Az Orion űrhajó továbbra is egy hatalmas pénztemető

Újabb audit jelent meg az SLS/Orion programról a NASA átláthatóságáért és felügyeletéért felelős szervezetétől (OIG – Office of Inspector General), és megint szomorú dolgokat találtak…

A mostani elemzés az Orion űrhajó fejlesztésére fordított pénzt és időt vizsgálta. A Lockheed Martin 2006. augusztusában kapott megbízást az űrhajó kifejlesztésére, azóta pedig összesen 16,7 milliárd dollárt költöttek a programra, évente tehát 1,1 milliárdot. Összehasonlításképpen a Commercial Crew Programban résztvevő SpaceX 3,1 milliárdot, a Boeing pedig 4,8 milliárd dollárt kapott az új űrhajók kifejlesztésére – mégha az összehasonlítás nem is a legjobb, ugyanis míg a Starliner és a Crew Dragon “csak” a Nemzetközi Űrállomásra fog űrhajósokat szállítani, az Oriont viszont mélyűri missziókra tervezték.
A 16,7 milliárdos összegben nincs benne az űrhajó műszaki modulja sem, amit az Európai Űrügynökség (ESA) fejlesztett ki, ezáltal hozzájárulva az Artemis-programhoz.

Az Orion űrhajó eddig egyszer repült egy 2014-es tesztút alkalmával.

Az Artemis-I küldetés Orion kapszulája

Az audit élesen kritizálta a NASA azon gyakorlatát, miszerint a folyamatos csúszások és költségvetés-túllépések ellenére bőséges bónuszokat fizettek a Lockheed Martinnak, melyek összege meghaladta a 27 millió dollárt.
A Lockheed ún. “cost-plus” típusú szerződésben áll a NASA-val, ami azt jelenti, hogy a fejlesztés minden költségét a NASA állja (a túllépéseket is!), és erre jön még a Lockheed saját díja. Az SLS-program más alvállalkozói is hasonló típusú szerződésekkel rendelkeznek…

Az audit összegzése szerint az ilyen típusú szerződések, és az eredmény nélkül kifizetett bónuszok semmilyen formában nem ösztönzik az alvállalkozókat a hatékony munkavégzésre. Ki gondolta volna ezt?
A dokumentum szerint pedig további csúszások is várhatóak az Artemis-programban: az első, személyzet nélküli tesztútra az Artemis-I legkorábban 2021. novemberében, az Artemis-II (már személyzettel) pedig 2023. augusztusában indulna a jelenlegi állás szerint. A Trump kormányzat által elvárt Holdraszállás továbbra is 2024-ben startolna az Artemis-III misszióval. A programra összesen elköltött kb. 40-50 milliárd dollárral és 15 eltelt évvel később sem érzem, hogy a programnak bármilyen értelme van a munkahelymegtartáson kívül…

Az Orion űrhajó egy fantáziaképen

Űrhírek – 2020. július 12.

Rengeteg történés és érdekes hír volt a héten, lássuk is a legfontosabbakat.

  • Július 6-án Izrael indított egy újabb katonai műholdat, az Ofek-16-ot. A starthoz Izrael saját hordozóját, a Shavit-2 rakétát használták, mely 380 kg hasznos terhet tud Föld körüli pályára állítani. A rakéta érdekessége, hogy nyugati, a Föld forgásával ellentétes irányba indítják, így a leváló fokozatok nem a szárazföldre, hanem a Földközi-tengerbe csapódnak. Így a műhold pályája is retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellentétesen kering.
  • A kínai Expace cég Kuaizhou-11 rakétájának indítása viszont sikertelen volt július 10-én (előzetesünket itt olvashatjátok). A hordozónak ez volt az első indítása és érdekessége, hogy kizárólag szilárd hajtóanyagú fokozatokból áll. Pontos részleteket nem tudunk a kudarc okairól, de az biztos, hogy a két távközlési műhold nem jutott el Föld körüli pályára és megsemmisült.
  • Lezárult a Boeing és NASA közös vizsgálata a Starliner tavalyi sikertelen tesztútjáról. A bizottság 80 ajánlást és változtatást fogalmazott meg a Starlinerrel kapcsolatban, pontos dátum pedig továbbra sincs a második, személyzet nélküli tesztútról (OFT-2). Részletesen itt írtunk a hírről.
  • Jó hírek a NASA Mars2020 küldetéséről. Úgy tűnik tartani tudják a július 30-i indítást, és az űreszközt is felszerelték a hordozó Atlas-V rakéta áramvonalazó kúpjába (fairing). A Perseverance marsjárónak legkésőbb augusztus közepéig kell elindulnia, ugyanis a Föld és Mars addig áll kedvező helyzetben egymáshoz.
  • Befejeződött az új orosz ISS-modul tesztelése. A régóta húzódó Nauka indítása 2021-be n várható, itt írtunk róla részletesen.
  • Július 11-én indult volna a SpaceX tizedik Starlink küldetése (fedélzeten 57 Starlink és 2 BlackSky műholddal), azonban a startot újból elhalasztották. Ez már a sokadik csúszása az indításnak, a pontos okot nem tudjuk, a SpaceX annyit írt, hogy több időre van szükségük a start előtti ellenőrzésekhez. Új dátum egyelőre nincsen.
  • Szintén SpaceX: sikeres statikus hajtóműteszten van túl egy másik Falcon-9 rakéta az LC-40 startálláson. Július 14-én egy ANASIS-II műholdat visznek fel a koreai Védelmi Minisztérium megbízásából. A küldetéshez azt az első fokozatot (B1058.2) fogják használni, ami előszőr szállított űrhajósokat a DM-2 küldetésen. A történelmi Falcon-9 egy újabb rekordott állíthat még fel: ha július 14-én elstartol, ez lesz egy űreszköznek a legrövidebb idő, ami két indítása között eltelik (a korábbi rekordot az Atlantis tartja 54 nappal – ha lehet hasonlítani a SpaceX első fokozatait az űrrepülőgépekkel).
  • Robert Zubrin érdekes ötletét olvastátok már? Ha nem, katt ide.
  • Folytatódott az SLS rakéta “green run” tesztsorozata. A 8 pontból álló tesztelés 3. pontjával végeztek a NASA mérnökei, itt írtunk róla részletesen.

Újgenerációs nehézrakéták kemény tesztsorozat közben

Tegnap erősítette meg a NASA, hogy az összesen nyolc ellenőrzési részből álló ún. Green Run tesztsorozat harmadik fázisát is teljesítették a mérnökök az Artemis I küldetés SLS hordozórakétájával. Korábban az alábbi lista első és második pontja szerint már tesztelték az első fokozatra ható erőket függő helyzetben, ezután pedig a repülőelektronikát vizsgálták át. A legutóbbi teszten a vészmegszakító-rendszerek voltak soron, melyek hiba esetén leválasztják a meghibásodott rendszert a többitől.
A következő fázisban a meghajtási rendszer elemeit ellenőrzik, majd a tolóerő irányításáért felelős, hajtóművekhez kapcsolódó hidraulikus rendszerek következnek. A hatodik teszten az indítás előtti visszaszámlálási procedúrát tesztelik, ezután teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat több mint 317 tonna folyékony oxigénnel és hidrogénnel, és végül az utolsó, nyolcadik teszten sor kerül a 4 db RS-25D hajtómű begyújtására is. Ez utóbbi teszt során a hajtóműveket maximális indítási teljesítményen, kb. 7116 kN össznyomatékkal működtetik majd 8 percen keresztül. Ez valamivel kisebb érték, mint ami majd az éles körülmények közötti emelkedés közben várható, ahol több mint 8896 kN össznyomatékkal gyorsítják a hajtóművek a rakétát.
Ha minden a tervek szerint halad, az első fokozatot pár hónapon belül átszállítják a Kennedy Űrközpontba, ahol a rakéta végső összeszerelését végzik.

A SpaceX is folytatja tesztsorozatát a következő napokban az SN-5 prototípuson: remélhetőleg hétfőn végrehajtják az első statikus hajtóműtesztet az egy hete beszerelt Raptor SN-27-tel. Ha ez sikerrel teljesül, hamarosan sor kerülhet a 150 méteres ugrásra, mely az első irányított tesztrepülés lenne teljes méretarányú Starship prototípussal. Tegnap felszerelték a teszttörzs tetejére a már az SN-4 prototípuson alkalmazott tömeg-szimulátort, mely az ugrás során biztosít valószínűleg nagyobb stabilitást.

Ha a fenti két típushoz még hozzávesszük a New Glennt (Blue Origin) és a Vulcant (ULA), akkor négy újgenerációs nehézrakéta repülésének lehetünk szemtanúi talán már jövőre, ami még izgalmasabbá teheti a közeljövőt.

Űrhírek – 2020. július 5.

Ismét elég eseménydús héten vagyunk túl, vegyes történésekkel.

  • Kedden újabb sikeres indítást hajtott végre a SpaceX, ezúttal ismét egy fontos megbízás keretében. A vadonatúj Falcon-9 B1060 rakéta az Amerikai Légierő (pontosabban a Space Force) harmadik generációs, GPS III műholdjának harmadik egységét juttatta az űrbe. A küldetés adatairól itt, a beszámolóról pedig itt olvashattok. A küldetés után egy nappal pedig hivatalosan megerősítették, hogy az elhalasztott Starlink-9 misszió új dátuma július 8.
  • A NASA további hat SLS rakéta megépítését tervezi az eddigi három, már folyamatban lévő rakétán kívül. Az ehhez szükséges 12 db szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta gyártásáról szóló szerződéstervezetről kedden számolt be az űrhivatal. További infók ebben a cikkben.
  • Szintén kedden jelentette be hivatalosan a NASA, hogy június 29-i hatállyal Joel Montalbano veszi át Kirk Shireman helyét az ISS programvezetői tisztségében, aki június 26-án köszönt le. Montalbano 2012 óta volt vezetőhelyettes, és napi szinten felelt a NASA különböző részlegei közötti gördülékeny együttműködéséért, így nem meglepő a kinevezése a vezetői posztra.
  • Ismét sikeres űrsétát hajtott végre szerdán az ISS Expedition 63 személyzetének két tagja, Chris Cassidy és Bob Behnken. Az űrhajósok a június 26-i első űrsétán megkezdett munkát fejezték be, az S6 rácselemen lévő akkumulátorcserék végrehajtásával.
  • Az Arianespace szerdán jelentette be, hogy a június 29-i elhalasztott indítást csak augusztus 17-én kísérlik meg újra a kedvezőtlen magaslati szelek miatt. Legalább is ez a cég hivatalos tájékoztatása, bár elég érdekes ez az indok, mivel korábban soha nem volt még közel két hónapos halasztás rossz időjárási viszonyok miatt. A következő Ariane-5 indítást július 28-án tervezik egy másik rideshare küldetés keretében.
  • Ismét tovább csúszik a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek az indítása. Ezúttal a július 22-re tervezett startot nyolc nappal, július 30-ra halasztották. A csúszás okaként egy hibás folyékony oxigénszint-szenzort jelöltek meg a ULA mérnökei, akik a hibás alkatrészre az Atlas-V legutóbbi, indítási folyamatot szimuláló tesztjét (wet dress rehearsal) kiértékelve bukkantak. A hiba könnyen orvosolható, és remélhetőleg nem merül fel további probléma az indítás előtt. Ugyanis a tervezett indítási ablak felét így már fel is használta a NASA és a ULA, ami a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított kedvező pozíciójából adódik. Bár ezt a periódust is három nappal, augusztus 15-ig meghosszabbították, ha nem sikerül ezen időszakon belül elindítani a rovert, akkor legközelebb csak két év múlva lesz erre lehetőség.
  • Szerdára virradóra kezdte meg a SpaceX a Starship SN-5 prototípussal a tesztsorozat végrehajtását. Az első komolyabb tesztet sikerrel teljesítette a tesztjármű. Két nappal később pedig meg is érkezett a statikus hajtóműteszt(ek)en használandó Raptor SN-27, melyet azóta be is szereltek már. A tesztsorozat a tervek szerint július 8-án, szerdán folytatódik.
  • Kína sem tétlenkedett a héten, ugyanis két sikeres rakétaindítást is végrehajtottak három nap alatt. Az első küldetésen egy Long March 4B rakéta juttatott orbitális pályára egy új Gaofen Földmegfigyelő műholdat, a második indítás alkalmával pedig egy Long March 2D startolt el, rakománya pedig a Shiyan-6 műhold-család második egysége volt. A szatellitek feladatai különböző űrbéli viszonyok megfigyelése és az ehhez kapcsolódó tudományos kísérletek lesznek.
  • Július 3-án egy kisebb, vészhelyzet-elkerülő pályakorrekciót kellett végrehajtani az ISS-en. Dr. Marco Langbroek műhold-specialista szerint egy 1987-ben felbocsátott szovjet Proton rakéta második fokozatának egy darabja túl közel került volna az űrállomáshoz, ezért volt szükség a pályamódosításra.
  • Úgy tűnik, hogy megmenekülnek a OneWeb műholdak. A csődeljárás alatt álló céget ugyanis fele-fele arányban megvásárolta az Egyesült Királyság és a Bharti Global magánvállalat.
  • Tegnap élőben jelentkezett be az ISS-ről a jelenlegi háromtagú amerikai személyzet. Chris Cassidy, Doug Hurley és Bob Behnken néhány mondatban köszöntötte honfitársait július 4-e alkalmából. Behnken a rövid adás alatt a kezében tartotta azt a híres amerikai zászlót, melyről már mi is többször írtunk (a zászló az első űrrepülőgépes küldetésen, az STS-1-en, az utolsón, az STS-135-ön is repült, és most augusztusban, a legutóbbi történelmi ISS-re történő küldetés végén majd visszahozza a Földre Behnken és Hurley). Behnken elárulta a következő útját is a zászlónak: a szintén óriási jelentőségű, 2024-ben tervezett újbóli emberes Holdraszállás alkalmával az Orion űrhajó fedélzetén is magukkal viszik majd az asztronauták.
  • Magyar idő szerint tegnap este hajtotta végre a Rocket Lab a 13. Electron rakéta indítását (a küldetés részleteiről itt tudtok olvasni). Az első fokozat még sikeresen teljesítette feladatát -bár az erős magaslati szelekkel alaposan meg kellett küzdenie-, azonban az indítás után négy perccel meghibásodás történt a második fokozatban, mely nem tudta elérni a megfelelő sebességet és magasságot, és elkezdett a Föld felé süllyedni. A Rocket Lab végül mintegy fél órával az indítás után hivatalosan is megerősítette, hogy a rakétát és a rakományt is elvesztették. Bővebb beszámoló ebben a cikkben.
A Falcon-9 indítása a GPS III küldetésen június 30-án
Fotó: SpaceX

A NASA további hat SLS építését tervezi az eddigi három rakétán kívül

Az eddigi beszállítói szerződések alapján három nehézrakétát biztosan megépítenek az Artemis I, II és III küldetésekhez (ez utóbbi a 2024-ben tervezett emberes Holdraszállás lenne). Most újabb hat misszióhoz készítenek elő szerződésmódosítást.

Egyelőre arról érkezett hír, hogy a Northrop Grumman által gyártott gyorsítórakéták építéséről születik meg nem sokára egy szerződésmódosítás a céggel. 49,5 millió dolláros megrendelés lenne az összesen tizenkét darab gyorsítórakétára, és az összesen kilenc repülésről szóló szerződés 2030. december 31-ig szólna.

Az oldalsó, szilárd hajtóanyagú rakéták a teljes SLS-rendszer tolóerejének 75%-át adják. A korábbi űrsikló indításoktól eltérően itt még nagyobb szerkezetek fogják gyorsítani az óriási rakétát, további egy szegmenssel bővülnek az eddigi négy egységből álló gyorsítórakéták.
Az első SLS egységei egyébként folyamatosan érkeznek a Kennedy Űrközpontba, ahol a végső összeszerelési munkálatok zajlanak majd. A két gyorsítórakéta összesen tíz szegmense június közepén érkezett meg vasúton, és a napokban készülnek fel az összeállításukra. Ezen kívül már az Orion űrhajó, a vészhelyzeti mentőtorony, és egyéb összekötő részek is készen állnak. Az első fokozat üzemanyagtartályait és a négy RS-25 hajtóművet magába foglaló rakétatest jelenleg még a NASA Stennis Űrközpontjában várja az ún. Green Run Test-et, ami a tartályok és a hajtóművek ellenőrzésére irányul majd.
Közben már az Artemis II és III missziókhoz is megkezdődtek a gyártási munkálatok, erősítette meg Bruce Tiller, az Marshall Űrközpontban lévő SLS gyorsítórakétáiért felelős iroda vezetője.

Kép
Az Artemis I részegységeiről készült összefoglaló kép
Forrás: David Willis
Kép
Az eddigi három biztos Artemis misszión haszálandó SLS rakéták eddig elkészült részei
Forrás: David Willis

Űrhírek – 2020. június 28.

  • Rögtön egy indítással kezdődött a hét: Kína egy Long March 3B rakétával sikeresen űrbe juttatta saját GPS-hálózatának utolsó elemét, egy harmadik generációs Beidou navigációs műholdat. További infók ebben a cikkben.
  • Úgy tűnik azonban, hogy inkább a halasztásokról szóltak az elmúlt napok. Ugyanis először a NASA jelentette be június 24-én, hogy ismét két nappal tolják el az új marsjáró, a Perseverance startját, és új indítást így jelenleg július 22-én tervezik végrehajtani. Az űrhivatal egy rövid közleményében mindössze annyival indokolta a halasztást, hogy több időre van szükség az indításhoz szükséges földi kiszolgálórendszerek fertőzésmentességének ellenőrzésére, de az Atlas-V rakéta és a marsjáró is hibátlan állapotban várja a startot. Az indítási ablak egyébként augusztus 11-ig tart, ez az utolsó dátum, amíg a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított helyzete alapján ideális a misszió megkezdése.
  • A SpaceX is elhalasztotta a következő Starlink indítást. Először kedden, majd szerdán, végül pénteken is amellett döntöttek, hogy később indítják az újabb 57 darab Starlink, illetve két darab BlackSky Föld-feltérképező műholdat. Egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, hogy mikor tervezik ismét az indítást, de mivel június 30-ra egy fontosabb, az Amerikai Légierő megbízásából induló GPS III küldetés (melyről további információt holnap írunk) van kitűzve, ezért júliusra tolódik ez az indítás minden bizonnyal.
  • Az Arianespace tegnap kissé váratlanul bejelentette, hogy még szombaton elindul egy Vega rakéta, mely összesen 53 darab kisméretű műholdat visz az űrbe. A küldetés az ESA és az Európai Bizottság által is támogatott program, az SSMS (Small Spacecraft Mission Service, magyarul Kis Űreszközök Misszióinak Kiszolgálása) első indítása lenne. Végül a kedvezőtlen időjárás miatt ezt a startot is elhalasztották, és ma, illetve magyar idő szerint hétfő hajnalban ismét megkísérlik az indítást.
  • A hét közepén jelentette be Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, hogy az űrhivatal washingtoni központjának épületét Mary W. Jacksonról nevezik el. Mrs. Jackson a NASA első afroamerikai női mérnöke volt, aki 34 éven át segítette munkájával az űrprogramokat, illetve a polgári repülés fejlődését is.
  • Június 24-én hajtotta végre a NASA az SLS rakéta folyékony oxigéntartályának strukturális tesztjét a Huntsville-i Marshall Űrközpontban. A teszten a tartály ellenállóképességét vizsgálták, és a végsőkig próbára tették a szerkezetet. Az eredmény a hibahatár 2%-án belül maradt, amit a mérnökök nagy sikernek könyvelhetnek el. Ezzel befejeződött az SLS összesen 3 évig tartó strukturális tesztsorozata, melynek keretében közel 200 alkalommal vizsgálták a rakéta oxigéntartályának képességeit, és 421 gigabyte-nyi adatot gyűjtöttek róla.
  • A SpaceX is újabb nyomástesztet hajtott végre Boca Chicaban még kedden az SN-7 teszttartályon. Több órán át töltötték fel mélyhűtött nitrogénnel a tartályt, amit szintén a végsőkig vizsgáltak. Bár sem Elon, sem a SpaceX nem közölt adatokat, adatgyűjtés szempontjából mindenképp hasznos lehetett ez a teszt is. Másnap pedig át is szállították az SN-5-öt a tesztpadra, ami az SN-4 utódjaként teljes méretarányú tank prototípusként kezdi meg jövő héten a tesztsorozatot, és talán már a 150 méteres ugrásra is sor kerülhet vele. Az SN-7 nyomástesztjéről itt, az SN-5 átszállításáról itt találtok további infókat, fotót és videót.
  • Június 26-án ismét űrsétára került sor a Nemzetközi Űrállomáson. A NASA két asztronautájának, Chris Cassidy-nek és Bob Behnkennek feladata a 2017-ben megkezdődött akkumulátor-csere folytatása és befejezése volt. Tegnapi rövid cikkünkben további infókról is olvashattok.
  • Tegnap jelentette be a Kanadai Űrhivatal (CSA), hogy ők is részt vesznek a NASA új űrállomásának, a Gateway-nek az építésében és működtetésében. Az ISS-en már sok alkalommal jól bevált és bizonyított Canadarm és Canadarm-2 nevű robotkar továbbfejlesztett verzióját, a Canadarm-3-mat fogják a Gateway-re felszerelni. A remek hírt Jim Bridenstine is megerősítette, aki ismét hangsúlyozta, hogy az űrállomás építéséhez és hosszútávú fenntartásához nélkülözhetetlen a nemzetközi partnerekkel való együttműködés, és örömmel fogadta a kanadai hozzájárulást a projekthez.
Kép
A Canadarm-3-ról készült fantáziakép

Napi videó – Az SLS gyorsítórakétája

3 évvel ezelőtt már élesben tesztelték a NASA leendő SLS hordozójának a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáját. A booster szinte teljesen megegyezik az űrrepülégépeknél is használthoz, annál viszont egy kicsit nagyobb. Látványos videó a tesztről a gyártó Orbital ATK (ma már Northrop Grumman) tesztbázisán.

Űrhírek – 2020. június 21.

  • Hétfőn közölte a NASA, hogy a Parker Solar Probe nevű Napkutató űrszonda sikeresen teljesítette ötödik orbitális körét, melynek során június 9-én minden eddiginél jobban, “mindössze” 18,6 millió km-re közelítette meg a Napot kb. 393042 km/h sebességgel. Ezzel nem csak az eddig Naphoz legközelebb repülő, ember alkotta eszköz címet szerezte meg, de a leggyorsabb űrszonda rekordját is megdöntötte. A megközelítés után a szonda a Vénusz felé veszi az irányt, hogy egy hintamanőver segítségével a következő alkalommal még közelebb repüljön el a Nap felszínétől. A mérnökök a mostani adatokat június vége és augusztus közepe között tudják letölteni az űrszondától, melyeket novemberben tesznek közzé majd.
  • Szerdán ismét rakétaindítást hajtott végre Kína, ezúttal egy Long March 2D rakéta startolt el az Észak-Nyugat Kínában található Jiuquan űrközpontból pekingi idő szerint 15:19-kor (magyar idő szerint 9:19-kor), ami a Gaofen 9-03 Földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Az indítást ráadásul nem megszokott módon élőben közvítette az egyik kínai csatorna is. A Xinhua nevű hírügynökség ismertetője szerint a műhold feladata eléggé sokrétű lesz: többek között várostervezéshez, közúti hálózat tervezéshez, termés hozam becslésekhez, valamint a katasztrófák megelőzésére, illetve enyhítésére irányuló megfigyeléseket is végeznek majd vele a szakemberek.
  • Egy csütörtöki NASA telekonferencia egyik témája ismét a Demo-2 küldetés időtartama volt. Kathy Lueders, az Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottságának frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint Bob Behnken és Doug Hurley űrhajósok augusztus elején térhetnek vissza a Földre az Nemzetközi Űrállomásról. Ez a dátum azonban nem sokáig volt érvényben, hiszen rögtön másnap megerősítették, hogy az ütemtervet megváltoztatva augusztus közepére időzítik a visszatérést, viszont így az első éles Crew Dragon küldetés, a Crew-1 szeptember közepére tolódik. Ennek ugyanis az eddigi tervek szerint augusztus 30-ra volt kitűzve az indulása, ám a Demo-2 küldetés teljes kiértékelésére nem lenne elég 2 hét, ezért döntöttek a későbbi dátum mellett. A Dragon Endeavour űrhajó egyébként remekül “érzi magát”, hetente felébresztik és ellenőrzéseket végeznek rajta, majd visszaállítják alvó üzemmódba.
  • Ahogy arról már mi is beszámoltunk egy rövid hír formájában csütörtökön, a SpaceX-nek már több mint 100 űreszközre van megrendelése a Rideshare-program keretén belül. Ennek röviden az a lényege, hogy ezeket a kisebb méretű műholdakat egy másik misszió rakományával együtt juttatják az űrbe, így a jelentkező cégek sokkal alacsonyabb áron kapják meg a SpaceX szolgáltatását.
  • Végre jó hír érkezett a NASA új nehézrakétájáról, az SLS-ről. A járvány okozta korlátozások visszavonása után ismét megkezdődött a munka a Huntsville-i Marshall Űrközpontban, és sor kerülhetett a rakéta folyékony oxigéntartályának végső szerkezeti tesztjeire. Az üzemanyagtankot a legkeményebb teszteléseknek (ún. test to failure) vetik alá, melynek során felmérik a tartály képességeit és szilárdságát.
  • Tegnap megkezdődött a visszaszámlálás a következő marsjáró, a Perseverance indulása kapcsán, mely a jelenlegi tervek szerint július 20-án kezdi meg útját a vörös bolygóra. Az indítást a ULA egy Atlas-V rakétával végzi majd el, melynek tegnap végre is hajtották az ún. Wet Dress Rehearsal tesztjét, magyarul az a folyamatot, amikor a rakétát teljesen feltankolják, és egészen a hajtóművek begyújtásáig elvégzik az indítási előkészületeket és műveleteket.
  • Tegnap este egy újabb botrány látott napvilágot a Boeinggel kapcsolatban, mely a NASA új holdi leszállórendszer kifejlesztésére irányuló pályázatával van összefüggésben. Mint kiderült, a Boeing a határidő kitolását kérte az űrhivataltól, amivel kedvezőbb helyzetbe kerülhettek volna a versenytársakkal szemben. Az ügy eredményeképp a Boeing végül nem nyert a pályázaton, a NASA-nál pedig Doug Loverro, a NASA emberes utazásokért felelős igazgatója lemondott.
A Long March 2D indítása június 17-én
Fotó: Xinhua

Űrhírek – 2020. június 14.

Nagyon eseménydús héten vagyunk túl, sok NASA-bejelentésen és több indításon kívül a színfalak mögött és másik bolygón is történtek események.

  • Augusztusban térhet vissza Bob Behnken és Doug Hurley az ISS-ről. A NASA a héten erősítette meg azt is, hogy június 26-án és július 1-jén tervezik végrehajtani azt a két űrsétát, amin Behnken és Cassidy ISS parancsnok befejezi az űrállomás akkumulátorainak cseréjét. Bővebben itt és itt tudtok olvasni a bejelentésekről.
  • A héten erősítették meg a NASA mérnökei, hogy majdnem egy évnyi kísérletezés, javítás és új terv kidolgozása után sikerült az Insight Mars-szonda robotkarjával és a vakondnak becézett lapáttal elkezdeni a tényleges kutatómunkát. Az eszközzel eddig sikertelenül próbáltak mélyebbre ásni a Mars talajában, mert folyamatosan kemény akadályokba ütközött a szonda karja, és félő volt, hogy megsérül a lapát rész. Most úgy tűnik a visszajelzések alapján, hogy szó szerint áttörést értek el az Insightot irányító mérnökök június elején, és végre megkezdődhetnek a talajvizsgálatok a szomszéd bolygón.
  • Június 10-én erősítette meg Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos programjaiért felelős vezetője, hogy biztosan nem tudják elindítani 2021 márciusában a James Webb űrteleszkópot. Bár korábban is felröppentek hírek az újabb késedelemről (többek között egy belső riportban is csak 12% esélyt adtak ennek a dátumnak idén januárban), ám most először adtak ki erről hivatalos nyilatkozatot. A teleszkóp tesztelésével és felkészítésével csak egy műszakban tudtak foglalkozni a mérnökök az utóbbi hónapokban a koronavírus okozta szigorítások és korlátozások miatt, ezért lassabban haladt a munka. A tervezett új indítási időpontot júliusban fogják bejelenteni.
  • Ugyanezen a napon Kína is felhívta magára a figyelmet egy újabb rakétaindítással. Egy Long March 2C rakéta startolt el helyi idő szerint éjjel 2:31-kor a Taiyuan űrközpontból, mely a Haiyang 1D óceánvizsgáló műholdat juttatta az űrbe. A műhold 5 kutató- és mérőeszközt foglal magába, amik többek között az óceánok színét, felszíni hőmérsékletét és szennyezettségi szintjét is vizsgálni fogják. A kínai mérnökök emellett egy új és erősebb kialakítású fairinget (áramvonalazó burkolat) is teszteltek a rakétán. A tervek szerint az új szerkezetű darabok a leválasztás után a SpaceX-éhez hasonlóan egy darabban térnének vissza a Földre, és így később újrahasznosíthatóak lennének. Arról sajnos nincs hír, hogy hogyan működtek ezek az újítások.
  • Június 11-én jelentette be a NASA, hogy az Astrobotics nevű cég juttathatja a Holdra az űrhivatal új kutatóroverjét 2023 végén. Bár a kis cég nem rendelkezik saját rakétával, és még a szolgáltatócéget sem nevezték meg, ami a VIPER rover Holdra juttatását végrehajtja, a NASA 199,5 millió dollárt adott az Astroboticsnak a küldetés végrehajtására. A VIPER feladata a Hold déli sarkkörénél valószínűsített vízkészletek felkutatása lesz, és a 100 napos küldetés során 4 kutatóeszközzel is vizsgálni fogja majd az égitest talaját.
  • Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, illetve maga az űrhivatal is többször kihangsúlyozta, hogy az Artemis-program, mely a Holdra történő visszatérést és ott is maradást foglalja magába, nem kizárólag az űrhivatal projektje, hanem azt az egész USA számára egy nyílt programként hirdetik, kereskedelmi cégek és privát partnerek is részt vehetnek benne. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy a NASA csütörtökön hét amerikai egyetemi csapatot választott ki, melyek innovatív ötleteikkel és megoldásaikkal segíthetik az ambíciózus program megvalósulását, végrehajtását. A mostani jelöltek egyúttal résztvevői a 2021 Moon to Mars eXploration Systems and Habitation (M2M X-Hab) Academic Innovation Challange-nek (magyarra fordítva a Holdon és a Marson való Tartózkodási és Felfedezési Rendszerek Fejlesztéseinek Kihívásában), és a végső győztes csapatok 15000 és 50000 dollár közötti pénzdíjban részesülnek. A kihívás célja, hogy az egyetemisták tanulmányokat készítsenek kutatásokhoz, használati eszközök gyártásához és kiegészítsék az esetleges tudásbeli hiányosságokat a lakóegység rendszerek, járművek, kommunikációs és navigációs rendszerek, robottal végzett tevékenységek és a Gateway űrállomás szempontjából emberes űrutazáshoz szükséges szerkezetek témakörében.
  • A NASA-bejelentések sora pénteken is folytatódott: Jim Bridenstine ugyanis megerősítette, hogy Kathy Luederst nevezték ki a NASA Human Exploration & Operations Mission Directorate (Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottsága) vezetőjének. A pozíció éppen az utóbbi évek legfontosabb emberes küldetése, a DM-2 misszió indulása előtt üresedett meg, amikor Douglas Loverro, akit csak tavaly októberben neveztek ki, váratlanul lemondott. Ms. Lueders eddig a kereskedelmi emberes küldetések és teherszállítmányok lebonyolításáért volt felelős, mely programot a DM-2 küldetés sikeres indítása koronázta meg, és amelyet több évnyi rendkívül komoly és összetett munka előzött meg, így teljesen érthető és logikus az előléptetés. Utódja eddigi helyettese, Steve Stich lesz. Gratulálunk és hasonlóan nagy sikereket kívánunk a jövőben is Kathy Luedersnek!
  • Szintén pénteken két érdekes szállítás is történt: egyrészt megérkezett a Kennedy Űrközponthoz az a vasúti szerelvény, amely az Artemis-I küldetéshez építendő SLS rakéta és a Northrop Grumman új OmegA rakéta szilárd hajtóanyagú segédrakétáinak elemeit juttatta célba. Az esemény azért érdekes, mert ehhez hasonló legutóbb több mint 10 éve, az utolsó űrsikló küldetés (STS-135) előtt történt, amikor az Atlantis indításához szükséges elemeket szállították az űrközpontba.
    A másik esemény pedig Boca Chicaban zajlott, a SpaceX ugyanis az SN-7 jelű teszttankot szállította át az összeszerelő helyszínről a tesztpadra. Ez a teszttank az eddig nem használt, 304L jelű rozsdamentes acélból készült. A SpaceX egy új és saját fejlesztésű, ún. 30X jelű acélból tervezi a későbbi Starshipeket építeni, ehhez jelenthet most segítséget ez az újabb kísérleti részfolyamat. Közben egyébként az SN-5 és SN-6 teljes tankrészek is készülnek, sőt, az SN-5 prototípus már csak arra vár, hogy a két héttel ezelőtt bekövetkezett SN-4 robbanása után helyreállítsák a földi kiszolgáló felszereléseket és felkészítsék az új tesztpadot.
  • Rakétaindításból sem volt hiány a héten, ugyanis tegnap három start is lezajlott világszerte. Magyar idő szerint szombat reggel indult az új-zélandi központból a Rocket Lab 12. Electron rakétája a Don’t Stop Me Now küldetés keretében, majd pár óra múlva a SpaceX indított egy Falcon-9 rakétát az LC-40 indítóállásról Cape Canaveralból. Ezekről részletesebben itt tudtok olvasni. Este pedig egy japán privát cég, az Interstellar Technologies (IST) indította el bemutató útjára MOMO-F5 nevű rakétáját, azonban az emelkedés 80. másodpercében a rakéta hajtóműve meghibásodott, és a jármű felrobbant.
Katy Lueders
Fotó: NASA
A Starlink-9 indítása
Fotó: SpaceX