Űrhírek – 2020. október 25.

  • Kedden újabb mérföldkőhöz ért a SpaceX a Starship fejlesztésében és tesztelésében, ugyanis első alkalommal hajtottak végre három Raptorral statikus hajtóműtesztet. Elon egyik tweetje alapján jó adatok érkeztek a hajtóművekből, tehát sikeres volt az első hármas begyújtás. Néhány nappal később, október 23-ára virradóra pedig a régen várt pillanat is elérkezett: először szereltek fel orrkúpot egy repülésre szánt Starship prototípus alsó törzsrészére , és így első alkalommal láthattunk egyben egy teljes második fokozatot a tavalyi MK1 makett után.
  • Október 21-én a NASA is történelmi műveletet hajtott végre. A Földtől mintegy 321 millió km-re sikeres mintavételt végzett az OSIRIS-REx űrszonda a Bennu kisbolygó felszínén. Mint azóta kiderült, a szonda a minimálisan szükséges minta többszörösét tudta begyűjteni, így már csak épségben vissza kell juttatnia azt a Földre, melyre 2023. szeptember 24-én kerülhet sor.
  • Szintén október 21-én indult volna a Rocket Lab következő küldetése, mely az In Focus nevet kapta. A startot azonban először 22-ére, majd 28-ára halasztották a a kedvezőtlen időjárás miatt.
  • Október 22-én magyar idő szerint reggel 5:54-kor sikeresen földet ért az Expedíció-63 háromfős legénysége a Szojuz MSz-16 űrhajóval. Anatolij Ivanyisin, Ivan Vagner és Chris Cassidy 196 nap után tértek vissza a Földre.
  • Tegnap egy héten belül a második sikeres Starlink-indítást hajtotta végre a SpaceX. A 14. operatív küldetés keretében ismét 60 db Starlink műhold állt Föld körüli pályára, így összesen már több, mint 840 műhold kering az űrben, egy szélesebb körben biztosítva az internet-elérhetőséget.
Starlink-14 indítás
Fotó: SpaceX

Rocket Lab 🇺🇸 | In Focus küldetés profil

Holnap késő este a 15. indítására készül a Rocket Lab, lássuk is a részleteket.

Indítás ideje, helye: 2020. október 21. magyar idő szerint 23:14, Launch Complex-1 – Mahia-félsziget, Új-Zéland 🇳🇿
Megbízó, rakomány: a Planet cég 9 db újgenerációs SuperDove földmegfigyelő műholdja, és a Canon Electronics kísérleti CE-SAT-IIB, szintén földmegfigyelő műholdja.
Hordozórakéta: Rocket Lab Electron hordozórakétája
Pálya: kb. 500 kilométeres alacsony napszinkron pálya (SSO)
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Rocket Lab YouTube csatornáján (cikkünket frissítjük majd a livestreammel)

Az Electron áramvonalazó kúpja a küldetés logójával

A nap képei 219# – Electron az amerikai startálláson

Múlt héten tartott egy “wet dress rehearsal”-t, vagyis főpróbát a Rocket Lab a Virginia államban lévő LC-2 indítóálláson. Az új-zélandi első starthely után a Wallops-szigetről is Electron rakétákat indítanak majd, miközben már épül a harmadik indítóállás is Új-Zélandon.

Fotó: Rocket Lab
Fotó: Rocket Lab
Fotó: Rocket Lab
Fotó: Rocket Lab

Űrhírek – 2020. szeptember 20.

  • Kína ezen a héten is végrehajtott egy rakétaindítást, mégpedig a Jilin-1 Gaofen-03 küldetés keretén belül. A keddi indítás érdekessége, hogy ez úttal egy, a Sárga-tengeren állomásozó platformról startol el egy Long March-11 rakéta, kilenc műholddal a rakterében. Az indításról látványos fotók is készültek, és a küldetés végül sikerrel zárult.
  • Kedden csillagászati és bolygókutatási szempontból is egy nagyon érdekes hír látott napvilágot: tudósok foszfint találtak a Vénusz légkörében, mely eddigi ismereteink szerint élő mikroorganizmusok lebomlásából származik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valóban élet volt van van a szomszédos bolygón, mindenesetre tudományos szempontból rendkívül fontos felfedezés. Mivel azonban még évekbe telik, mire egy újabb űrszondát odaküldene akármelyik ország, ez a kérdés egyelőre nyitott marad.
  • Szintén kedden számolt be a NASA az Artemis-1 küldetéshez tesztelés és építés alatt álló SLS rakéta újabb tesztjének elvégzéséről. Az ún. Green Run tesztsorozat során, mely nyolc fázisból áll, a rakéta teljes hidraulikus és mechanikus rendszerét, felépítését ellenőrzik a szakemberek. Az ötödik, a hajtóművek dőlésszögét szabályzó rendszerellenőrző tesztet még szeptember 1-jén hajtották végre, azonban az eredmények kiértékelése most fejeződött csak be. A négy darab RS-25D hajtóművet egyenként vizsgálták, hogy a kellő irányban és szögben módosítható-e az irányszögük. Az űrhivatal beszámolója szerint sikeresen és problémamentesen zajlott minden, így következhet az újabb teszt, amikor már a visszaszámláló rendszer működését és a különböző rakétafokozatok indítás előtti felkészítését ellenőrzik majd.
  • Egyre közelebb kerül a Rocket Lab az első amerikai földről történő rakétaindításhoz. A virginiai Wallops-szigeteken található LC-2 indítóállás lassan teljesen elkészül, ezt támasztja alá az is, hogy a cég szeptemberben végre is hajtotta az első ún. Wet Dress Rehearsalt, azaz egy teljes tankolási és felkészítési folyamatot az egyik Electron rakétával.
  • Csütörtökön indult volna újabb 60 db Starlink műhold a Falcon 9 B1058.3 rakétával, ám az indítást az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zónában uralkodó rossz időjárási körülmények és a Just Read The Instructions drónhajó instabilitása miatt végül elhalasztották. Ezen cikk írásakor még nem ismert az újabb hivatalosan megerősített dátum.
  • A SpaceX végül a Starship SN7.1 teszttank utolsó tesztjét sem hajtotta végre péntek hajnalban. Bár úgy tűnt, a tesztalanyt végsőkig próbára tevő teszthez megkezdődött a kriogenikus folyékony nitrogén tankolása, először egy kisebb rövidzárlat miatt, majd pedig a viharos időjárás miatt nem került sor a tesztre. A következő lehetőség szeptember 21-én és 22-én lesz. Korábban a héten azonban többször is próbára tették az SN7.1-et, amikor is egy hidraulikus nyomásszimulátorral valós körülményeket teszteltek az új, 304L kódjelű rozsdamentes acélból készült teszttankkal.
  • Pénteken jelentette be az Intelsat, hogy a SpaceX-et és az Arianespace-t bízza meg újabb hét műhold felbocsátásával. Ebből négy szatelitet biztosan a SpaceX, kettőt az Arianespace állít majd Föld körüli pályára, a hetedik műhold indításáról még később döntenek. További infók a cikkben!
  • Magyar idő szerint ma reggel tett közzé egy felvételt a Firefly Aerospace nevű magáncég, melyen az Alpha nevű rakéta első fokozatának statikus hajtóműtesztje látható. A közlemény szerint a 35 másodperces hajtómű begyújtás sikeres volt, így a Firefly is egy fontos lépéssel közelebb került első rakétaindításához.
A Long March-11 indítása a Sárga-tengerről
Fotó: Xinhua

Űrhírek – 2020. szeptember 6.

  • Rögtön egy dupla rakétaindítással kezdődött a hét. Néhány óra eltéréssel startolt el hétfő hajnalban a SAOCOM-1B műhold Cape Canaveralból egy Falcon 9 fedélzetén, majd a Rocket Lab is elindított egy Electron rakétát, mely a visszatérő missziójuk keretében a Capella Space Capella-2 (Sequoia) műholdját juttatta az űrbe. Mindkét indítás sikeres volt, bővebben ebben a cikkben olvashattok mindkét misszióról, illetve a küldetés profilokat itt és itt találjátok.
  • Végre az Arianespace is elindította újabb Vega rakétáját szerdán az SSMS PoC küldetés keretében. A Rocket Labhez hasonlóan ez is egy “return to flight”, azaz “visszatérés a repüléshez” misszió volt, ugyanis tavaly nyáron startolt utoljára ilyen típusú rakéta. Az indítás sikeres volt, melyet pár szóban mi is összefoglaltunk.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS rakéta egyik gyorsítófokozatának tesztjét a Utah állambeli Promontoryban, a Northrop Grumman telephelyén. A szilárd hajtóanyagú rakétát két percig működtették, ami megegyezik egy valós indítás időtartamával. A teszt simán lezajlott, azonban adatokat nem közölt a NASA.
  • Peter Beck, a Rocket Lab alapítója és elnök vezérigazgatója egy csütörtöki bejelentés során hozta nyilvánosságra, hogy a legutóbbi küldetésen az első saját fejlesztésű műholdjukat, a Photont is sikeresen pályára állították. További információkat itt találtok.
  • A csütörtök elég mozgalmas nap volt a SpaceX számára, hiszen először egy újabb adag Starlink műholdat indítottak el a Starlink-11 küldetésen, majd pár órával később néhány napos halasztás után a Starship SN6 prototípus is sikeresen teljesítette 150 méteres tesztugrását Boca Chicaban.
  • Ám ezzel nem ért véget a tesztelés erre a hétre a SpaceX számára, hiszen a tervek szerint ma kerül sor az SN7.1 nyomástesztjére, melynek során a teszttankot a végsőkig próbára teszik majd, ezzel megvizsgálva az új, 304L rozsdamentes acélötvözet egy újabb továbbfejlesztett változatának szakítószilárdságát.
  • Pénteken elindult Kína új, titkus katonai űrrepülőgépe, mely megszólalásig hasonlít a Boeing X-37B szintén titkos (vagyis eddig annak vélt) járművéhez…Persze erről az eszközről sem került nyilvánosságra semmilyen adat, sőt az sem volt ismert az indítás után, hogy meddig marad Föld körüli pályán az űrrepülőgép, de a legfrissebb információk szerint már vissza is tért a Xinhua-indítóközpontba.
A Starship SN6 indításának pillanata
Fotó: SpaceX

A Rocket Lab tegnapi bejelentése

Peter Beck, a Rocket Lab alapítója és vezetője tegnap bejelentette, hogy a legutóbbi küldetésen a Capella Space műholdján kívül az első Photon műholdat is pályára állították, mely a Rocket Lab saját fejlesztésű műholdja.

A Photon

A Photont a rakéta felső fokozatából az ún. kick stage-ből fejlesztették ki, és az űreszközzel a Rocket Lab immár teljeskörü szolgáltatást tud nyújtani a megrendőknek: indítással és műholdépítéssel együtt.
Peter Beck elmondta, hogy az Electron rakétával a kisméretű műholdak indítási költségét már sikeresen lecsökkentették, a következő lépés pedig, hogy a megrendelők számára a műholdgyártás több hónapos (vagy éves) nehézkes folyamatát is megkönnyítsék. A Rocket Lab adja a műhold alapját a Photonnal – mely gyakorlatilag egy önálló űreszköz beépített kommunikációval, navigációval, meghajtással és vezérléssel, illetve súlytól függően bármilyen pályára képes eljutni -, a megrendelőknek pedig csak a műholdra szerelt szenzorokkal és egyéb saját műszerekkel kell foglalkozni. A Photon képes akár a Holdra, Marsra, és a Vénuszra eljutni – Peter Beck nagy álma amúgy egy saját Rocket Lab küldetés a Vénuszra.

Az első Photon

A cég CEO-ja szerint így egy műhold több éves gyártási és tervezési folyamatát jelentősen le lehet egyszerűsíteni és csökkenteni.
A lépéssel a Rocket Lab “end-to-end” szolgáltatást tud nyújtani a vevők számára, és biztosak lehetünk benne, hogy további új megrendeléseket jelent majd a cégnek.

A most pályára állított Photon a “First Light” (Első Fény) nevet kapta, és működését 3-5 évre tervezték, eközben pedig felvételeket készít a Földről és az új technológia megbízhatóságát demonstrálja.

Az Electron hordozórakéta

A világ egyik legegyedibb orbitális hordozórakétáját mutatjuk be, melynek az egyik érdekessége a 3D nyomtatás alkalmazása. Egyelőre nem áruljuk el egyből a többi különlegességet, helyette vágjunk is bele a technikai részletekbe.

Funkció:Kis teherbírású hordozórakéta
Származási ország, gyártó:Új-Zéland/USA – Rocket Lab 🇳🇿/🇺🇸
Indítási költség:6 millió $
Sikerességi arány (sikeres/összes indítás):85 % (12/14)
Elsődleges indítási helyszín:LC-1 Új-Zéland 🇳🇿 , LC-2 Virginia, USA 🇺🇸
Az Electron 4. küldetésének “This One’s for Pickering” indítása az LC-1 indítóállásról

Méretek

Magasság:17 méter
Átmérő:1,2 méter
Indítási tömeg:12,5 tonna
Fokozatok száma:2 (+ opcionális Kick stage/Photon)

Opcionális felső fokozat és áramvonalazó orrkúp

Opcionális felső fokozatok:Kick stage (alacsony Föld körüli pálya)
Photon (alacsony Föld körüli pálya)
Interplanetary Photon (Hold, bolygóközi utak)
Áramvonalazó orrkúp (fairing) átmérő:Normál: 1,2 méter
Bővített: 1,6 méter
Áramvonalazó orrkúp (fairing) hossz:Normál: 2,5 méter
Bővített: 3,5 méter
Újrafelhasználható?Nem (egyelőre)
Forrás: Rocket Lab

Első és második fokozat

1. fokozat átmérő:1,2 méter
Hajtómű:9x Rutherford
Tolóerő:225 kN összesen
(egyenként 25 kN)
Hajtóanyag:RP-1/LOX
Újrafelhasználható?Igen
2. fokozat átmérő:1,2 méter
Hajtómű:1x vákuum optimalizált Rutherford
Tolóerő:26 kN
Hajtóanyag:RP-1/LOX
Újrafelhasználható?Nem
Electron rakéta fokozatainak ábrája
A hajtóművek mérete nem méretarányos
a rakétával
Hasznos teher alacsony Föld
körüli pályára (LEO):
Eredeti: 225 kg
Fejlesztett: 300 kg
Hasznos teher alacsony
napszinkron pályára (SSO):
Eredeti: 150 kg
Fejlesztett: 200 kg

Az Electron története
Az Electron a Rocket Lab második rakétája az Ātea-1 szuborbitális hordozó után. Az Ātea-1 2 kg hasznos terhet tudott 120 km magasba vinni. Magát a céget 2006-ban alapította Peter Beck, több új-zélandi befektő pénzügyi támogatásával. 2009. novemberében az Ātea-1 egy sikeres szuborbitális repülésen átlépte a Kármán-vonalat (100 km), így a Rocket Lab lett az első magáncég a déli féltekén amely sikeresen elérte a világűrt. A rakétát a Great Mercury Islands szigetcsoport egyik magánkézben lévő részéről indították.
2010-ben az amerikai kormány Operationally Responsive Space Office irodája szerződést kötött a Rocket Labbel egy kis teherbírású rakéta kifejlesztésével kapcsolatban.

2013-ban a Rocket Lab bejegyeztette magát az Egyesült Államokban, és az adminisztrációs központját a kaliforniai Huntington Beachbe helyezte át. Így hivatalosan is egy amerikai űripari vállalat lett, ezzel megnyitva a lehetőséget a katonai indításokra.
Az Electron fejlesztését ugyanebben az évben kezdték el, céljuk egy kis terhet orbitális pályára állító “minirakéta” megépítése volt. Ez a terv magában foglalta a Rutherford hajtómű kifejlesztését, melyet az új-zélandi születésű fizikusról, Ernest Rutherfordról neveztek el. Érdekessége, hogy elektromos szivattyúval rendelkezik a hajtómű, amit kefe nélküli egyenáramú motorok és lítium-polimer akkumulárok hajtanak meg, mellőzve a szokásos gázgenerátort. A hajtómű komponenseit vákuumos 3D nyomtatással készítik. 2015-ben jelentették be az Electron fejlesztését, még ennek az évnek a végén a kaptak egy Venture Class Launch Services megbízást a NASA-tól.

A Rutherford hajtómű működési elvének összehasonlítás egy másik rendszerrel

Az első és második fokozat RP-1 és LOX tartályai szénkompozit anyagból készülnek. Érdemes megjegyezni, hogy csak az adminisztratív része költözött a cégnek az Egyesült Államokba, ugyanis a kutatás-fejlesztési és gyártási részleg Aucklandben maradt. 2016. végére elkészült a Mahia-félszigeten a Launch Complex-1 indítókomplexum is, ahonnan az eddigi összes Electron startolt. Ebben az évben lett a Rutherford repülésre engedélyezve, több mint 200 hajtóműteszt után. Peter Beck egy interjúban mondta el, hogy a fejlesztés során összesen három hajtóművet robbantottak fel, és ez azóta így is maradt. A második fokozati Rutherford Vacuum 2016. decemberében kapta meg a repülésre való engedélyt.

A Mahia-félsziget egy Electron rakétáról nézve

2017. szeptemberében készültek az első indításra, márciusban a rakétát már leszállították Mahiára. Ekkor jelentették be hogy egy újabb tőkecsomaggal 150 millió dollárt sikerült szerezniük a befektetőktől.
2017. május 25-e egy mozgalmas nap volt az összes Rocket Lab alkalmazott számára, ugyanis elérkezett az első tesztindítás napja. Magyar idő szerint reggel 6:20-kor elemelkedett az első Electron az LC-1 indítóállásáról, a küldetés az “It’s a Test” nevet viselte. Az első fokozat jól működött, sikeresen elvált a másodi fokozat és a vákuum Rutherford is beindult, az orrkúpok is rendben leváltak, azonban a rakéta nem érte el az első kozmikus sebességet, így nem állt Föld körüli pályára. A tervezett pálya 300×500 kilométeres volt, 83º inklinációval.
A repülés utáni elemzés szerint a második fokozattal elvesztették a kapcsolatot, ezért a Range Safety Officer elrendelte az ún. flight terminationt, ami annyit jelent hogy az Electron egy önmegsemmisítést hajtott végre (legalább ezt is letesztelték). A rakéta nem vitt magával hasznos terhet. Peter Beck elégedett volt az indítás kimenetelével, ugyanis rengeteg hasznos információt sikerült begyűjteniük.
A második Electron, a “Still Testing” misszió 2018. január 21-én startolt el. A Rocket Lab ekkor lépett az orbitális indítást végrehajtani képes cégek klubjába, ugyanis az Electron sikeresen pályára állította a Planet Labs Dove, és a Spire Global Lemur CubeSatokat. A harmadik utasa a rakétának a Rocket Lab Humanity Star-ja volt, ami egy fényes felületű “diszkógömb”, arra tervezve hogy flereket csináljon az éjszakai égbolton. Egyben ez volt Új-Zéland első műholdja is. A Humanity Star két hónappal később belépett a Föld légkörébe és elégett.

“Still testing” Indítás

2019-ben vásárolta meg a Rocket Lab a “Rosie the Robot” névre keresztelt gépet, mely 400 óráról 12 órára csökkentette a szénkompozit egységek gyártási idejét. Szintén ekkor megnövelték a 3D nyomtatók számát, így gyorsabban tudják a hajtóműveket is gyártani (egy hajtóművet 24 óra előállítani).
A Rocket Lab 2018-ban kezdte el az újrafelhasználható első fokozat kifejlesztését, pedig a cég azt megelőző állításai szerint ilyen sosem volt a terveikben. 2019. augusztusában tették nyilvánossá az ezzel kapcsolatos terveiket, ami szerint egy ejtőernyő (parafoil) lelassítaná a visszatérő fokozatot, melyet aztán egy helikopter kapna el.
2019-ben tesztelték a légkörbe való visszatérést – a 10. Electron küldetésen túlélte az Electron a visszatérést és irányítottan az óceánba zuhant, azonban a begyűjtése nem volt tervben.
Peter Beck szerint a legnehezebb részét a tervnek teljesítette az Electron, ugyanis nem volt biztos hogy egyben marad visszatérés közben. A Rocket Lab mérnökei megerősítették az Electron hajtóműházát illetve a fokozat alsó részét, és ennek köszönhetően élte túl a légköri belépést.
2019. decemberében befejeződött a Rocket Lab második startállásának, az LC-2 építése Virginiában. A Mid-Atlantic Regional Spaceport lett ennek a komplexumnak az otthona, ahonnan az Antares rakétákat szokták indítani a Cygnus teherűrhajókkal. Egy harmadik indítóállás építése jelenleg is zajlik a meglévő új-zélandi starthely mellett (LC-1B).
2020. márciusában a Rocket Lab bejelentette hogy felvásárolta a kanadai Sinclair Interplanetary műholdfejlesztő céget. A Sinclair által kifejlesztett technológiákat tervezik használni a Photon fokozatokon.

Everyday Astronaut (Tim Dodd) beszélgetése Peter Beckkel az Electron újrafelhasználásáról

Kick Stage, Photon és Photon Interplanetary
A Rocket Lab Kick Stage kisműholdak precíz pályára állítására lett tervezve. Egy Curie hajtóművel van felszerelve (Marie Curie lengyel fizikusról kapta a nevét), ami általában a pálya cirkularizálására van felhasználva. Gázdinamikai fúvókákat használ a pontos irányba állításhoz, így minden műhold más-más, hajszálpontos pályára tud állni az igényeiknek megfelelően, minimalizálva a kibocsátott műholdak összeütközésének a kockázatát. Miután az összes műholdtól megvált a Kick Stage, lelassítja magát és elég a légkörben (ahogy a 2. fokozat), így egy Electron indításkor semmilyen űrszemét nem keletkezik.

Jól látható a Kick Stage leválás után (“As The Crow Flies” küldetés)

Photon (magyarul: foton, fény elemi részecskéje): “Egy elektron által pályára állított részecskecsomag”
A Photon nagyon hasonlít a Kick Stage-hez, felépítése szinte ugyanaz. Fejlesztették a navigációs és kommunikációs rendszereket, illetve napelemekkel látták el a hosszabb küldetések ellátására. 2 verziója van: egykomponensű illetve kétkomponensű üzemanyanyagot használó Photon. Ez is szintén a Curie hajtóművel van felszerelve. A kisebb teljesítmény igényű küldetéseknél az egykomponensű Photont fogják használni, míg a nehezebb műholdak, vagy magasabb pályára induló küldetéseknél már a hipergolikus Curie-vel ellátott fokozatot. Amint szolgálatba áll a Photon, a Kick Stage-t már nem fogják használni (ugyanazokat a feladatokat tölti be csak hatékonyabban). 200 kilogrammnyi hasznos tömeget tud mozgatni alacsony Föld körüli pályán.
A Photon Interplanetary-ról (bolygóközi, lunáris küldetésekre tervezett Photon) egyelőre nem sokat tudni. Egy hyperCurie hajtóművel lesz ellátva, mélyűri küldetések végrehajtására is alkalmas lesz. Ez akár 40 kilogrammot is el tud juttatni a Holdra, 20-30 kilogrammot a Vénuszra.

Jobb oldalt a Photon, bal oldalt pedig a 2. fokozat
Photon Interplanetary a NASA Capstone küldetésével a Hold felé tartva

Több mint tíz megbízással rendelkezik a Rocket Lab, és még sok-sok start lesz ezek után is. Izgalmas évek elé nézünk és az ilyen cégeknek köszönhetően sok embert inspirálnak a mindennapjaikban, a fiatalokat tanulmányaikban és újra felkeltik az érdeklődést az űrkutatás és az űrhajózás iránt. Mi is ebből a célből csináljuk a blogot, hogy minél több emberhez eljuthassanak ezek a nagyszerű projektek és küldetések!

Fontos bejelentésre készül a Rocket Lab

Holnap este 20:00-kor élőben tart egy fontos bejelentést Peter Beck, a Rocket Lab vezetője. Az esemény neve “The Next Chapter”, vagyis “A következő fejezet”.
Kíváncsian várjuk, hogy miről lehet szó, az esemény után természetesen azonnal beszámolunk minden újdonságról.

Dupla siker: 100. SpaceX indítás és Rocket Lab visszatérés

Izgalmas éjszakán vagyunk túl, két sikeres indítás is történt a SpaceX és a Rocket Lab jóvoltából.

SpaceX | SAOCOM-1B
Kezdjük a SpaceX-szel: bár a vasárnap délutánra tervezett Starlink-11 start elmaradt a kedvezőtlen időjárás miatt (legkorábban kedden indulhat majd), az LC-40-es indítóállásról éjszaka 01:18-kor sikeresen elindult a SAOCOM-1B küldetés.

A SAOCOM-1B az LC-40 indítóálláson
Forrás: SpaceX

A misszió érdekessége, hogy 1969 óta ez volt az első poláris pályára indított űreszköz Floridából, így a rakéta start után dél felé repült és Kuba felett is elhaladt.
A déli irány miatt a Falcon-9 majdnem végigrepült a többi floridai indítóállás felett, ezért kérdéses volt, hogy a szombati NROL-44 megszakítás miatt (a titkos és drága katonai műhold biztonsága miatt) engedélyezik-e a startot, de végül a SpaceX engedélyt kapott a repülésre.
A különleges küldetést a SpaceX kérésére helyezték át a nyugati parton lévő Vandenberg Légierőbázisról, ahonnan általában a poláris indítások történnek – a SpaceX egyetlen idei startja lett volna a Vandenbergről, így logisztikailag több értelme volt inkább Floridából indítani.

A meglehetősen könnyű, mindössze 1600 kg tömegű műhold (mellyel utazott még két kisebb műhold is, a 30 kilogrammos GNOMES-1 és az ismeretlen súlyú és méretű Tyvak-0172 is) lehetővé tette az első fokozat szárazföldre való visszatérését is. A B1059.4 jelű hordozónak ez volt a negyedik útja és probléma nélkül, látványosan szállt le a LZ-1 (Landing Zone 1) leszállóhelyen.

A SpaceX ezzel sikeresen teljesítette a jubileumi 100. indítását (zsinórban pedig a 67. sikeres SpaceX misszió), és ez volt a Falcon-9 rakéta 59. sikeres visszatérése is.

Rocket Lab | I Can’t Believe It’s Not Optical
Az új-zélandi indítóállásról a Rocket Lab az “I Can’t Believe It’s Not Optical” nevű küldetésével tért vissza a júliusi sikertelen 13. misszió után. Az 05:05-kor indult Electron ezúttal probléma nélkül szállította Alacsony Napszinkron Pályára a Capella Space cég Sequoia nevű képalkotó műholdját.

Forrás: Rocket Lab

Nagy örömünkre a Rocket Lab ezzel visszatért az operatív működésbe, és még jópár küldetés várható a cégtől idén, többek között Hold körüli pályára is szállítanak majd egy NASA műholdat (CAPSTONE), illetve ősszel kerülhet sor az első Electron visszatérésre, és helikopterrel való elkapásra. A Rocket Lab nemrégiben több izgalmas újdonságot is bejelentett, részletesen itt tudtok róla olvasni.