Befejeződött a Crew Dragon űrhajó minősítése

A vasárnapi Crew-1 küldetés előtti Flight Readiness Review értekezlet lezárása után a NASA bejelentette, hogy befejeződött a Crew Dragon minősítésének a folyamata, és a SpaceX űrhajója “hadrendbe” állt.

Ezzel a Crew Dragon lett az első privát fejlesztésű űrhajó, ami megkapta ezt a minősítést, és űrhajósok szállítására alkalmasnak nyilvánították. A minősítés része a Crew Dragon kapszula, a Falcon-9 rakéta és az összes földi kiszolgálórendszer is. A NASA legutóbb majdnem 40 évvel ezelelőtt, 1982-ben az űrrepülőgép bemutatkozása után adott ki utoljára ilyen minősítést. Ezzel lezárult az űrhajó tervezésének és tesztelésének kb. 6 éves periódusa, és megkezdődik a Crew Dragon operatív működése.
A Flight Readiness Review után azt is megerősítették, hogy minden sínen van a Crew-1 november 15-i indításhoz (éjszaka 01:49-kor). Tartaléknap november 16., éjszaka 01:27 (minden időpont magyar idő szerint).
A sajtótájékoztatón szóba került a Boeing Starliner kapszulájának második tesztútja is, melyet eredetileg idén decemberre terveztek, azonban ez csúszik 2021. első negyedévére, egyelőre pontosabb dátum nélkül.
Újságírói kérdésre a Crew-2 és Crew-3 tervezett startjaira is fény derült: a Crew-2 2021. március 30-án, a Crew-3 2021. késő nyarán, kora ősszel indulhat a Nemzetközi Űrállomásra.

A Crew-1 rakétája és Dragonja
Fotó: NASA

Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Váratlan csere a 2021-ben induló Starliner-tesztküldetés személyzetében

Chris Ferguson ma eléggé váratlanul bejelentette, hogy visszalép a parancsnoki posztjától, amit a Starliner 2021-ben tervezett emberes tesztküldetésén töltött volna be. A döntése mögött családi ok áll, elmondása szerint ugyanis a következő évben több fontos esemény is várható a családban, amikről nem szeretne lemaradni. Döntését természetesen elfogadta és tiszteletben tartja a NASA és a Boeing is.

Helyét így egy másik veterán asztronauta, Barry “Butch” Wilmore veszi át, aki Mike Fincke és Nicole Mann parancsnokaként fog a Starliner CST-100 űrhajóval repülni. Mivel ő is a program kezdete, tehát 2018 júliusa óta részt vett a Boeing tréningjeiben, nem lesz ismeretlen számára a tesztküldetés, “csupán” a parancsnoki szerepkör feladatait kell átvennie és megtanulnia. A misszió egyébként hasonló lesz a SpaceX Demo-2 küldetéshez, az asztronauták részvételével a Starlinernek is bizonyítania kell a Nemzetközi Űrállomásra tartó, és onnan visszatérő út során, hogy a Crew Dragon mellett szintén alkalmas emberes küldetések végrehajtására.
Wilmore eddig összesen 178 napot töltött két küldetése során a világűrben. 2009-ben az Atlantis űrrepülőgép legénységének tagjaként részt vett az STS-129 misszióban, mely 14 tonna alkatrészt szállított a még építés alatt álló ISS-re, majd 2014-ben egy Szojuz űrhajóval tért vissza az Űrállomásra egy 167 napos küldetés keretében. Összesen négy űrsétán teljesített szolgálatot.

Barry Wilmore
Fotó: NASA
Barry Wilmore és Chris Ferguson
Fotó: NASA

Űrhírek – 2020. augusztus 30.

  • A hét elején jelentette be a NASA, hogy a Commercial Crew Program másik résztvevőjével, a Boeing által épített Starlinerrel még idén decemberben megkísérlik az újabb teszterpülést. Az OFT-2 a tavaly decemberi sikertelen teszt megismétlése lesz. További infókat ebben a cikkben találtok.
  • Igazi indításdömping volt és van tervben a hétvégén: összesen három cég négy különböző indítást tervezett, tervez: egy ULA Delta IV Heavy indítás, 2 Falcon-9 start, és a Rocket Lab is visszatér az Electron rakétával!
  • Ezek közül elsőként a ULA NROL-44 nevű küldetése volt soron, melynek keretében az Amerikai Légierő megbízásából egy titkos katonai műholdat állítottak volna geostacionárius pályára. Az indítást eredetileg augusztus 26-ra tűzték ki, majd 27-én kísérelték meg először a startot, végül egy szenzor hibájának jelzése miatt augusztus 29-re halasztották a startot. Azonban három másodperccel a rakéta elemelkedése előtt, a hajtóművek gyújtási folyamata közben a vészleállító rendszer működésbe lépett, és a rakéta végül az indítóálláson maradt, az indítást ismét elhalasztották.
  • A SpaceX-nek rendkívül mozgalmas hétvégéje lehet: alig 9 óra eltéréssel terveznek indítani két Falcon-9 rakétát az SLC-39A és SLC-40 indítóállásról. Előbbi a Starlink-11, utóbbi pedig a többször elhalasztott SAOCOM-1B küldetés startja lesz. És ha nem lenne elég sűrű program már így is, a Starship SN-6 prototípus 150 méteres tesztje is mára van kitűzve Boca Chicaban! Az indításoknál az időjárás közbeszólhat, hiszen a Starlink-11 indításakor 50%-os, míg a SAOCOM-1B indításakor 40%-os valószínűséggel várható kedvező időjárás. Lehetőségeink szerint igyekszünk élőben közvetíteni a Starlink-indítást és az SN-6 tesztjét!
  • A Rocket Lab a július 4-i kudarc után visszatér és újabb Electront tervez indítani! Ezúttal a Capella Space Capella-2 (Sequoia) műholdja lesz a rakomány, melyet magyar idő szerint hétfő reggel indítanak Új-Zélandról, a Mahia-félszigeten található Launch Complex-1-ről. Részletes előzetessel a küldetésről még ma jelentkezünk.
Kép
A Rocket Lab Electron rakétája az Launch-Complex 1 indítóállásán
Fotó: Rocket Lab

Új Starliner infók + ISS menetrend

A Commercial Crew Program résztvevőjéről, a Boeing Starliner űrhajójáról láttak napvilágot új információk, plusz összefoglaljuk, milyen emberes utak várhatóak a Nemzetközi Űrállomásra 2021 végéig.

A NASA egy új bejegyzésben osztotta meg a fejleményeket, miszerint az Űrhivatal és a Boeing jó úton halad a második, személyzet nélküli teszküldetés előkészítésével. Az OFT-2-nek nevezett tesztút (Orbital Flight Test 2) legkorábban 2020 decemberében indulhat a Nemzetközi Űrállomásra, és feladata az első, sikertelen út megismétlése is lesz.
A dátum még sok tényező miatt módosulhat, ilyen az űrhajó felkészítésének állapota, a továbbfejlesztett (javított?) szoftverek megfelelőségének a biztosítása, és a Nemzetközi Űrállomás menetrendje.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az ISS-en két IDA (International Docking Adapter) dokkolóport tud fogadni Starliner űrhajót, azonban az ősszel induló SpaceX Crew-1 kapszulája (október 23.), és egy másik, teherszállító Crew Dragon (CRS-21 novemberben) is az űrállomáson tartózkodik majd, így kérdéses, hogy a NASA hogyan tervezi a decemberi Starliner kikötést. Arról sincsenek információk egyelőre, hogy a Starliner hány napot fog a Nemzetközi Űrállomáson tölteni.

Az OFT-1 űrhajója felkészítés közben
Forrás: NASA

Az OFT-2 küldetéshez egy új kapszulát fognak használni, melynek végső összeszerelése jelenleg is zajlik a Boeing floridai üzemében. A kapszula több mindenben is eltér a tavaly használt Calypso névre keresztelt első űrhajótól: egy új hővédő takaró védi majd a dokkolószerkezetet a visszatérés közben fellépő hőhatásoktól, illetve további hővédő csempéket kap az űrhajó. Az üzemanyagtartályok is új melegítő/hűtő rendszereket kapnak, ezek az űrhajó további biztonságáért felelnek majd.
A NASA és Boeing vizsgálóbizottsága által megfogalmazott 80 ajánlás 75%-át is már teljesítették, és továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az űrhajó számítógépes rendszerének az alapos tesztelésére – mely az első úton rengeteg problémát okozott. A szoftverek áttervezésében és tesztelésében a Starliner leendő űrhajósai is aktívan részt vesznek.

A CFT űrhajósai: Nicole Mann, Mike Fincke és Chris Ferguson
Forrás: NASA

Amennyiben az OFT-2 sikeres lesz, következhet az első emberes tesztút, a CFT (Crew Flight Test), ami az OFT-1 űrhajóját használja majd. A küldetésre legkorábban 2021 júniusában kerülhet sor és háromfős személyzete lesz: Chris Ferguson (a Boeing űrhajósa, aki az utolsó űrrepülőgép út, az STS-135 parancsnoka is volt), Mike Fincke és Nicole Mann a NASA asztronautái. A misszió időtartamáról nincsen információ.

Starliner kapszula az Atlas-V rakéta tetején a tavalyi OFT küldetésen
Forrás: ULA

A sikeres CFT után kerülhet sor az első, operatív ISS útra, mely jelenlegi tervek szerint 2021 decemberében startolhat. A Starliner-1-nek nevezett küldetésre eddig három NASA űrhajóst jelöltek ki: Sunita Williams, Josh Cassada és Jeanette Epps.
Amennyiben maradnak a dátumok, akkor zsúfolt és izgalmas hónapok elé néz a Nemzetközi Űrállomás. 2021 végéig a következőképpen alakulhat az emberes indítások menetrendje:


Szojuz MS-17: 2020. október 14. (3 űrhajós)
SpaceX Crew-1: 2020. október 23. (4 űrhajós)
Boeing Starliner OFT-2: 2020. december (személyzet nélkül)
SpaceX Crew-2: 2021. február (4 űrhajós)
Szojuz MS-18: 2021. április 9. (3 űrhajós)
Boeing Starliner CFT: 2021. június (3 űrhajós)
SpaceX Crew-3: 2021. szeptember-október (4 űrhajós, egyelőre nem megerősített út)
Szojuz MS-19: 2021. szeptember (3 űrhajós)
SpaceX Axiom Space-1: 2021. október (1 űrhajós + 3 űrturista)
Boeing Starliner-1: 2021. december (3 űrhajós – megerősített, valószínűleg négyen utaznak majd)
Szojuz MS-20: 2021. december (1 űrhajós + 2 űrturista)

Sunita Williams egy Starliner kapszulában
Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. július 12.

Rengeteg történés és érdekes hír volt a héten, lássuk is a legfontosabbakat.

  • Július 6-án Izrael indított egy újabb katonai műholdat, az Ofek-16-ot. A starthoz Izrael saját hordozóját, a Shavit-2 rakétát használták, mely 380 kg hasznos terhet tud Föld körüli pályára állítani. A rakéta érdekessége, hogy nyugati, a Föld forgásával ellentétes irányba indítják, így a leváló fokozatok nem a szárazföldre, hanem a Földközi-tengerbe csapódnak. Így a műhold pályája is retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellentétesen kering.
  • A kínai Expace cég Kuaizhou-11 rakétájának indítása viszont sikertelen volt július 10-én (előzetesünket itt olvashatjátok). A hordozónak ez volt az első indítása és érdekessége, hogy kizárólag szilárd hajtóanyagú fokozatokból áll. Pontos részleteket nem tudunk a kudarc okairól, de az biztos, hogy a két távközlési műhold nem jutott el Föld körüli pályára és megsemmisült.
  • Lezárult a Boeing és NASA közös vizsgálata a Starliner tavalyi sikertelen tesztútjáról. A bizottság 80 ajánlást és változtatást fogalmazott meg a Starlinerrel kapcsolatban, pontos dátum pedig továbbra sincs a második, személyzet nélküli tesztútról (OFT-2). Részletesen itt írtunk a hírről.
  • Jó hírek a NASA Mars2020 küldetéséről. Úgy tűnik tartani tudják a július 30-i indítást, és az űreszközt is felszerelték a hordozó Atlas-V rakéta áramvonalazó kúpjába (fairing). A Perseverance marsjárónak legkésőbb augusztus közepéig kell elindulnia, ugyanis a Föld és Mars addig áll kedvező helyzetben egymáshoz.
  • Befejeződött az új orosz ISS-modul tesztelése. A régóta húzódó Nauka indítása 2021-be n várható, itt írtunk róla részletesen.
  • Július 11-én indult volna a SpaceX tizedik Starlink küldetése (fedélzeten 57 Starlink és 2 BlackSky műholddal), azonban a startot újból elhalasztották. Ez már a sokadik csúszása az indításnak, a pontos okot nem tudjuk, a SpaceX annyit írt, hogy több időre van szükségük a start előtti ellenőrzésekhez. Új dátum egyelőre nincsen.
  • Szintén SpaceX: sikeres statikus hajtóműteszten van túl egy másik Falcon-9 rakéta az LC-40 startálláson. Július 14-én egy ANASIS-II műholdat visznek fel a koreai Védelmi Minisztérium megbízásából. A küldetéshez azt az első fokozatot (B1058.2) fogják használni, ami előszőr szállított űrhajósokat a DM-2 küldetésen. A történelmi Falcon-9 egy újabb rekordott állíthat még fel: ha július 14-én elstartol, ez lesz egy űreszköznek a legrövidebb idő, ami két indítása között eltelik (a korábbi rekordot az Atlantis tartja 54 nappal – ha lehet hasonlítani a SpaceX első fokozatait az űrrepülőgépekkel).
  • Robert Zubrin érdekes ötletét olvastátok már? Ha nem, katt ide.
  • Folytatódott az SLS rakéta “green run” tesztsorozata. A 8 pontból álló tesztelés 3. pontjával végeztek a NASA mérnökei, itt írtunk róla részletesen.

Befejeződött a Starliner sikertelen útja utáni vizsgálat

A NASA tegnap sajtótájékoztatót tartott, melyen összefoglalták a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának ajánlásait.

A Starliner tavaly decemberi sikertelen tesztútja (OFT – Orbital Flight Test) után 3 nagyobb problémára derült fény. Rossz időt mért az űrhajón lévő fedélzeti óra, ami miatt a pozícionáló hajtóművek korábban indultak be, és emiatt nem tudott megfelelő pályára állni a Boeing űrhajója és a Nemeztközi Űrállomáshoz sem tudott kikötni. A műholdas kommunikációval is problémák voltak, a földi irányítás nem tudta átvenni az űrhajó irányítását, illetve visszatérés előtt egy szoftverhiba miatt majdnem rosszul vált le a műszaki modul a kapszuláról – ezt a hibát még időben felfedezték és javították.
A Boeing már áprilisban bejelentette, hogy a tesztküldetést megismétlik, mely az OFT-2 nevet kapta, és még idén sor kerül rá. Amennyiben a második teszt sikeres lesz, úgy jövőre indulhat az első emberes tesztút is, két űrhajóssal a fedélzeten.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a összesen 80 ajánlást és változtatási kérést fogalmazott meg a vizsgálóbizottság. Ebből 21 vonatkozik a tesztelések és szimulációk kibővítésére, többek között egy teljes, minden út előtti kötelező indítástól visszatérésig tartó szimuláció végrehajtására, melyre nem került sor az első tesztút előtt. 10 ajánlás történt az űrhajó szoftvereinek javítására és annak megfelelő tesztelésére, illetve 35 ajánlást tettek a Boeing folyamatainak és operációs műveleleinek változtatására. Ezek közt szerepel például, hogy több embernek kell résztvennie az űrhajó ellenőrzésein.
Steve Stich, a Commercial Crew Program vezetője azt is elmondta, hogy a NASA kevésbé felügyelte a Starliner irányítórendszerének és szoftvereinek fejlesztését, tesztelését, mint a SpaceX Crew Dragon rendszereit. Ez azért történt, mert a NASA kevésbé bízott a SpaceX új módszereiben (pl. érintőképernyő), és ezért kevesebb erőforrást fordítottak a Starliner fejlesztésének a felügyeletére, mert úgy vélték, hogy kevesebb probléma lehet egy hagyományos rendszerrel..
A hibák javítása és a szoftverek fejlesztése már zajlik a Boeing részéről, azonban az illetékesek továbbra sem tudták megmondani, hogy pontosan mikor indulhat az OFT-2. A második teszút tervezésénél figyelembe kell venni a Nemzetközi Űrállomáson lévő sűrű járműforgalmat is, ugyanis a jelenlegi tervek szerint ősszel egy emberes (Crew-1 küldetés, 4 űrhajóssal) és egy teherszállító Dragon (CRS-21) is indul az ISS-re. Az űrállomás így mindkét IDA (International Docking Adapter) dokkolóportja foglalt lesz, és a Starliner nem tud majd hova kikötni…

Érdekesség még, hogy a jövőre induló emberes tesztút (CFT – Crewed Flight Test) kapszulája az első sikertelen út űrhajója lesz. A kapszula amúgy a Calypso nevet viseli, melyet a küldetés leendő parancsnoka, Suni Williams űrhajós adott az űrhajónak Jacques-Yves Cousteau kutatóhajójának neve után.

A Calypso nevű kapszula

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Gyorshír – Újabb tesztküldetésre indul a Starliner

Személyzet nélkül, újból megismétlik a tavalyi tesztküldetést, melynek során nem sikerült az új űrhajónak eljutni a Nemzetközi Űrállomásra.

A Boeing tegnap kiadott közleménye szerint egy újabb Orbital Test Flight (OFT) missziót készítenek elő, aminek a költségét a Boeing vállalja, és nem az adófizetők pénztárcáját fogja terhelni. A kb. 410 millió dollárt a cég már korábban elkülönönítette a költségvetéséből erre a célra.
A sikertelen első tesztút után, folyamatosan derültek ki a problémák az űrhajóval: szoftveres hibák, hajtómű-problémák, illetve a tesztelések hiánya.
Elég sokat írtunk mi is ezekről, a címke alatt megtaláljátok az összes korábbi írásunkat a Starliner eddig vesszőfutásáról.

Forrás: NASA


Pontos indítási dátum még nincsen az újabb tesztútra, azonban a Starlinert szállító Atlas-5 rakéta már készen van, a gyártó ULA cég már tavaly megépítette a hordozót – melyet eredileg az első emberes Starliner úthoz szántak idén tavasszal.
Reméljük, hogy minél hamarabb rendeződnek a problémák a Starlinerrel, és “hadrendbe” tud állni. A SpaceX – a Commercial Crew Program másik résztvevője – a tervek szerint május vége felé indul az első emberes Crew Dragonnal az ISS-re.
A mostani eset amúgy jól bizonyítja a program alapfelvetését, hogy két privát cég, két különböző űrhajót fejlesszen: így az egyik késlekedése/leállása esetén továbbra is rendelkezésre áll legalább egy amerikai űrhajó, mely űrhajósokat tud vinni a Nemzetközi Űrállomásra.

Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. március 8.

Ez a hét kicsit kevesebb eseményt hozott, de ma is összeszedtük nektek, mik történtek a világban.

  • A sokadik halasztás után hétfőn ismét újabb kísérletet tett az Astra a Rocket 3.0 nevű rakétájának indítására az alaszkai Kodiak-szigetről. Már a visszaszámlálás utolsó percéig is eljutottak, ám 53 másodperccel a start előtt az egyik irányításért felelős műszernél nem megfelelő adatokat találtak, és megszakították az indítási folyamatot. Így a DARPA Launch Challange győztes nélkül maradt (a három induló közül először a Vector Launch lépett vissza, miután csődeljárás alá került a cég, majd a Virgin Orbit is kiszállt a versenyből, amely inkább a kereskedelmi űrprogramjára összpontosít).
  • Március 5-én, egy nyilvános esemény keretén belül tette közzé a NASA az eddig Mars 2020 kódnévvel ellátott rover nevét. Az új jármű a Perseverance, azaz a Kitartás nevet kapta, melyet egy hétéves virginiai diák, Alexander Mather talált ki, és küldött be a tavaly augusztusban kiírt pályázatra. A Perseverance júliusban indul a Marsra és 2021. februárjában éri el a Vörös Bolygót. A legmodernebb felszereléseken és kamerákon kívül egy drón helikoptert is magával visz. Ez lesz az első alkalom, hogy egy eszköz egy másik égitesten repülni fog.
  • Szintén március 5-én jelentette be a SpaceX és houstoni Axiom Space nevű start-up vállalat, hogy aláírtak egy megállapodást, miszerint 2021 második felében kereskedelmi űrutazást indítanak az ISS-re. Az útra három magánember jelentkezhet, akik egy parancsnokkal az Axiomtól részt vehetnek az összesen 10 napos “túrán” az űrállomásra (ebből két nap az utazás, és nyolc napot tölthetnek az ISS fedélzetén). Az utazás árát nem hozták nyilvánosságra, de az szinte biztos, hogy 50 millió dollár feletti összegről lehet szó.
    Ez a szerződés rövid időn belül már a második a SpaceX-nek a Crew Dragon űrhajó magánjellegű felhasználására.
  • Március 6-án hozta nyilvánosságra a NASA és a Boeing független képviselőiből álló csoport a Starliner hibáit feltáró vizsgálat eredményét. A jelentés három alapvető anomáliáról ír:
    – a küldetésen eltelt időt mérő szoftverben fellépő hiba miatt az űrhajó az Atlas-V rakátéról való leválás után nem a megfelelő időben és nem a megfelelő parancsokat továbbította az irányításért felelős rendszernek, és végül a túl kevés fennmaradó üzemanyag miatt a Starliner nem tudott dokkolni az ISS-hez.
    – a szervizmodul leválásakor fellépő hiba akár az űrhajó elvesztését is jelenthette volna, ezt a hibát azonban a mérnökök még idejében felfedezték és javították (de nyilvánosságra csak jóval később hozták…)
    – a “Space-to-Ground Communication”-ben (magyarra fordítva kb. a világűrben keringő űrhajó és a földi irányítás közötti kommunikáció) észlelt hiba során egy ideig nem tudták a megfelelő parancsokat továbbítani a Starlinernek. Ez a probléma azt is jelent(h)ette volna, hogy emberes küldetés esetén bizonytalan időre megszakadt volna a kapcsolat az asztronautákkal.
    A csoport javaslatokat is közzétett a feltárt hibák javítására: többek között a szoftverek újraprogramozását, a rendszerek és a rajtuk végzett tesztek felülvizsgálatát, illetve a mérnökök felelősségteljesebb hozzáállását tartják megoldásnak.
    Egyelőre arról nem adott hírt a NASA, hogy mikor és milyen formában repülhet ismét a Starliner, illetve, hogy meg kell-e ismételni az Orbital Flight Testet.
  • Magyar idő szerint tegnap hajnalban indult el utolsó alkalommal a SpaceX Dragon-1 teherűrhajója a CRS-20 kereskedelmi utánpótlás-szállítási program keretén belül. A küldetés részleteiről itt, a sikeres indításról és landolásról pedig itt írtunk.
A Dragon-1 utolsó indítása a CRS-20 küldetésen
Forrás: NASA/Kim Shiflett