Űrhírek 2019. augustus 26.

  • Újabb sikeres starton van túl az ULA: utoljára repült a Delta-4 Medium hordozó, ezúttal egy GPS III műholdal jutattak az űrbe, rövid képes beszámolónk itt található
  • Múlt héten már írtunk a legújabb kínai kilövésról, viszont a műhold státusza továbbra is ismeretlen. Sikeres misszió után rendszerint a kínai állami média számol be a küldetésről, ez azonban még a mai napig nem történt meg, így feltélezhető, hogy a múholddal súlyos problémák vannak. Hosszabb írás itt található.
A Long March 3-b rakéta emelkedés közben
Forrás: NSF
  • 6,5 órás űrsétán van túl a Nemzetközi Űrállomás két lakója, Nick Hague és Andrew Morgan. A küldetés célja az ún. International Docking Adapter-3 (IDA-3) kikötőport működésbe helyezése volt, a Harmony modul űr felé néző részén. Ez a kikötőport fogja kiszolgálni a leendő SpaceX Crew Dragon és Boing Starliner amerikai űrhajókat. Az ISS-en már működésben van egy ilyen port (IDA-2), ehhez csatlakozott idén tavasszal a Crew Dragon a tesztküldetése közben. Érdekesség, hogy az IDA-1 sorszámú port a SpaceX CRS-7-es misszió keretében került volna az Űrállomásra, azonban az emelkedés közben a rakéta felrobbant.
  • Múlt héten az orosz űrhivatal, a Roszkozmosz újabb – bár ezúttal meglepő módon, legénység nélküli – Szojuz indításon van túl. Az MS-14 küldetés célja, hogy a Szojuz MS típusú űrhajó legújabb fejlesztéseit tesztelje: továbbfejlesztett fedélzeti számítógép, és vészhelyzeti rendszerek. Bár legénység nincs az űrhajón, azonban egy kissé bizarr, emberszerű robot, Skybot a fedélzeten utazik. Vele különböző kísérleteket fognak végrehajtani a kéthetes tartózkodása alatt az űrállomáson, illetve adatokat gyűjt leszállás/felszállás közben. Az űrhajónak pénteken kellett volna az ISS-hez csatlakoznia, azonban az automata KURSZK navigációs rendszer (nem a Szojuz rendszere, hanem az ISS-en lévő része) meghibásodása miatt ez nem sikerült. Közvetlen életveszély nem volt az Űrállomáson, azonban elég feszült perceket élhettek át. Ma az állomáson már ottlévő Szojuz MS-13 (a legénységgel az úrhajón) átcsatlakozott egy másik portra, hogy a másik portra tudjon kikötni az MS-14.

Űrhírek 2019. június 30.

  • Június 25-én, helyi idő szerint reggel 8:47-kor sikeresen landolt a Soyuz MS-11 űrkapszula 3 űrhajóssal a fedélzetén. Oleg Koronyenko orosz kozmonauta parancsnok, Anne McClain amerikai asztronauta és David Saint-Jacques kanadai űrhajós 204 napos küldetés után tért vissza a Földre, melynek során 4 űrsétát tettek.
  • Néhány órával később lőtték fel a SpaceX harmadik Falcon Heavy rakétáját, mely 11 héten belül a második volt. A következő fellövést legkorábban 2020 végén tervezik, így egy időre sajnos el kell köszönnünk ettől a rakétától és a fellövés illetve landolások nyújtotta élményektől. Az STP-2 küldetésről bővebben itt és itt olvashattok.
  • További hírek a SpaceX háza tájáról:
    – a több, mint egy hónapja fellőtt első 60 db Starlink műhold közül jelenleg 57 üzemel a tervezettnek megfelelően, és közülük 45 már el is érte az előírt orbitális pályát, 5 egység továbbra is emelkedő pályán mozog, de valószínűleg összesen 5 darab műhold végül a Föld légkörében fog megsemmisülni.
    – Az új generációs Starship űrhajó fejlesztése és első prototípusainak építése még javában zajlik, ám a cég már most tárgyalásokat folytat az első kereskedelmi célú fellövésről különböző telekommunikációs cégekkel. Jelenleg a céldátum elég közeli: már 2021-ben tervezik felbocsátani az első űrhajót, tehát elég intenzív és izgalmas tesztidőszak elé nézünk.
  • Június 27-én jelentette be a NASA, hogy a New Frontiers küldetés részeként (melynek keretében egyébként a New Horizons űrszonda előbb a Plutó, majd az Ultima Thule, az eddigi legtávolabbi felfedezett objektum mellett elhaladva tart a Kuiper-öv felé), 2026-ban egy drón űrhajót küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a jeges Titánra, melynek összetétele megegyezhet a Föld korai állapotával. Miután 2034-ben megérkezik, a drón több tucat helyszínen fog leszállni, hogy megvizsgálja a bolygó kémiai összetételét, és a felszínen végbemenő folyamatokat.
  • A Holdraszállás 50. évfordulójára készülődve a NASA restaurálta azt a történelmi irányítóközpontot Houstonban, ahonnan az Apollo-missziókat (így a 4 sikeres Holdraszállást is) irányították. Az átadási ünnepségen részt vett az Apollo-11 küldetésirányítója, Gene Kranz is, aki Jim Bridenstine NASA adminisztrátor oldalán adta át az irányítótermet. A termet a lehető legélethűbben igyekeztek az akkori állapotoknak megfelelően berendezni, mely az alábbi videóban jól is látszik:
    https://www.youtube.com/watch?v=CnOWQ8NsPrg
  • Június 27-én érkezett meg a NASA New Orleans-i összeszerelő központjába az a 4 darab RS-25 hajtómű, mely az első SLS rakétát fogja hajtani az Artemis-1 küldetés során. A rakéta eddigi történetét ismerve már ez is nagy hír, hiszen aránytalanul sok pénzt és időt emésztett már fel ez a projekt az elmúlt jó pár év során…
  • Június 29-én a Rocket Lab új-zélandi űripari magánvállalat sikeresen fellőtte hetedik rakétáját is a Mahia-félszigeten található LC-1 indítóállásról. A “Make it Rain” nevű misszió a cég idei harmadik fellövése volt, melynek keretében 7 amerikai és új-zélandi műholdat juttattak Alacsony Földkörüli Pályára. A fellövést visszanézhetitek az alábbi videóban:
    https://www.youtube.com/watch?v=idKCy8LdyKo