Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Gyorshír – Újabb tesztküldetésre indul a Starliner

Személyzet nélkül, újból megismétlik a tavalyi tesztküldetést, melynek során nem sikerült az új űrhajónak eljutni a Nemzetközi Űrállomásra.

A Boeing tegnap kiadott közleménye szerint egy újabb Orbital Test Flight (OFT) missziót készítenek elő, aminek a költségét a Boeing vállalja, és nem az adófizetők pénztárcáját fogja terhelni. A kb. 410 millió dollárt a cég már korábban elkülönönítette a költségvetéséből erre a célra.
A sikertelen első tesztút után, folyamatosan derültek ki a problémák az űrhajóval: szoftveres hibák, hajtómű-problémák, illetve a tesztelések hiánya.
Elég sokat írtunk mi is ezekről, a címke alatt megtaláljátok az összes korábbi írásunkat a Starliner eddig vesszőfutásáról.

Forrás: NASA


Pontos indítási dátum még nincsen az újabb tesztútra, azonban a Starlinert szállító Atlas-5 rakéta már készen van, a gyártó ULA cég már tavaly megépítette a hordozót – melyet eredileg az első emberes Starliner úthoz szántak idén tavasszal.
Reméljük, hogy minél hamarabb rendeződnek a problémák a Starlinerrel, és “hadrendbe” tud állni. A SpaceX – a Commercial Crew Program másik résztvevője – a tervek szerint május vége felé indul az első emberes Crew Dragonnal az ISS-re.
A mostani eset amúgy jól bizonyítja a program alapfelvetését, hogy két privát cég, két különböző űrhajót fejlesszen: így az egyik késlekedése/leállása esetén továbbra is rendelkezésre áll legalább egy amerikai űrhajó, mely űrhajósokat tud vinni a Nemzetközi Űrállomásra.

Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. március 8.

Ez a hét kicsit kevesebb eseményt hozott, de ma is összeszedtük nektek, mik történtek a világban.

  • A sokadik halasztás után hétfőn ismét újabb kísérletet tett az Astra a Rocket 3.0 nevű rakétájának indítására az alaszkai Kodiak-szigetről. Már a visszaszámlálás utolsó percéig is eljutottak, ám 53 másodperccel a start előtt az egyik irányításért felelős műszernél nem megfelelő adatokat találtak, és megszakították az indítási folyamatot. Így a DARPA Launch Challange győztes nélkül maradt (a három induló közül először a Vector Launch lépett vissza, miután csődeljárás alá került a cég, majd a Virgin Orbit is kiszállt a versenyből, amely inkább a kereskedelmi űrprogramjára összpontosít).
  • Március 5-én, egy nyilvános esemény keretén belül tette közzé a NASA az eddig Mars 2020 kódnévvel ellátott rover nevét. Az új jármű a Perseverance, azaz a Kitartás nevet kapta, melyet egy hétéves virginiai diák, Alexander Mather talált ki, és küldött be a tavaly augusztusban kiírt pályázatra. A Perseverance júliusban indul a Marsra és 2021. februárjában éri el a Vörös Bolygót. A legmodernebb felszereléseken és kamerákon kívül egy drón helikoptert is magával visz. Ez lesz az első alkalom, hogy egy eszköz egy másik égitesten repülni fog.
  • Szintén március 5-én jelentette be a SpaceX és houstoni Axiom Space nevű start-up vállalat, hogy aláírtak egy megállapodást, miszerint 2021 második felében kereskedelmi űrutazást indítanak az ISS-re. Az útra három magánember jelentkezhet, akik egy parancsnokkal az Axiomtól részt vehetnek az összesen 10 napos “túrán” az űrállomásra (ebből két nap az utazás, és nyolc napot tölthetnek az ISS fedélzetén). Az utazás árát nem hozták nyilvánosságra, de az szinte biztos, hogy 50 millió dollár feletti összegről lehet szó.
    Ez a szerződés rövid időn belül már a második a SpaceX-nek a Crew Dragon űrhajó magánjellegű felhasználására.
  • Március 6-án hozta nyilvánosságra a NASA és a Boeing független képviselőiből álló csoport a Starliner hibáit feltáró vizsgálat eredményét. A jelentés három alapvető anomáliáról ír:
    – a küldetésen eltelt időt mérő szoftverben fellépő hiba miatt az űrhajó az Atlas-V rakátéról való leválás után nem a megfelelő időben és nem a megfelelő parancsokat továbbította az irányításért felelős rendszernek, és végül a túl kevés fennmaradó üzemanyag miatt a Starliner nem tudott dokkolni az ISS-hez.
    – a szervizmodul leválásakor fellépő hiba akár az űrhajó elvesztését is jelenthette volna, ezt a hibát azonban a mérnökök még idejében felfedezték és javították (de nyilvánosságra csak jóval később hozták…)
    – a “Space-to-Ground Communication”-ben (magyarra fordítva kb. a világűrben keringő űrhajó és a földi irányítás közötti kommunikáció) észlelt hiba során egy ideig nem tudták a megfelelő parancsokat továbbítani a Starlinernek. Ez a probléma azt is jelent(h)ette volna, hogy emberes küldetés esetén bizonytalan időre megszakadt volna a kapcsolat az asztronautákkal.
    A csoport javaslatokat is közzétett a feltárt hibák javítására: többek között a szoftverek újraprogramozását, a rendszerek és a rajtuk végzett tesztek felülvizsgálatát, illetve a mérnökök felelősségteljesebb hozzáállását tartják megoldásnak.
    Egyelőre arról nem adott hírt a NASA, hogy mikor és milyen formában repülhet ismét a Starliner, illetve, hogy meg kell-e ismételni az Orbital Flight Testet.
  • Magyar idő szerint tegnap hajnalban indult el utolsó alkalommal a SpaceX Dragon-1 teherűrhajója a CRS-20 kereskedelmi utánpótlás-szállítási program keretén belül. A küldetés részleteiről itt, a sikeres indításról és landolásról pedig itt írtunk.
A Dragon-1 utolsó indítása a CRS-20 küldetésen
Forrás: NASA/Kim Shiflett

Űrhírek – 2020. március 1.

  • Szomorú eseménnyel indult ez a hét, február 24-én hétfőn elhunyt Katherine Johnson amerikai matematikus, a NASA egyik kiemelkedő tudósa. Óriási szerepe és érdeme volt az űrhivatal működésének korai szakaszában az első emberes küldetések terveinek kidolgozásában, amikor még nem állt rendelkezésre megfelelő számítógép a bonyolult számításokhoz. 1953-1988 között dolgozott a NACA-nak, majd a NASA-nak, és ez idő alatt több, igen fontos küldetésben vállalt elévülhetetlen szerepet gyors és pontos számításaival: ő kalkulálta ki az 1961. május 5-én indított Mercury-Redstone 3 úrhajónak a röppályáját, mellyel Alan Shepard első amerikaiként elérte a világűrt. Az Apollo-11 röppályájának, az Apollo-13 balesetét követően az űrhajó biztonságos hazatéréséhez szükséges visszatérési pályájának számításai is neki köszönhetőek, de dolgozott az űrsikló programban, és még az első marsi misszió tervezésébe is becsatlakozott. Afroamerikai nőként többszörös nyomás és bizonyítási kényszer nehezedett rá, de az évek előrehaladtával egyre inkább elismert és neves tudós lett.
    Karrierjének első időszakát mutatja be A számolás joga című film, amit én többször is megnéztem, és csak ajánlani tudom mindenkinek!
  • A héten öt alkalommal kellett különböző okok miatt elhalasztani az Astra Rocket 3.0 nevű rakétájának indítását. Eredetileg február 24-én startolt volna el a DARPA Launch Challange 1 misszió végrehajtásához, azonban először technikai okokra, majd a rossz időjárásra hivatkozva napolták el az indítást, de a jelenlegi tervek szerint ma újra megkísérlik a startot. A DARPA Launch Challange keretén belül a vállalatnak két misszió alkalmával kell bizonyítani megbízhatóságát és rugalmasságát két különböző indítópadról történő rakétaindítással, két eltérő orbitális pályára állással egy hónapon belül. Az Astra Space új rakétájáról Ben T. kolléga ebben a cikkben írt részletesebben.
  • Első alkalommal sikerült egy geostacionárius pályán keringő műholdhoz egy másik eszközt csatlakoztatni. A Northrop Grumman cég Mission Extension Vehicle (MEV) nevű “küldetés-meghosszabbító” űreszköze február 26-án csatlakozott az Intelsat-901 műholdhoz. A történelmi “randevúról” készült képeket mi is közzétettük ebben a rövid cikkben.
  • Két és fél hónappal a Starliner OST küldetése után egy átfogóbb jelentést nyújtott be a Boeing a NASA-nak, melyben az észlelt problémákról is részletesen írnak. Ezen kívül a jelenleg is zajló szoftver ellenőrzésekről, illetve a korábbi tesztelési hiányosságokról is beszámolnak. John Mulholland, a Boeing kereskedelmi űrutazásokért felelős alelnöke és projektigazgatója megerősítette , hogy az Atlas V rakéta sűrű “beosztásába” még belefér idén legalább egy Starliner indítás is, de a végső döntés természetesen a NASA kezében van.
  • A végére pedig néhány SpaceX hír:
    – Los Angeles városi közgyűlése szerdán megszavazta a végső engedélyt a “régi-új” kikötői bázis építéséhez, ahol a Starship bizonyos elemeit tervezi legyártani a SpaceX
    – Február 28-án jelentette be a NASA, hogy a Psyche nevű 117 millió dolláros misszióval a SpaceX-et bízza meg. Ennek keretében egy Falcon Heavy rakéta 2022 júliusában az űrbe juttat egy több mint 2,5 tonnás űrszondát, ami a 16 Psyche névre keresztelt, fémekben és ásványi anyagokban gazdag aszteroidát fogja vizsgálni a Mars és a Jupiter között. Az aszteroidáról szerzett eddigi információk alapján összetétele eltér a megszokottól, a kőzetek és jég helyett főleg vasból és nikkelből áll, ezért jelent érdekes célpontot a vizsgálathoz.
    – A hét közepén készült el Boca Chicaban a Starship SN1 alsó, fő alkotórésze, melyben az üzemanyagtankok is helyet kaptak. Az indítópadra történő átszállítás és végső szerelési munkák után helyi idő szerint szombat hajnalban tervezték végrehajtani az első nyomás- és statikus hajtómű teszteket, de végül már péntek este elkezdték a tartályok folyékony nitrogénnel való feltöltését. Eleinte minden a tervek szerint alakult, ám végül az alsó, nagyobb metántank aljánál meggyengült egy illesztés, és az egész test a levegőbe emelkedett, majd a tesztpadra visszazuhanva gyűrődött össze a hirtelen bekövetkező nyomáskülönbség miatt. Elon Musk maga is megerősítette még a teszt előtt, hogy hibás hegesztési beállításokkal dolgoztak, amit már az SN2-re is javítanak, ennek tükrében talán nem is meglepő, hogy az SN1 teste megadta magát. Bár hivatalos hír nem érkezett arról, hogy hány Raptor hajtóművet szereltek volna fel a további tesztekhez, de végül erre egyáltalán nem is került sor. Mindenesetre a SpaceX egy pillanatra sem áll le a Starship fejlesztésével és építésével, már javában épül az SN2 teste, ami valószínűleg még márciusban el is készül, és remélhetőleg sikeresebb is lesz, mint elődei.
Katherine Johnson, part of a small group of African-American women mathematicians who did crucial work at NASA, in 1966.
Katherine Johnson
Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. február 9.

Újabb hét telt el, melynek második fele jóval eseménydúsabb volt, mint az első. Nézzük, mik történtek világszerte!

  • Három űrhajós tért vissza a Szojuz MS-13-al az ISS-ről. Christina Koch, Luca Parmitano és Aleksandr Skvortsov hazatéréséről ebben a cikkben olvashattok.
  • Újabb NASA megbízást nyert meg a SpaceX. Ez alkalommal a 80 millió dolláros PACE misszió (Plankton, Aerosol, Cloud and ocean Ecosystem) végrehajtásával bízta meg őket az űrhivatal, melyet 2022 végén terveznek megvalósítani. Az űrbe juttatandó műholdnak több feladata is lesz: vizsgálni a Föld légkörét, az óceánok egysejtű élővilágának változását a klímaváltozás következtében, illetve segítség lesz az éghajlatmodellek felülvizsgálatával a minél inkább pontos előrejelzésekhez.
  • Sikeresen Föld körüli pályára állított egy Szojuz-2.1b rakéta 34 OneWeb telekommunikációs műholdat. A rakéta február 7-én indult el a kazahsztáni Bajkonurból. Ez a misszió az első volt abból a tízből, melyet a OneWeb idén kíván végrehajtani. Összesen 648 db műholdat terveznek az űrbe juttatni, és a jelenlegi nyilatkozatok szerint még ebben az évben el akarják indítani a globális internetszolgáltatásukat.
  • A SpaceX állásbörzét tartott a texasi Boca Chicaban. Az érdeklődőket maga Elon Musk is fogadta az épülő Starship SN-1 főhadiszállásán. A felvételek és képek alapján rengetegen voltak kíváncsiak az állásajánlatokra, de a nem épp mindennapi helyszín eleve sok embert odacsábított.
  • Újabb jelentős hiba került napvilágra a Starlinerrel kapcsolatban, melyről itt írtunk bővebben. A hiba nyilvánosságra kerülésén felül azonban a NASA nyilatkozatai még kínosabbak. Doug Loverro, a hivatal Human Exploration and Operations Directorate (magyarul az emberes felfedezésekért és küldetésekért felelős részleg) kommunikációs igazgatója a hivatalos telekonferencián úgy fogalmazott, hogy “miért kellett volna nyilvánosságra hoznunk a hibát, mikor még a bekövetkezte előtt orvosoltuk azt?” Úgy gondolom, hogy az adófizetők, akik nem kevés pénzzel támogatják a NASA-t, nagyobb tiszteletet érdemelnének…
  • Tegnap Japán is sikeres rakétaindítást hajtott végre a Tanegashima Űrközpontból. A H2-A rakéta 12 nappal később indulhatott el végül a tervezettnél, mert az első start előtt nitrogénszivárgást találtak a mérnökök. A rakomány, mely egy optikai felderítő műhold volt, végül gond nélkül orbitális pályára állt.
  • Két további indítás is lesz a következő órákban, először egy Northrop Grumman Antares 230+ rakéta startol el egy Cygnus teherűrhajóval, mely utánapótlást szállít az ISS-re, majd pár órával később az ULA Atlas V rakétája indul el, mely az ESA megbízásából jutattja az űrbe a Solar Orbiter napszondát. A két misszió előzetesét itt találjátok.
  • Alig néhány órája érkezett két remek hír is:
    – a Voyager 2 továbbra is él és jeleket sugároz vissza a Földre! A mérnökök néhány hete kezdtek aggódni, hogy esetleg megszakadt a kapcsolat a szondával, ám végül sikerült ismét befogni a jeleit, melyek egyre távolabbról érkeznek.
    – Megérkezett Cape Canaveralba az a Crew Dragon űrhajó, amit a Demo-2 küldetéshez használnak majd. Az első emberes indítás az ISS-re, mely amerikai asztronautákkal, amerikai űrhajóval, amerikai földről történik már márciusban megvalósulhatna, de a NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós, Doug Hurley és Robert Behnken mennyi időt tölt majd az Űrállomáson. Mivel a hosszabbtávú misszióhoz további tréningek szükségesek, ezért az indítás áprilisban valósulhat meg.

Újabb probléma derült ki a Starliner első útjáról

A NASA negyedévenként összeülő repülésbiztonsági ülésén (Aersopace Safety Advisory Panel) hangzottak el új információk a Starlinerről. Sajnos, sűrűsödnek a problémák az új űrhajóval…

A csütörtöki panelon hangzott el először, hogy egy második szoftverhibát is észleltek, mely könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna. Mint ismeretes, a kapszula egy órahiba miatt korábban gyújtotta be a pozícionáló hajtóműveit, ezért rossz orbitális pályára került, és nem maradt elég üzemanyag, hogy dokkolni tudjon a Nemzetközi Űrállomással, ezért két nap után visszahozták a Földre.
A most ismertetett második probléma szintén egy szoftverhiba volt, mely erős hajtóműgyújtásokat eredményezett volna, ami végül megakadályozta volna a szervízmodul megfelelő leválását a légkörbe visszatérés előtt. A szoftverhiba könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna, azonban a földi irányítás még időben észrevette a problémát és javítást küldött a kapszula számítógépes rendszerének. Aggasztó azonban, hogy a hibát csak a tervezett landolás előtt 2 órával észlelték.
Szintén elég bosszantó, hogy januárban újságírói kérdésre a Boeing illetékesei még cáfolták a második szoftverhibáról az értesüléseket…
A biztonsági tanács arra kéri a NASA-t, hogy ne csak a hibák okainak kivizsgálását végezzék el, hanem egy átfogó ellenőrzést is tartsanak a Boeing-nél. Ebbe beletartozik a repülési szoftverek integrációs és tesztelési folyamatainak ellenőrzése (és javítása), illetve egy ennél még szélesebb biztonsági átvizsgálást kérnek, mely érintené a Boeing összes fejlesztési és mérnöki folyamatát. llyet 2018-ban már végrehajtottak a SpaceX-nél, miután Elon Musk füves cigit “szívott” a Joe Rogan podcasban, és bár a NASA belelentette, hogy a Boeing-nél is elvégzik, az azonban a költségekre hivatkozva elmaradt… Kettős mérce megint, ugye?
A panel szerint csak az átfogó biztonsági ellenőrzések után lehet megállapítani, hogy szükség lesz-e egy második személyzet nélküli tesztútra – amelynek a költségét, 410 millió dollárt a Boeing már amúgy félretette az előző évi költségvetéséből.
Bárhogy is alakuljon, véleményem szerint több hónapos csúszást fog ez eredményezni a Boeing számára, és így már szinte 100%, hogy a SpaceX nyeri a versenyt a Commercial Crew Programban (a SpaceX DM-2 küldetése 2 űrhajóssal elvileg április környékén startolhat).
Ezen sorok írása közben megérkezett a NASA hivatalos közleménye: az átfogó biztonsági ellenőrzést el fogják végezni a Boeing-nál, és február végére várható a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának végleges jelentése – ekkor tudhatjuk meg a hibák pontos okait, illetve hogy kérnek-e második tesztutat. Magyar idő szerint este 21:30-kor közös sajtótájékoztatót is tartanak, amint megtudunk valami újat, frissítem a bejegyzést.

A Starliner landolás után