfő este sikeresen visszatért az ISS-ről a CRS-17 misszió Dragon kapszulája. Az űrhajó egy hónapot tartózkodott az űrállomáson.
  • A SpaceX Dragon 2 “anomáliája” után, úgy tűnik, hogy a konkurens Boeing beelőzheti a céget. A Boeing Starliner űrhajója ugyanis hamarosan elindulhat az első éles tesztjére, jelenleg június vége az indítás, ehhez pedig már az Atlas V rakéta is készen áll Floridában. Hosszabb írás erről itt.
  • Azért a SpaceX sem lazsál, hamarosan folytatódnak a Starhopper tesztek Boca Chica-ban, ugyanis újra felszerelték a korábban már használt Raptor hajtóművet (SN4=Serial Number 4). Ezt a motort azonban csak tesztekre fogják használni, az első lerögzítés nélküli ugrásra (állítólag az első “hop” kb. 20 méter magasra lesz) már a legújabb SN5 hajtóművet vetik be. Ez már legyártásra is került a cég hawthorn-i telephelyén. Hosszabb írás a témáról itt, de szerintem a napokban jövünk még részletekkel külön is.

Heti űrhírek – május 26.

Összefoglaló az elmúlt hét eseményeiről szerte a világban:

  • A héten már képek formájában beszámoltunk róla, hogy a SpaceX folyamatosan halad a Starship a leendő orbitális tesztrepüléséhez használandó verziójának építésével a texasi Boca Chicaban, és hétfőn két nagyobb részegységet illesztettek egymáshoz. A rakéta egyre inkább kezd alakot ölteni, és már most elég tekintélyes méretű. Eközben a floridai Cocoaban egy másik Starship prototípus építése is zajlik, mintegy “versenyeztetve” a két csapatot, hogy melyik tudja hatékonyabban elvégezni a munkákat.
    A Starhopper továbbra is vár a Raptor hajtóműre, és a tesztrepülések egy mai hír alapján a június 3-i hétre tolódtak a korábbi május 28-i dátumhoz képest. Reméljük, megéri még tovább várni!
  • Szintén már beszámoltunk róla, de emlékeztető jelleggel megemlítjük az első 60 Starlink műhold fellövését. Egyéb részletek a korábbi cikkekben.
  • Elon Musk több érdekes tweet bejegyzést vagy választ közölt: nyártól 3 naponta terveznek összeállítani egy teljes Raptor hajtóművet. Ehhez szükségük is lesz, hiszen a majdani Super Heavy hordozórakétához (ami a Starshipet juttatja majd az űrbe) 31 darabra lesz szükségük. Apropó Super Heavy…a másik fontos bejelentése Elonnak, hogy kb. nyár végén, 3 hónap múlva elkezdődik az első verzió építése!
  • A NASA csütörtökön sajtótájékoztató tartott, melyen bejelentették a Hold körül építendő Gateway (ami tulajdonképpen egy kiinduló állomás a holdi, majd később a marsi missziókhoz) első, áram- és hajtóanyag előállító egységének fejlesztőjét. Ez a cég pedig nem más, mint a Maxar, ami többek között az ISS és a már nyugdíjazott űrsiklók robotkarjait is gyártotta.
  • Helyi idő szerint szintén csütörtökön Kína is fellőtte Long March 4 nevű rakétáját, melyen egy Yaogan-33 nevű műholdat terveztek az űrbe juttatni. A fellövés először problémamentesen zajlott, azonban egy idő után nem érkezett se az űrügynökségtől, se az ilyenkor jó hírekkel szolgáló hírportáloktól visszajelzés. Még 12 óra elteltével sem lehetett semmilyen hírt olvasni a misszióról, végül azonban a kínaiak megerősítették, hogy a rakéta harmadik fokozata meghibásodott és felrobbant, a roncsdarabok pedig visszahullottak a légkörből.

A nap képe #8

John F. Kennedy elnök a NASA egyik 1962-es megbeszélésén, kb. egy évvel miután bejelentette az USA terveit a Holdraszállásra, még az évtized vége előtt.

Részletes, kidolgozott (?) tervek a NASA-tól az Artemis programra

Szép-szép, de mennyi valóságalapja van?

Őszintén? Nem sok. A NASA közzétette, hogy mik a tervei az Artemis programmal kapcsolatban. 10 év alatt 37 küldetés (SLS és privát rakétákkal), mely biztosítaná a Lunar Gateway teljes kiépülését, illetve emberes és szondás Holdra szállásokat.

A részletes terv
Forrás: Arstechnica

Tényleg szép tervek, de sajnos hiába a politikai akarat, a jelenlegi költségvetés mellett, ez sajnos esélytelen lesz..
Hiába kért a NASA igazgatója 1.6 milliárd dolláros emelést a jövő évi költségvetésre, csak ez a terv évi (plusz) 6-8 millárd dollárba kerülne. SLS még mindig sehol, nincsenek konkrét tervek a Holdra szálló űrhajóra, és nem említik a nemzetközi együttműködést sem – pedig korábban már az ESA és Roszkozmosz is jelezte, hogy szívesen részt venne a Lunar Gateway programban.
Meglátjuk, de azért legyünk nagyon szkeptikusak ezekkel a tervekkel.
Forrás, részletes cikk a témáról itt.