Űrhírek – 2020. február 9.

Újabb hét telt el, melynek második fele jóval eseménydúsabb volt, mint az első. Nézzük, mik történtek világszerte!

  • Három űrhajós tért vissza a Szojuz MS-13-al az ISS-ről. Christina Koch, Luca Parmitano és Aleksandr Skvortsov hazatéréséről ebben a cikkben olvashattok.
  • Újabb NASA megbízást nyert meg a SpaceX. Ez alkalommal a 80 millió dolláros PACE misszió (Plankton, Aerosol, Cloud and ocean Ecosystem) végrehajtásával bízta meg őket az űrhivatal, melyet 2022 végén terveznek megvalósítani. Az űrbe juttatandó műholdnak több feladata is lesz: vizsgálni a Föld légkörét, az óceánok egysejtű élővilágának változását a klímaváltozás következtében, illetve segítség lesz az éghajlatmodellek felülvizsgálatával a minél inkább pontos előrejelzésekhez.
  • Sikeresen Föld körüli pályára állított egy Szojuz-2.1b rakéta 34 OneWeb telekommunikációs műholdat. A rakéta február 7-én indult el a kazahsztáni Bajkonurból. Ez a misszió az első volt abból a tízből, melyet a OneWeb idén kíván végrehajtani. Összesen 648 db műholdat terveznek az űrbe juttatni, és a jelenlegi nyilatkozatok szerint még ebben az évben el akarják indítani a globális internetszolgáltatásukat.
  • A SpaceX állásbörzét tartott a texasi Boca Chicaban. Az érdeklődőket maga Elon Musk is fogadta az épülő Starship SN-1 főhadiszállásán. A felvételek és képek alapján rengetegen voltak kíváncsiak az állásajánlatokra, de a nem épp mindennapi helyszín eleve sok embert odacsábított.
  • Újabb jelentős hiba került napvilágra a Starlinerrel kapcsolatban, melyről itt írtunk bővebben. A hiba nyilvánosságra kerülésén felül azonban a NASA nyilatkozatai még kínosabbak. Doug Loverro, a hivatal Human Exploration and Operations Directorate (magyarul az emberes felfedezésekért és küldetésekért felelős részleg) kommunikációs igazgatója a hivatalos telekonferencián úgy fogalmazott, hogy “miért kellett volna nyilvánosságra hoznunk a hibát, mikor még a bekövetkezte előtt orvosoltuk azt?” Úgy gondolom, hogy az adófizetők, akik nem kevés pénzzel támogatják a NASA-t, nagyobb tiszteletet érdemelnének…
  • Tegnap Japán is sikeres rakétaindítást hajtott végre a Tanegashima Űrközpontból. A H2-A rakéta 12 nappal később indulhatott el végül a tervezettnél, mert az első start előtt nitrogénszivárgást találtak a mérnökök. A rakomány, mely egy optikai felderítő műhold volt, végül gond nélkül orbitális pályára állt.
  • Két további indítás is lesz a következő órákban, először egy Northrop Grumman Antares 230+ rakéta startol el egy Cygnus teherűrhajóval, mely utánapótlást szállít az ISS-re, majd pár órával később az ULA Atlas V rakétája indul el, mely az ESA megbízásából jutattja az űrbe a Solar Orbiter napszondát. A két misszió előzetesét itt találjátok.
  • Alig néhány órája érkezett két remek hír is:
    – a Voyager 2 továbbra is él és jeleket sugároz vissza a Földre! A mérnökök néhány hete kezdtek aggódni, hogy esetleg megszakadt a kapcsolat a szondával, ám végül sikerült ismét befogni a jeleit, melyek egyre távolabbról érkeznek.
    – Megérkezett Cape Canaveralba az a Crew Dragon űrhajó, amit a Demo-2 küldetéshez használnak majd. Az első emberes indítás az ISS-re, mely amerikai asztronautákkal, amerikai űrhajóval, amerikai földről történik már márciusban megvalósulhatna, de a NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós, Doug Hurley és Robert Behnken mennyi időt tölt majd az Űrállomáson. Mivel a hosszabbtávú misszióhoz további tréningek szükségesek, ezért az indítás áprilisban valósulhat meg.

Újabb probléma derült ki a Starliner első útjáról

A NASA negyedévenként összeülő repülésbiztonsági ülésén (Aersopace Safety Advisory Panel) hangzottak el új információk a Starlinerről. Sajnos, sűrűsödnek a problémák az új űrhajóval…

A csütörtöki panelon hangzott el először, hogy egy második szoftverhibát is észleltek, mely könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna. Mint ismeretes, a kapszula egy órahiba miatt korábban gyújtotta be a pozícionáló hajtóműveit, ezért rossz orbitális pályára került, és nem maradt elég üzemanyag, hogy dokkolni tudjon a Nemzetközi Űrállomással, ezért két nap után visszahozták a Földre.
A most ismertetett második probléma szintén egy szoftverhiba volt, mely erős hajtóműgyújtásokat eredményezett volna, ami végül megakadályozta volna a szervízmodul megfelelő leválását a légkörbe visszatérés előtt. A szoftverhiba könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna, azonban a földi irányítás még időben észrevette a problémát és javítást küldött a kapszula számítógépes rendszerének. Aggasztó azonban, hogy a hibát csak a tervezett landolás előtt 2 órával észlelték.
Szintén elég bosszantó, hogy januárban újságírói kérdésre a Boeing illetékesei még cáfolták a második szoftverhibáról az értesüléseket…
A biztonsági tanács arra kéri a NASA-t, hogy ne csak a hibák okainak kivizsgálását végezzék el, hanem egy átfogó ellenőrzést is tartsanak a Boeing-nél. Ebbe beletartozik a repülési szoftverek integrációs és tesztelési folyamatainak ellenőrzése (és javítása), illetve egy ennél még szélesebb biztonsági átvizsgálást kérnek, mely érintené a Boeing összes fejlesztési és mérnöki folyamatát. llyet 2018-ban már végrehajtottak a SpaceX-nél, miután Elon Musk füves cigit “szívott” a Joe Rogan podcasban, és bár a NASA belelentette, hogy a Boeing-nél is elvégzik, az azonban a költségekre hivatkozva elmaradt… Kettős mérce megint, ugye?
A panel szerint csak az átfogó biztonsági ellenőrzések után lehet megállapítani, hogy szükség lesz-e egy második személyzet nélküli tesztútra – amelynek a költségét, 410 millió dollárt a Boeing már amúgy félretette az előző évi költségvetéséből.
Bárhogy is alakuljon, véleményem szerint több hónapos csúszást fog ez eredményezni a Boeing számára, és így már szinte 100%, hogy a SpaceX nyeri a versenyt a Commercial Crew Programban (a SpaceX DM-2 küldetése 2 űrhajóssal elvileg április környékén startolhat).
Ezen sorok írása közben megérkezett a NASA hivatalos közleménye: az átfogó biztonsági ellenőrzést el fogják végezni a Boeing-nál, és február végére várható a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának végleges jelentése – ekkor tudhatjuk meg a hibák pontos okait, illetve hogy kérnek-e második tesztutat. Magyar idő szerint este 21:30-kor közös sajtótájékoztatót is tartanak, amint megtudunk valami újat, frissítem a bejegyzést.

A Starliner landolás után

Űrhírek – 2020. január 12.

Elérkezett a vasárnap este, úgyhogy nézzük is a hét legfontosabb híreit.

  • A hétfői Starlink indításról, és Dragon visszatérésről itt már írtunk részletesen.
  • Tolódott a SpaceX in-flight abort (IFA) teszje is január 18-ra (január 11-ről), erről a jövő héten jövünk részletes előzetessel. A static fire teszt január 11-én szombaton már megvolt, így minden sínen van a jövő heti teszt előtt. Elon Musk közben újra megerősítette, hogy nem tudják megmenteni az első fokozatot, így az valószínűleg meg fog semmisülni.
  • Szintén SpaceX, pénteken a texasi Boca Chica-ban nyomástesztet végeztek a leendő Starship egy újonnan összehegesztett üzemanyagtartályával. A tartály végül 7.1 barig bírta a terhelést, ami jónak mondható, ugyanis 6 bar szükséges egy orbitális repüléshez. Alul van egy kép az eldeformálódott tartályról, a teszt után.
  • Kigördült (végre..) az első, teljesen elkészült SLS első fokozat a NASA New Orleans-i telephelyéről. A hordozót nagy ünnepség keretében mutatta be az űrhivatal, melyet hamarosan egy uszály fog a Mississippi államban lévő Stennis Space Centerbe szállítani, az első éles tesztjére. Az első Artemis misszió 2021-ben indulhat, amennyiben nem lesz további késés. Itt tudtok többet megtudni az eseményről.
  • A 2017-ben indult kiképzésük és a sikeres vizsga után 13 új űrhajóst avatott a NASA. A “Teknősöknek” is becézett osztály tagjai lehetnek, akik elsőként léphetnek a Marsra, vagy újra a Holdra. A most végzett asztronauták (11 NASA és 2 kanadai űrhajós) az Artemis (Orion űrhajó) és a Lunar Gateway (űrállomás) programokban vehetnek részt a jövőben. További részleteket itt tudtok olvasni.
  • Január 7-én Kína is megkezdte az évet: egy Long March 3B hordozóval indítottak egy újabb titkos TJSW műholdat (TJSW-5). Hivatalos közlés szerint, a TJSW-k távközlési célokat szolgálnak geostacionárius pályán, de sok részletet nem tudunk a pontos működésükről. Itt tudtok hosszabban olvasni az indításról.
  • A NASA és a Boeing közös, független vizsgálóbizottságot állított fel, a Starliner első útján történt hibák elemzésére. A hivatalos jelentésre még pár hetet várnunk kell, és továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy szükség lesz-e egy második, személyzet nélküli útra. Eközben a Boeing már szállítja át a kapszulát Új-Mexikóból Floridába, ahol további vizsgálatokat végeznek, és felkészítik az űrhajót a következő küldetésére. A kapszula következő útja az első éles, személyzetet is szállító (előtte lesz még egy emberes tesztküldetés) misszió lesz, melynek parancsnoka Suni Williams NASA űrhajós lesz. Williams amúgy nemrégiben a “Calypso” becenevet adta az űrhajónak. További infókat itt tudtok olvasni.
  • Egy kis szolgálati közlemény: mostanában kicsit kevesebbet írtunk, mert kicsit lassúbb az űrbiznisz, plusz mindhárman hosszabb írásokon dolgozunk. Peti jön hamarosan egy Wernher von Braun életrajzzal, Dave folytatja a SpaceX történelmet, én pedig az első Hubble szervíz-küldetés (STS-61) nagyon részletes történetét írom, szóval érdemes lesz továbbra is majd rendszeresen visszalátogatni az oldalra! 🙂
  • Ha már szolgálati, lenne két kérdésünk: a heti hírösszefoglalót vasárnap rakjuk ki, de mit szólnátok, ha lenne egy heti külön csak SpaceX hírösszefoglaló? Szerda-csütörtök lenne mindig olvasható, az “egyéb” hírek pedig maradna vasárnap estére. A másik kérdés, hogy egy adott témáról a rövidebb (pár perces olvasást igénylő) írásokat preferáljátok, vagy jöhetnek a hosszabb, akár 20-30 perces olvasmányok is? Írjátok meg kommentben a véleményeteket. 🙂
Meggyötörték szegényt..
Forrás: @BocaChicaGal
Az új, frissen végzett NASA űrhajósok
Forrás: NASA

Viszlát 2019!

Elérkezett az év utolsó napja, úgyhogy ideje egy rövid számvetésnek 2019-ről. A legjobb pillanatok, jelentős mérföldkövek egy spacejunkie szubjektív szemével.

2019 és az évtized számokban

2019-ben összesen 102 indítás volt orbitális pályára, ebből 5 volt sikertelen: 2 kínai, 2 iráni és 1 európai. A 102 start a következőképpen oszlik meg: 34 kínai, 22 orosz, 21 amerikai, 9 európai, 6 indiai, 6 új-zélandi (ide számoljuk a Rocket Lab indításait, habár a cég amerikai, de az indításaik mind Új-Zélandról történtek), 2 japán és 2 iráni.
3 emberes indítás volt 2019-ben, mindegyik a Nemzetközi Űrállomásra szállított új személyzetet és természetesen mindhármat orosz Szojuz űrhajóval hajtották végre – jelenleg ez az egyetlen űrhajó, mely képes űrhajósokat szállítani. Jövöre azonban több éves késés után nézhetjük a Crew Dragon és a Starliner első emberes küldetését (habár a Starlinernél valószínűleg további késések várhatóak a csak félig sikeres első tesztrepülése után). Az ISS-en összesen 11 űrsétát teljesített a személyzet 2019-ben.
Ha az egész évtizedet nézzük, akkor összesen 887 indítás volt, ebből 252 orosz, 217 amerikai, 216 kínai, 94 európai és 108 egyéb. A legtöbbet repült hordozók a kövekezők voltak: 186 Long March, 158 Szojuz, 80 Falcon-9/Falcon Heavy, 71 Proton és 62 Atlas-V.

Egy Szojuz indítás előtt
Forrás: Roszkoszmosz

Kínai, indiai sikerek

Kína januárban landolt a Holdon (első nemzetként a Hold túlsó oldalán) a Chang’e-4 űrszondával, illetve decemberben újból indították a legnagyobb rakétájukat, a Long March-5-öt.
India júliusban indította a Chandrayaan-2 holdszondáját, azonban a Vikram nevű leszálló egység a Holdba csapódott leszállás közben. A keringő egység továbbra is hibátlanul működik, és fontos méréseket végez.
Mindkét ország űrkutatására érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis rengeteg izgalmas misszió áll előttük.

Rocket Lab

Nagyon rövid idő alatt, igen meghatározó szerepre tett szert az amerikai cég az Electron indításaiknak köszönhetően. Folyamatos innovációjuk (2 új indítóállomás, újrahasznosítási tervek) és elképesztő lelkesedésük szerintem kiemeli őket a mezőnyből. Elég sokat írtunk róluk (nem tagadom, nagy kedvencem Peter Beck vállalata), cikkeinket itt találjátok róluk.

Egy Electron indítás
Forrás: Rocket Lab / Trevor Mahlmann

Commercial Crew Program

Idén elindult végre mindkét résztvető az új űrhajókkal az első tesztküldetésre, ebből a Crew Dragon teljes siker volt, míg a Starliner idő előtt tért haza és az ISS-hez sem dokkolt. A márciusi Crew Dragon küldetés után azonban a kapszula egy földi teszt alatt felrobbant, így a SpaceX is jelentős csúszást könyvelhetett el. 2020 januárban azonban sor kerül az utolsó tesztre (in-flight abort test), mely után jöhet az első emberes indítás. Jelen sorok írása közben még nem tudjuk, hogy a Starliner indulhat-e már személyzettel, vagy a NASA további tesztrepülést kér.
Ami talán már biztosan kijelenthető, hogy 2020-ban újra indulhat emberes űrhajó amerikai földről, 2011 óta először.

A Crew Dragon érkezik a Nemzetközi Űrállomásra
Forrás: NASA

SLS/Artemis program

Az SLS is kezd végre összeállni, jövőre tesztelik az első összeszerelt első fokozatot, de véleményem szerint a program egy hatalmas pénztemető, melyet kizárólag a Szenátus republikánus része tart életben. Természetesen örülni fogunk, ha látjuk végre indulni az SLS-t, de milyen áron…
Az Artemis-program pedig 2024-ben szeretne újra asztronautát vinni a Holdra, ami nagyon ambíciózus (írtunk is róla sokszor), de véleményem szerint irreális és nincs megfelelő politikai és pénzügyi támogatottsága sem. Jövőre elnökválasztás lesz az USA-ban, egy esetleges kormányváltás esetén a program könnyen a kukában landolhat.

Az első összeszerelt SLS első fokozat a 4 db RS-25 hajtóművel
Forrás: NASA

SpaceX

A SpaceX nagyon sikeres évet tudhat maga mögött, összesen 13 indításuk volt 2019-ben. Ebből 2 Falcon Heavy küldetés volt, immáron az erősebb és végleges Block-5 konfigurációban. A Falcon-9 pedig továbbra is a cég igáslova, és ne feledjük hogy már negyedszerre is használtak újra egy első fokozatot. Elsőségük továbbra is megkérdőjelezhetetlen a piacon: fejlesztésben kb. 5-8 évvel vannak előrébb a versenytársaknál, plusz az egyik legolcsóbbak.

27 Merlin hajtómű a Falcon Heavy-n (STP-2 küldetés)
Forrás: SpaceX

Jelentős előrehaladást ért el a Starship program is idén. A Starhopper-rel megvolt az első éles teszt, teljesen összeszerelték az első prototípust (MK-1) és már zajlik az újabb tesztűrhajók építése Texasban és Floridában. Kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket és nyugodtan mondhatjuk (bár ezt sokan vitatják – hibásan), hogy a SpaceX forradalmasítja az űrutazás. És mi ennek nagyon örülünk.

Starship MK-1
Forrás: SpaceX

A blogról / rólunk

Áprilisi indulásunk óta több mint 240 cikket írtunk, próbáltunk mindig naprakészek lenni, és minden fontos történést elhozni Nektek. Pár hónapja P. A. Doorman jelentkezett a felhívásunkra, azóta már hárman szerkesztjük/írjuk a blogot. Rengeteg visszajelzést kaptunk, ezeket nagyon köszönjük és igyekszünk továbbra is minél több és minőségibb írást, beszámolót megjelentetni.
Fura, de egyben nagyon jó érzés visszatekinteni, hogy a nulláról indulva hova jutottunk, és mennyi mindent tanultunk útközben. Reméljük jövőre is velünk tartotok, készülünk pár újdonsággal (pl. teljesen új kinézet), szóval érdemes lesz gyakran visszanézni a blogra!

Nagyon boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
Radics Péter

A Crew Dragonnal felvitt plüss Föld, azaz a “zero G indicator”
Forrás: Anna McCain

A nap képei 39# – A Starliner leszállás után

Pár kép a NASA-tól, a sikeres vasárnapi landolás után.

Forrás: NASA/Bill Ingalls
Éppen egy védősátrat raknak a kapszulára, alul pedig megfigyelhetőek a légzsákok
Forrás: NASA/Bill Ingalls
Az ejtőernyők
Forrás: NASA/Bill Ingalls
A védősátor már a helyén és az elmradhatatlan amerikai zászló
Forrás: NASA/Bill Ingalls

Űrhírek – 2019. december 22.

Nézzük a hét legfontosabb eseményeit újra, ezen a héten sem unatkoztunk.

  • A hétfői SpaceX JCSAT-18/KACIFIC-1 küldetésről itt számoltunk be, az előzetes pedig itt olvasható.
  • Első útjára indult a Starliner pénteken, azonban egy hiba miatt nem jutott el a Nemzetközi Űrállomásra. Itt írtunk részletesen az indítás utáni problémákról, itt pedig a mai leszállásról.
  • Az megvolt, hogy máris újabb indítóállomást épít a Rocket Lab Új-Zélandon? Klikk ide.
  • December 18-án elindult az Európai Űrügynökség (ESA) első exobolygó-kutató űrtávcsöve, a CHEOPS (CHaracterising ExOPlanets Satellite). A távcsövet Francia Guayanából indították egy orosz Szojuz hordozóval, a CHEOPS-on kívül 4 másik műhold is utazott a fedélzeten. A CHEOPS az első exobolygó-kutató, mely közeli fényes csillagok körüli (már ismert) exobolygókat fog tanulmányozni. A Svájc által vezetett, és több más európai ország (köztük jelentős magyar) közreműködésében készült távcső 700 km magas pályáról fogja végezni a tevékenységét. Hosszabban itt tudtok a témáról olvasni.
  • December 20-án újabb kínai indítás volt, ezúttal egy Long March-4B hordozó indult, fedélzetén több műholddal is. A fő rakomány a brazil-kínai közös CBERS-04A távérzékelő műhold volt, de Etiópia első saját műholdja is helyett kapott a raktérben. További infókért katt ide.
  • Szintén Kína: jelenlegi állás szerint december 27-én indulhat újra az ország legnagyobb rakétája, a Long March-5. A rakéta már kigördült a szerelőcsarnokból az indítóállás felé, erről itt mutattunk pár képet. A hordozó a Shijian-20 nevű telekommunikációs műholdat fogja feljuttatni. Ez lesz a Long March-5 harmadik küldetése. A sikeres első után 2017-ben volt egy sikertelen misszió, így nagyon fontos, hogy a hordozó jól szerepeljen, ugyanis 2020 elején a Chang’e-5 holdszondát kell majd felvinnie. A szonda amúgy talajmintát is vesz, amit vissza is hoz a Földre.
  • Space Force! Donald Trump amerikai elnök aláírta a 2020-as “National Defense Authorization Act” törvényt, melyben megalapítja a fegyveres erők hatodik ágát, a U. S. Space Force-t (USSF). Az USSF a Légierő alá fog tartozni, és nem űrhajós katonákat fog képezni, hanem a világűrhöz kapcsolódó védelmi tevékenységeket, technológiákat fogja összehangolni. A Space Force-t az elkövetkező 18 hónapban fogják felállítani, központja a Pentagon lesz. Itt tudtok többet olvasni a témáról.
  • A SpaceX Starship űrhajójának MK-3 jelzésű prototípusa már épül, erről, illetve az MK-1 és MK-2 sorsáról Dave fog írni egy összefoglalót holnap, úgyhogy érdemes lesz majd visszanézni a blogra.
A CHEOPS felkészítés közben
Forrás: ESA
Indul a Szojuz
Forrás: ESA
A Rocket Lab épülő, harmadik indítóállomása (közvetlenül az első mellett)
Forrás: Rocket Lab