Űrhírek – 2020. február 23.

  • Egy újabb Starlink indítással kezdődött a hét, a SpaceX immár az ötödik ilyen küldetését hajtotta végre tavaly május óta. A 60 darab műholdat ismét terv szerint sikerült orbitális pályára állítani, azonban az első fokozat ez alkalommal nem tudott leszállni az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra, hanem a vízben landolt és menthetetlen károkat szenvedett. Itt írtunk róla részletesen.
  • Másnap, kedden azonban jó híreket is kaptunk a cég háza tájáról: bejelentették, hogy 2021 végétől a Space Adventures céggel karöltve lehetőséget biztosítanak civileknek is, hogy a Crew Dragon űrhajóval Föld körüli pályán tölthessenek el több napot. A hírrel ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
  • Idén második alkalommal startolt el egy Ariane-5 rakéta. Ezúttal két rakomány is helyet kapott a raktérben, a japán JCSAT-17 és a koreai GEO-Kompsat 2B műholdat állították orbitális pályára. Előbbi egy kommunikációs, utóbbi pedig egy éghajlat- és környezetvizsgáló műhold.
  • Kína is újabb rakétaindítást hajtott végre február 18-án. A Long March 2D rakéta négy darab technológiai kísérleti műholdat juttatott az űrbe a Xichang Űrközpontból. Érdekesség, hogy ez a helyszín első alkalommal adott otthont ennek a típusú rakétának az indításához, korábban csak Long March 3 rakéták startoltak innen. Kínának idén ez már a negyedik sikeres missziója volt.
  • Szerdán jelentette be a Roszkoszmosz, hogy lecseréli az áprilisban az ISS-re induló két kozmonautáját. Nikolai Tikhonov és Andrei Babkin leváltását “orvosi okokkal” magyarázza az ügynökség, és helyettük a tartalék személyzet két tagja, a veterán Anatoly Ivanishin és az újonc Ivan Vagner kapnak helyet a Szojuz MS-16 űrhajón az amerikai Christopher Cassidy mellett.
  • Egyre valószínűbb, sőt szinte már biztos, hogy a SpaceX visszatér a Los Angeles-i kikötőben található bázisához. Csütörtökön ugyanis a kikötő vezetősége jóváhagyta az építési engedélyeket a terület bővítéséhez és a szükséges infrastruktúra létrehozásához. A végső engedélyt azonban a Los Angeles-i városi közgyűlésnek kell kiadni, amely szerdán dönt ebben a témában.
Az Ariane 5 indítása február 18-án
Forrás: ESA/CNES/Arianespace

Űrhírek – 2020. január 5.

Új év, de a heti hírösszefoglalóval nem állunk le, nézzük mi minden történt a héten.

  • Mielőtt belevágunk a hírekbe, a tavalyi évről az összefoglalónk megvolt, ugye? Ha nem, irány pótolni ide.
  • Hétfő éjjel indul a SpaceX egy újabb Starlink küldetéssel (Starlink-2), megint 60 db műholddal, holnap este rakjuk majd ki az előzetest róla. A static fire teszt már megvolt, úgyhogy nem várható további csúszás – előzőleg a kedvezőtlen időjárás miatt késett az indítás.
  • Szintén SpaceX, elkezdték a Starship SN1 (korábbi nevén MK-3) építését Boca Chica-ban. Elon Musk múltkor videót is posztolt az üzemanyagtartályok tetejének építéséről (hármat építenek egyszerre), illetve az űrhajó testét alkotó acélgyűrűk összeállítását is megkezdték. Dave kolléga múltkori írását ajánlom, szuperül összefoglalta a prototípusok és az építkezések jelenlegi állását. Itt találjátok a cikket.
  • Még egy SpaceX hír: egy tweet-ben Elon Musk megerősítette, hogy februárra lesz fizikailag kész, és Floridába szállítva az első emberes repülésre szánt Crew Dragon kapszula. Ezután pár hónapnyi tesztelés és ellenőrzés következik, mely után jöhet az első éles indítás, már űrhajósokkal a fedélzeten.
  • És még mindig SpaceX: a cég illetékesei megerősítették, hogy a floridai 39A indítóállomásra terveznek építeni egy függőleges mobil tornyot és épületet, hogy bizonyos hasznos terheket vertikálisan tudjanak a rakétára rárakni. Miért fontos ez? Azért, mert a SpaceX jelenleg csak vízszintesen szereli össze a rakétáit, és úgy is szállítja őket a indítóállomásra, de egyes katonai/védelmi (nagyon drága) műholdakat csak függőlegen lehet a rakétára szerelni. A hadsereg pedig idén fogja kihirdetni a 2022 és 2026 közötti időszakra meghirdetett pályázatának két győztesét, akik így 30 (!) indítást nyernek el. Ehhez pedig kötelező a függőleges összeszerelés lehetősége. Nagyon sok pénzről van szó, úgy hogy érthető a lépés… Részletesen itt tudtok olvasni a témáról.
  • Hamarosan Floridába szállítják a NASA új marsjáróját, a Mars 2020 rovert. A marsjáró nemrégiben készült el Kaliforniában, és már túl van az első tesztútján is. A rover a Curiosity utódja lesz, bár annál kicsit nehezebb, de megjelenésben is nagyon hasonlít rá. Természetesen a legújabb műszerek lesznek rajta, valamint 23 kamera és 2 mikrofon is, melyek rögzítik majd a landolást is. A marsjárót júliusban tervezik indítani egy Atlas-V rakétával, addig pedig kap egy új nevet is. Az indítás előtt majd mi is írunk róla részletesen, addig itt tudtok többet megtudni.
  • Január 3-án volt pontosan egy éve, hogy a kínai Chang’e 4 holdszonda a Holdra leszállt, ahol a mai napig méréseket végez. Ez a misszió volt ugye az első, mely a Hold túloldalára szállt le. Itt tudtok hosszabban olvasni a témáról.
  • A borzalmas ausztráliai tűzvészt az űrből is lefényképezték, a képeket itt tudjátok megnézni.
  • Úgy tűnik, hogy nemcsak magyar, hanem török és indonéz űrhajóst is visz majd fel az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz. Dmitrij Rogozin, a hivatal vezetője megerősítette, hogy a fenti országokkal folynak jelenleg tárgyalások és jelenleg a török út tűnik a legkorábbinak, 2023-ban. További részleteket itt tudtok olvasni.
A Mars 2020 rover
Forrás: NASA/JPL

2 nap alatt 3 indítás – Összefoglaló

Sűrű két napon vagyunk túl, két indítás a Nemzetközi Űrállomásra, és egy Rocket Lab start a fedélzetén a második és harmadik magyar műholddal.

SpaceX | CRS-19

Időrendben haladva, magyar idő szerint tegnap este a SpaceX újabb Dragont teherűrhajót indított a Nemzetközi Űrállomásra (előzetesünket a küldetésről itt olvashatjátok). Szokásos módon, egy Falcon-9 (ezúttal egy teljesen új) hordozó vitte fel a Dragont, melynek ez már a harmadik útja az ISS-re. Az űrhajó korábban a CRS-4 és CRS-11 missziók keretében járt az Űrállomáson. A Dragon 2617 kg tudományos felszerelést és utánpótlást szállít, mely vasárnap fog megérkezni az ISS-re.

Forrás: NASA


Érdekesség, hogy az első fokozat most nem Floridába tért vissza (CRS küldetések esetében marad annyi üzemanyag, hogy a hordozó szárazföldön landoljon), hanem az “Of Course I Still Love You” nevű drónhajóra, mely 343 kilométerre volt a floridai partoktól. A SpaceX a második fokozattal végzett termikus kísérleteket (6 órára Föld körüli pályán hagyták), így az első fokozat tovább működött, ezután pedig nem volt elég üzemanyag a floridai visszatérésre. Hálisten a már “szokásos” landolás nagyon látványos volt megint.

Rocket Lab | Electron

A Rocket Lab tizedik, “Running out of fingers” nevezetű küldetése magyar idő szerint ma reggel indult az új-zélandi LC-1 kilővőállomásról, többszöri halasztás után (az előzetesünket itt olvashatjátok). A fedélzeten két magyar pikoműhold is helyett kapott, az ATL-1 és SMOG-P. A műholdak sikeresen pályára álltak, melyhez ezúton is gratulálunk a magyar résztvevőknek! A SMOG Facebook oldalát nagyon ajánlom, sok izgalmas infót találhattok a műholdakról, például Japánban ma már vették a műholdak rádiójeleit, illetve megtalálhatóak a magyarországi áthaladások időpontjai is. További részleteket a küldetésről az Űrvilág cikkében találtok.

Forrás: Rocket Lab

A mostani küldetés másik érdekessége, hogy a Rocket Lab első alkalommal tesztelte az első fokozat irányított visszatérésének lehetőségét, és ezáltal a jövőbeli újrahasznosítást. A fedélzeten több új műszer is adatokat rögzített visszatérés közben, később Peter Berg (a cég CEO-ja) egy tweet-ben megerősítette, hogy a vártnál jobb eredményeket mértek, és további részletek várhatóak.

Forrás: Rocket Lab

Roszkoszmosz | Progressz MS-13

A harmadik indítás az orosz Progressz teherszállító űrhajó 74-ik küldetése volt a Nemzetközi Űrállomásra, magyar idő szerint ma délelőtt, a kazahsztáni Bajkonur űrkikötőből. A dokkolásra hétfőn kerülhet sor (a szokásos 2 nap helyett ezúttal 3 nappal később, ugyanis a Dragon vasárnap érkezik), a Zvezda orosz modulnál lévő kikötőportnál. A Progressz automatikusan fog dokkolni (szokásos módon), ellentétben a Dragon űrhajóval, melyet az űrállomáson lévő robotkarral fognak majd be és csatlakoztatják az Űrállomásra.

A Progressz felkészítés közben
Forrás: Enyergija

A Progressz 2487 kg utánpótlást szállít az ISS-re: 650 kg üzemanyagot, 50 kg oxigént, 420 kg vizet és 1367 kg utánpótlást a legénység számára.

Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz

Űrhírek – 2019. december 1.

Újabb vasárnap este, szóval nézzük is a hét legfontosabb eseményeit.

  • Az eheti indításokról DonDavetto kolléga már itt írt, csekkoljátok az összefoglalót.
  • Pénteken indult volna a Rocket Lab Electron hordozója fedélzetén (többek között) két magyar pikoműholddal (itt írtunk részletesen a küldetésről), azonban a földi rendszerek további tesztelése miatt pár napot csúszik az indítás. A start ablak december 12-ig van nyitva, egyenlőre nincs hivatalos új dátum.
  • Szintén magyar vonatkozású hír, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalt az ESA (Európai Űrügynökség) Miniszteri Tanácsülésén, Sevillában. Ez az ülés az ESA legfőbb döntéshozatali szerve, mely háromévente ül össze. Szijjártó bejelentései között szerepelt, hogy 2024-ben Magyarország újra űrhajóst kíván juttatni az űrbe (partner az orosz Roszkozmosz), illetve egy önálló magyar műhold felbocsátása, szintén 2024-ben. Jövőre pedig Farkas Bertalan űrutazásának 40 éves évfordulójának alkalmából Budapest egy űrkutatási konferenciának fog otthont adni. További részletekért az Űrvilág cikkét ajánlom.
  • Ugyanezen a konferencián döntés született az ESA 2019 utáni terveiről és költségvetéséről. Elfogadták a költségvetést (12.5 milliárd euró az elkövetkező 5 évre), elkötelezték magukat az ISS iránt 2030-ig (jelenlegi állás szerint amúgy az USA csak 2024-ig támogatja közvetlenül az ISS programot, azonban folyamatban van egy törvénytervezet a 2030-ig történtő hosszabbítás érdekében a Kongresszusban), illetve megerősítették, hogy részt vesznek a Gateway-programban. Egy lakó, illetve kutató modullal, illetve ők fejlesztik és szállítják az Orion űrhajó műszaki modulját – ebből már egyet le is szállítottak a NASA-nak, egy második pedig jelenleg is építés alatt van Németországban. Sok már program támogatása és egyéb tervek is elhangzottak, itt tudtok ezekről többet olvasni.
  • Tesztelésre Ohio államba szállították az Artemis-1 küldetés már elkészült Orion űrhajóját. Az űrhajót a NASA saját “Super Guppy” repülője vitte Floridából az Ohio-i Plum Brook Station NASA telephelyre, ahol 2 hónapig fogják tesztelni (többek között mesterséges vákuumban is). Itt olvashattok bővebben róla.
  • A héten az USA-ban Hálaadás volt, amit a Nemzetközi Űrállomáson lévő amerikai űrhajósok is megünnepeltek, itt egy cikk róla.
A Gateway a jelenlegi tervek szerint
Forrás: ESA
Az Orion a szállítás előkészítése közben
Forrás: NASA
Az Orion már a “Super Guppy” teherszállító repülő gyomrában
Forrás: NASA

Júliusi hírek – a világ minden tájáról

A főbb hírek után nézzük, milyen további fontos események történtek világszerte az elmúlt hónapban

  • Július 11-én az Arianespace ügynökség Vega nevű rakétája az Egyesült Arab Emirátusok Falconeye1 nevű űrszondáját juttatta volna az űrbe, az első fokozat leválása után azonban a második fokozat hajtóműve nem indult be, ezért a rakéta visszazuhant a Földre
  • Július 13-án a Roszkoszmosz orosz űrhivatal sikeresen felbocsátotta egy Proton-M rakétával a SpektrRG nagy teljesítményű megfigyelő eszközt, amitől új galaxisok felfedezését remélik
  • Július 14-én az ISRO indiai űrhivatal Chandrayaan-2 nevű holdmodulja indult volna útjára, ám a kilövés előtt technikai gondok miatt  adódtak, amiért elhalasztották a startot. 22-én azonban sikerrel elstartolt a rakéta.
  • Július 31-én az oroszok sikeresen fellőtték a Progress MS12 teherűrhajót, mely a Nemzetközi Űrállomásra szállított 2,7 tonna élelmet és egyéb utánpótlást. Az űrhajó mindössze 3 óra 19 perccel később dokkolt is az ISS-hez.