Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Űrhírek – 2020. szeptember 20.

  • Kína ezen a héten is végrehajtott egy rakétaindítást, mégpedig a Jilin-1 Gaofen-03 küldetés keretén belül. A keddi indítás érdekessége, hogy ez úttal egy, a Sárga-tengeren állomásozó platformról startol el egy Long March-11 rakéta, kilenc műholddal a rakterében. Az indításról látványos fotók is készültek, és a küldetés végül sikerrel zárult.
  • Kedden csillagászati és bolygókutatási szempontból is egy nagyon érdekes hír látott napvilágot: tudósok foszfint találtak a Vénusz légkörében, mely eddigi ismereteink szerint élő mikroorganizmusok lebomlásából származik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valóban élet volt van van a szomszédos bolygón, mindenesetre tudományos szempontból rendkívül fontos felfedezés. Mivel azonban még évekbe telik, mire egy újabb űrszondát odaküldene akármelyik ország, ez a kérdés egyelőre nyitott marad.
  • Szintén kedden számolt be a NASA az Artemis-1 küldetéshez tesztelés és építés alatt álló SLS rakéta újabb tesztjének elvégzéséről. Az ún. Green Run tesztsorozat során, mely nyolc fázisból áll, a rakéta teljes hidraulikus és mechanikus rendszerét, felépítését ellenőrzik a szakemberek. Az ötödik, a hajtóművek dőlésszögét szabályzó rendszerellenőrző tesztet még szeptember 1-jén hajtották végre, azonban az eredmények kiértékelése most fejeződött csak be. A négy darab RS-25D hajtóművet egyenként vizsgálták, hogy a kellő irányban és szögben módosítható-e az irányszögük. Az űrhivatal beszámolója szerint sikeresen és problémamentesen zajlott minden, így következhet az újabb teszt, amikor már a visszaszámláló rendszer működését és a különböző rakétafokozatok indítás előtti felkészítését ellenőrzik majd.
  • Egyre közelebb kerül a Rocket Lab az első amerikai földről történő rakétaindításhoz. A virginiai Wallops-szigeteken található LC-2 indítóállás lassan teljesen elkészül, ezt támasztja alá az is, hogy a cég szeptemberben végre is hajtotta az első ún. Wet Dress Rehearsalt, azaz egy teljes tankolási és felkészítési folyamatot az egyik Electron rakétával.
  • Csütörtökön indult volna újabb 60 db Starlink műhold a Falcon 9 B1058.3 rakétával, ám az indítást az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zónában uralkodó rossz időjárási körülmények és a Just Read The Instructions drónhajó instabilitása miatt végül elhalasztották. Ezen cikk írásakor még nem ismert az újabb hivatalosan megerősített dátum.
  • A SpaceX végül a Starship SN7.1 teszttank utolsó tesztjét sem hajtotta végre péntek hajnalban. Bár úgy tűnt, a tesztalanyt végsőkig próbára tevő teszthez megkezdődött a kriogenikus folyékony nitrogén tankolása, először egy kisebb rövidzárlat miatt, majd pedig a viharos időjárás miatt nem került sor a tesztre. A következő lehetőség szeptember 21-én és 22-én lesz. Korábban a héten azonban többször is próbára tették az SN7.1-et, amikor is egy hidraulikus nyomásszimulátorral valós körülményeket teszteltek az új, 304L kódjelű rozsdamentes acélból készült teszttankkal.
  • Pénteken jelentette be az Intelsat, hogy a SpaceX-et és az Arianespace-t bízza meg újabb hét műhold felbocsátásával. Ebből négy szatelitet biztosan a SpaceX, kettőt az Arianespace állít majd Föld körüli pályára, a hetedik műhold indításáról még később döntenek. További infók a cikkben!
  • Magyar idő szerint ma reggel tett közzé egy felvételt a Firefly Aerospace nevű magáncég, melyen az Alpha nevű rakéta első fokozatának statikus hajtóműtesztje látható. A közlemény szerint a 35 másodperces hajtómű begyújtás sikeres volt, így a Firefly is egy fontos lépéssel közelebb került első rakétaindításához.
A Long March-11 indítása a Sárga-tengerről
Fotó: Xinhua

Űrhírek – 2020. szeptember 6.

  • Rögtön egy dupla rakétaindítással kezdődött a hét. Néhány óra eltéréssel startolt el hétfő hajnalban a SAOCOM-1B műhold Cape Canaveralból egy Falcon 9 fedélzetén, majd a Rocket Lab is elindított egy Electron rakétát, mely a visszatérő missziójuk keretében a Capella Space Capella-2 (Sequoia) műholdját juttatta az űrbe. Mindkét indítás sikeres volt, bővebben ebben a cikkben olvashattok mindkét misszióról, illetve a küldetés profilokat itt és itt találjátok.
  • Végre az Arianespace is elindította újabb Vega rakétáját szerdán az SSMS PoC küldetés keretében. A Rocket Labhez hasonlóan ez is egy “return to flight”, azaz “visszatérés a repüléshez” misszió volt, ugyanis tavaly nyáron startolt utoljára ilyen típusú rakéta. Az indítás sikeres volt, melyet pár szóban mi is összefoglaltunk.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS rakéta egyik gyorsítófokozatának tesztjét a Utah állambeli Promontoryban, a Northrop Grumman telephelyén. A szilárd hajtóanyagú rakétát két percig működtették, ami megegyezik egy valós indítás időtartamával. A teszt simán lezajlott, azonban adatokat nem közölt a NASA.
  • Peter Beck, a Rocket Lab alapítója és elnök vezérigazgatója egy csütörtöki bejelentés során hozta nyilvánosságra, hogy a legutóbbi küldetésen az első saját fejlesztésű műholdjukat, a Photont is sikeresen pályára állították. További információkat itt találtok.
  • A csütörtök elég mozgalmas nap volt a SpaceX számára, hiszen először egy újabb adag Starlink műholdat indítottak el a Starlink-11 küldetésen, majd pár órával később néhány napos halasztás után a Starship SN6 prototípus is sikeresen teljesítette 150 méteres tesztugrását Boca Chicaban.
  • Ám ezzel nem ért véget a tesztelés erre a hétre a SpaceX számára, hiszen a tervek szerint ma kerül sor az SN7.1 nyomástesztjére, melynek során a teszttankot a végsőkig próbára teszik majd, ezzel megvizsgálva az új, 304L rozsdamentes acélötvözet egy újabb továbbfejlesztett változatának szakítószilárdságát.
  • Pénteken elindult Kína új, titkus katonai űrrepülőgépe, mely megszólalásig hasonlít a Boeing X-37B szintén titkos (vagyis eddig annak vélt) járművéhez…Persze erről az eszközről sem került nyilvánosságra semmilyen adat, sőt az sem volt ismert az indítás után, hogy meddig marad Föld körüli pályán az űrrepülőgép, de a legfrissebb információk szerint már vissza is tért a Xinhua-indítóközpontba.
A Starship SN6 indításának pillanata
Fotó: SpaceX

Gyorshírek: Sikeres Vega indítás és SLS gyorsítórakéta teszt

Vega SSMS (VV16) indítás

Az európai Arianaspace az idei hatodik indításán van túl, miután ma éjjel (a sokadik halasztás után) elindult a Vega rakéta az SSMS (Small Spacecraft Mission Service) küldetéssel.
Ez volt az Arianespace első, dedikáltan kisméretű műholdak feljuttatására történt indítása (a küldetésről az előzetesben már írtunk részletesen).
A startra a Francia Guyanan lévő Kourouból került sor magyar idő szerint éjjel 03:51-kor, és 21 különböző megrendelő 53 kisméretű műholdját szállította. A sikeres küldetés a Vega rakéta 15. sikeres missziója volt, egyben a visszatérés is a tavalyi sikertelen FalconEye-1 indítás után.

Forrás Arianespace

SLS gyorsítórakéta teszt

Tegnap este a NASA leendő SLS rakétájának a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáját is tesztelték az Utah állambeli Promontoryban, a gyártó Northrop Grumman telephelyén. A rakéta hasonló az űrrepülőgépek STS rendszeréhez használthoz, azonban 4 helyett 5 szegmensből áll, és további fejlesztéseket is végrehajtottak rajta. Ez a típusú booster az Artemis III küldetés után lesz majd használatos, szóval éles használatára még éveket kell majd várni.
A teszt során egy indításnak megfelelő 2 percig működtették a rakétát és az első eredmények alapján a teszt sikeres volt. Az SLS rakétán két ilyen szilárd hajtóanyagú segédrakétát fognak majd alkalmazni, mely a szükséges tolóerő 75%-át adja majd a repülés első két percében. Az SLS főhajtóművei 4 db RS-25 motor lesz majd, melyek szintén az űrrepülőgép-programból származnak – azonban sem ezek, sem a most tesztelt gyorsítórakéták nem lesznek újrahasználhatóak. További cikkeinket az SLS programról a címke alatt találjátok.

Gyorsítórakéta tesztelés élőben

Ma este 20:45-től a NASA TV élőben közvetíti a leendő SLS rakétákhoz használt szilárd hajtóanyagú segédrakéta éles tesztelését. A rakéta hasonló az űrrepülőgépek gyorsítórakátájához, csak 4 helyett immár 5 elemből áll és további fejlesztéseket is elvégeztek rajta. Az SLS indításoknál a két gyorsítórakéta a szükséges tolóerő 75%-át fogja biztosítani, a 4 db (szintén az űrrepülőgépekről származó) RS-25-ös főhajtómű mellett. A tesztre Utah államban, Promontory-ban kerül sor a gyártó Northrop Grumman telephelyén és 2 percig fogják működteni a rakétát, ami megfelel egy teljes indításkori használatnak.
Az eseményt az alábbi linket tudjátok követni.

A gyorsítórakéta a tesztre várva
Forrás: NASA

A NASA egyik vezetője súgott a Boeing-nek

Beigazolódtak a korábbi pletykák, a NASA korábbi emberes utazásokért felelős igazgatója, Doug Loverro tényleg segített a Boeingnek, és hirtelen lemondása is ennek köszönhető.

Doug Loverro alig fél éve látta el a posztját, amikor a történelmi DM-2 küldetés előtt 8 nappal lemondott a tisztségéről. Döntésének pontos okáról még nem tudtunk meg információkat, de már akkor is terjedtek olyan pletykák, hogy egy magasrangú NASA vezető segíthette a Boeinget az Artemis-program új holdkomp fejlesztésének és építésének a pályázatán, – ahol végül a Boeing nem került a nyertesek közé.

Jim Bridenstine, a NASA vezetője és Doug Loverro

A Wall Street Journal most megjelent írása szerint nyomozást is indítanak Loverro ellen, aki állítólag kapcsolatban volt Jim Chiltonnal, a Boeing űrkutatási és rakétaindításokért felelős vezetőjével. Loverro nem volt tagja annak a NASA csoportnak, akik a hivatalos kapcsolattartást végezték a pályázókkal, mégis telefonon értesítette Chiltont, hogy a NASA túl drágának és műszakilag nem megfelőnek tartja a Boeing pályázatát. A beszélgetés után pár nappal a Boeing egy módosított pályázatot adott le a NASA-nak…
Az továbbra is kérdéses, hogy Loverro saját magától cselekedett, vagy esetleg volt-e bármilyen felhatalmazása a NASA részéről. Az esetet amúgy a NASA tevékenységét felügyelő OIG (Office of Inspector General) iroda is vizsgálja már hónapok óta.

Az is nagy kérdés, hogy Loverro kapott-e bármilyen ellenszolgáltatást az információkért. Ha igen, nagyon könnyen börtönbüntetés lehet a jutalma, de újabb pletykák szerint Loverro egyszerűen csak egy olyan pályázatot szeretett volna látni, amiben a a Holdraszálláshoz használt eszközök (holdkomp, űrhajó, stb.) egy viszonylag egyszerű, integrált formában valósulnának meg.
Legyen bárhogyan is, Loverro lépése teljesen elfogadhatatlan volt, a további kérdés pedig, hogy a nyomozásnak milyen hatása lesz a 2024-es holdraszállási tervekre, és a már amúgy is nagyon régóta szenvedő SLS-programra.

A Boeing Holdkomp tervének egy illusztrációja

A Boeingnek pedig már nem ez az első botránya, elég ha csak a Commercial Crew Programban kapott jóval több pénzre és kivételézésre a SpaceX-szel szemben, illetve a Starliner fiaskójára gondolnunk…

Űrhírek – 2020. augusztus 9.

  • Kedden egy újabb történelmi tesztet hajtott végre a SpaceX: első alkalommal repült irányított keretek között egy teljes méretarányú Starship prototípus Boca Chicaban. A 150 méteres tesztugrás beszámolóját itt találjátok.
  • Augusztus 5-én szerdán ünnepelte volna 90. születésnapját Neil Armstrong, az első ember, aki a Hold felszínére lépett.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS első teljesen megépült hordozórakétájának 4. soron következő tesztjét az összesen 8 részből álló tesztsorozatból. Ezúttal a rakéta meghajtásáért felelős rendszereit vizsgálták, melyek a 4 db RS-25 hajtómű működéséért lesznek felelősek. A július 20-án kezdődött teszt sikerrel lezajlott, így a mérnökök immár a következő, hidraulikus rendszerekre, és a röppálya irányvektorait szabályzó egységek tesztjére fókuszálhatnak.
  • Ugyancsak szerdán jelentette be az SES (Société Européenne des Satellites), luxemburgi székhelyű európai műholdakért felelős központ, hogy a ULA-t és a SpaceX-et bízzák meg különböző kommunikációs műholdak felbocsátásával 2022-ben. A ULA egy Atlas-V 531 rakétával két darab, a Boeing által épített ún. C-sávban működő műholdat fog felbocsátani, a SpaceX pedig minimum kettő, de lehet, hogy végül három hasonló műholdat fog orbitális pályára állítani, valószínűleg Falcon-9 rakétákkal. Ez utóbbi műholdakat a Northrop Grumman fogja gyártani. Ezek a középső C-sávban, kb. 280 MHz-en működő műholdak az Egyesült Államok mintegy 120 millió háztartása számára biztosítanak majd 5G internethálózatot, a felbocsátásuk előtt azonban még az FCC (Federal Communications Commission – Szövetségi Távközlési Bizottság) jóváhagyása is szükséges.
  • Augusztus 6-án csütörtökön sikeresen alacsony Napszinkron pályára állt egy kínai Gaofen-9 földmegfigyelő műhold. Az indítást egy Long March 2D rakétával hajtották végre Csiücsüan Űrközpontból. A küldetés profilt itt, az indítás rövid beszámolóját pedig itt olvashatjátok.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! A múlt heti bejelentés után, miszerint még ebben a hónapban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra, újabb fejlesztésekről számolt be a cég. Az újításokról készült cikkben még több információt találhattok.
  • Pénteken többszöri halasztás után elindult a Starlink-9 küldetés. A küldetés profilt itt, a beszámolót itt olvashatjátok.
  • Szintén pénteken, kissé meglepő módon hozta nyilvánosságra az USAF (Amerikai Légierő) a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton. Hasonlóan a feljebb említett SES-küldetésekhez, itt is a ULA és a SpaceX ajánlatát választotta a Légierő. További infók ebben a cikkben.
  • Tegnap hazatért a DM-2 küldetés űrhajója, a Crew Dragon Endeavour Cape Canaveral kikötőjébe. A Go Navigator kiszolgáló hajó a hét közepén indult el Pensacolaból, és néhány napos út után érkezett meg Port Canaveralba.
A NASA SLS tesztállása

Az Orion űrhajó továbbra is egy hatalmas pénztemető

Újabb audit jelent meg az SLS/Orion programról a NASA átláthatóságáért és felügyeletéért felelős szervezetétől (OIG – Office of Inspector General), és megint szomorú dolgokat találtak…

A mostani elemzés az Orion űrhajó fejlesztésére fordított pénzt és időt vizsgálta. A Lockheed Martin 2006. augusztusában kapott megbízást az űrhajó kifejlesztésére, azóta pedig összesen 16,7 milliárd dollárt költöttek a programra, évente tehát 1,1 milliárdot. Összehasonlításképpen a Commercial Crew Programban résztvevő SpaceX 3,1 milliárdot, a Boeing pedig 4,8 milliárd dollárt kapott az új űrhajók kifejlesztésére – mégha az összehasonlítás nem is a legjobb, ugyanis míg a Starliner és a Crew Dragon “csak” a Nemzetközi Űrállomásra fog űrhajósokat szállítani, az Oriont viszont mélyűri missziókra tervezték.
A 16,7 milliárdos összegben nincs benne az űrhajó műszaki modulja sem, amit az Európai Űrügynökség (ESA) fejlesztett ki, ezáltal hozzájárulva az Artemis-programhoz.

Az Orion űrhajó eddig egyszer repült egy 2014-es tesztút alkalmával.

Az Artemis-I küldetés Orion kapszulája

Az audit élesen kritizálta a NASA azon gyakorlatát, miszerint a folyamatos csúszások és költségvetés-túllépések ellenére bőséges bónuszokat fizettek a Lockheed Martinnak, melyek összege meghaladta a 27 millió dollárt.
A Lockheed ún. “cost-plus” típusú szerződésben áll a NASA-val, ami azt jelenti, hogy a fejlesztés minden költségét a NASA állja (a túllépéseket is!), és erre jön még a Lockheed saját díja. Az SLS-program más alvállalkozói is hasonló típusú szerződésekkel rendelkeznek…

Az audit összegzése szerint az ilyen típusú szerződések, és az eredmény nélkül kifizetett bónuszok semmilyen formában nem ösztönzik az alvállalkozókat a hatékony munkavégzésre. Ki gondolta volna ezt?
A dokumentum szerint pedig további csúszások is várhatóak az Artemis-programban: az első, személyzet nélküli tesztútra az Artemis-I legkorábban 2021. novemberében, az Artemis-II (már személyzettel) pedig 2023. augusztusában indulna a jelenlegi állás szerint. A Trump kormányzat által elvárt Holdraszállás továbbra is 2024-ben startolna az Artemis-III misszióval. A programra összesen elköltött kb. 40-50 milliárd dollárral és 15 eltelt évvel később sem érzem, hogy a programnak bármilyen értelme van a munkahelymegtartáson kívül…

Az Orion űrhajó egy fantáziaképen