Újabb sikeres Starlink misszió

Ma reggel 7:12-kor sikeresen elstartolt egy Falcon-9 rakéta 57 darab Starlink és két darab BlackSky műholddal a rakterében. Az első fokozat sikeresen gyorsította a második fokozatot, ami aztán levált és pályára állította a rakományt, ezúttal két hajtóműgyújtással. A B1051.5 sikeresen visszatért az OCISLY drónhajóra, viszont az áramvonalazó orrkúpokat (fairing halves) nem sikerült elkapni. A két BlackSky T+01:01:54 és T+01:07:08, a Starlink műholdak T+01:33:18-kor váltak le a második fokozati adapterről. A küldetésről írt részletes előzetest ezen a linken tudjátok elolvasni. Mi is közvetítettük élőben az indítást, amit itt lehet visszanézni.

Felemelkedett a Falcon-9
Forrás: Michael Cain
A B1051 leszállása az OCISLY-re
Falcon-9 első fokozat az OCISLY drónhajón.
A Starlink műholdak leválása

SpaceX 🇺🇸 | Starlink-9 küldetés profil

Péntek reggel indul a már többször elhalasztott Starlink-9 küldetés 57 darab Starlink és 2 darab BlackSky műholddal a fedélzeten. Ez lesz a tizedik Starlink indítás, és a kilencedik amelyeken már üzemképes szateliteket állítanak pályára.

Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 7. magyar idő szerint 07:12, Kennedy Űrközpont – Launch Complex 39A, Florida, USA 🇺🇸
Megbízó, rakomány: 57 darab Starlink v1.0 műhold és 2 darab BlackSky földmegfigyelő műhold
Rakomány össztömege: 17 830 kg
Hordozórakéta: SpaceX Falcon-9 Block 5
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) 210×366 km
Első fokozat: B1051 – ez lesz az 5. küldetése ennek a fokozatnak
Fokozat visszatérése: Of Course I Still Love You drónhajóra – 634 km-re a floridai partoktól
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a SpaceX YouTube csatornáján, illetve magyar nyelvű közvetítés az Űrutazás-Űrhajók YouTube csatornán, ami a Spacejunkie.hu és Spacestationguys – Nagy Szabolcs eggyüttműködése 🙂

Forrás: Geoff Barrett
Falcon 9 az indítóálláson
Forrás: Teslarati

A Starlink műholdak
Most 57 darab Starlink v1.0 műhold fog indulni ezzel a rakétával – érdemes megjegyezni, hogy ez az első fokozat indította az első Crew Dragont az ISS-re a Demo-1 misszió keretében, a kanadai RADARSAT műholdakat és további két Starlink missziót (név szerint Starlink-3 és Starlink-6). Ez lesz az első Starlink “csomag” ahol az összes műholdra fel van szerelve a VisorSat napellenző egység. A tervek szerint ilyen napellenzők segítségével az antennákról visszatükröződő napfényt fel tudják fogni, így nem lesznek láthatóak szabad szemmel a műholdak miután elérték a végső pályájukat. Ki kell hangsúlyozni, hogy indítás után egy alacsonyabb pályán vannak, illetve pályaemelő manővereket kell végrehajtaniuk. De ez egy átmeneti időszak, pár napon-héten belül nem lesznek láthatóak! Ezért teljesen felesleges és értelmetlen olyanokat mondani, hogy “remélem felrobban” vagy “le kell lőni az összeset”…
Az indítás másik érdekessége, hogy ezzel az indítással kész lesz az 1500 kilométeres réteg 33%-a.

550 km orbitális réteg
A Visorsat
Forrás: SpaceX

BlackSky műholdak
BlackSky, a Spaceflight Industries egyik részlege földmegyfigyelési szolgáltatásokat nyújt saját, illetve más cégek műholdjainak szolgáltatásából. A jelenlegi négy műholdról tizenhatra tervezik bővíteni a saját műholdjaik számát. A két szatelit egyenként 55 kg-t nyom, a LeoStella építette őket (a Spacelflight Industries és Thales Alenia Space közös vállalkozása).
A BlackSky-nak több katasztrófa-megfigyelési tapasztalata is van már, pl. ausztráliai bozóttüzek, koronavírus-járvány hatásai és Szíria török inváziójának megfigyelése.
Egy 16 műholdas flottával óránként tudnak a világ nagyvárosai felett elhaladni és 1 méteres felbontású képeket készíteni, de a hosszútávú terv egy 60 szatelittel rendelkező konstelláció.
Ezzel 10-15 percenként tudnának képeket készíteni egy adott pontról 1 méternél jobb felbontásban. A következő misszióban négy darab BlackSky műholdat egy indiai SSLV rakétával terveznek pályára állítani decemberben, illetve további hat műholdat szeretnének indítani 2021-ben.

A 2 műhold amelyek a Starlink rideshare programmal indulnak

Űrhírek – 2020. július 12.

Rengeteg történés és érdekes hír volt a héten, lássuk is a legfontosabbakat.

  • Július 6-án Izrael indított egy újabb katonai műholdat, az Ofek-16-ot. A starthoz Izrael saját hordozóját, a Shavit-2 rakétát használták, mely 380 kg hasznos terhet tud Föld körüli pályára állítani. A rakéta érdekessége, hogy nyugati, a Föld forgásával ellentétes irányba indítják, így a leváló fokozatok nem a szárazföldre, hanem a Földközi-tengerbe csapódnak. Így a műhold pályája is retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellentétesen kering.
  • A kínai Expace cég Kuaizhou-11 rakétájának indítása viszont sikertelen volt július 10-én (előzetesünket itt olvashatjátok). A hordozónak ez volt az első indítása és érdekessége, hogy kizárólag szilárd hajtóanyagú fokozatokból áll. Pontos részleteket nem tudunk a kudarc okairól, de az biztos, hogy a két távközlési műhold nem jutott el Föld körüli pályára és megsemmisült.
  • Lezárult a Boeing és NASA közös vizsgálata a Starliner tavalyi sikertelen tesztútjáról. A bizottság 80 ajánlást és változtatást fogalmazott meg a Starlinerrel kapcsolatban, pontos dátum pedig továbbra sincs a második, személyzet nélküli tesztútról (OFT-2). Részletesen itt írtunk a hírről.
  • Jó hírek a NASA Mars2020 küldetéséről. Úgy tűnik tartani tudják a július 30-i indítást, és az űreszközt is felszerelték a hordozó Atlas-V rakéta áramvonalazó kúpjába (fairing). A Perseverance marsjárónak legkésőbb augusztus közepéig kell elindulnia, ugyanis a Föld és Mars addig áll kedvező helyzetben egymáshoz.
  • Befejeződött az új orosz ISS-modul tesztelése. A régóta húzódó Nauka indítása 2021-be n várható, itt írtunk róla részletesen.
  • Július 11-én indult volna a SpaceX tizedik Starlink küldetése (fedélzeten 57 Starlink és 2 BlackSky műholddal), azonban a startot újból elhalasztották. Ez már a sokadik csúszása az indításnak, a pontos okot nem tudjuk, a SpaceX annyit írt, hogy több időre van szükségük a start előtti ellenőrzésekhez. Új dátum egyelőre nincsen.
  • Szintén SpaceX: sikeres statikus hajtóműteszten van túl egy másik Falcon-9 rakéta az LC-40 startálláson. Július 14-én egy ANASIS-II műholdat visznek fel a koreai Védelmi Minisztérium megbízásából. A küldetéshez azt az első fokozatot (B1058.2) fogják használni, ami előszőr szállított űrhajósokat a DM-2 küldetésen. A történelmi Falcon-9 egy újabb rekordott állíthat még fel: ha július 14-én elstartol, ez lesz egy űreszköznek a legrövidebb idő, ami két indítása között eltelik (a korábbi rekordot az Atlantis tartja 54 nappal – ha lehet hasonlítani a SpaceX első fokozatait az űrrepülőgépekkel).
  • Robert Zubrin érdekes ötletét olvastátok már? Ha nem, katt ide.
  • Folytatódott az SLS rakéta “green run” tesztsorozata. A 8 pontból álló tesztelés 3. pontjával végeztek a NASA mérnökei, itt írtunk róla részletesen.

Ma Starlink-10 küldetés

Ma délután 17:59 indul az újabb Starlink misszió, az LC-39A startállásról. Ezúttal 57 db Starlink, és 2 db BlackSky műholdat szállít majd a Falcon-9. A B1051.5 jelű első fokozatnak ez lesz az ötödik útja.
Mi most nem közvetítjük a startot, de az alábbi hivatalos SpaceX streamen tudjátok követni az eseményt.
UPDATE: Az időjárás miatt elhalasztották a startot szombat délutánra.

Forrás: Geoff Barrett

Űrhírek – 2020. június 28.

  • Rögtön egy indítással kezdődött a hét: Kína egy Long March 3B rakétával sikeresen űrbe juttatta saját GPS-hálózatának utolsó elemét, egy harmadik generációs Beidou navigációs műholdat. További infók ebben a cikkben.
  • Úgy tűnik azonban, hogy inkább a halasztásokról szóltak az elmúlt napok. Ugyanis először a NASA jelentette be június 24-én, hogy ismét két nappal tolják el az új marsjáró, a Perseverance startját, és új indítást így jelenleg július 22-én tervezik végrehajtani. Az űrhivatal egy rövid közleményében mindössze annyival indokolta a halasztást, hogy több időre van szükség az indításhoz szükséges földi kiszolgálórendszerek fertőzésmentességének ellenőrzésére, de az Atlas-V rakéta és a marsjáró is hibátlan állapotban várja a startot. Az indítási ablak egyébként augusztus 11-ig tart, ez az utolsó dátum, amíg a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított helyzete alapján ideális a misszió megkezdése.
  • A SpaceX is elhalasztotta a következő Starlink indítást. Először kedden, majd szerdán, végül pénteken is amellett döntöttek, hogy később indítják az újabb 57 darab Starlink, illetve két darab BlackSky Föld-feltérképező műholdat. Egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, hogy mikor tervezik ismét az indítást, de mivel június 30-ra egy fontosabb, az Amerikai Légierő megbízásából induló GPS III küldetés (melyről további információt holnap írunk) van kitűzve, ezért júliusra tolódik ez az indítás minden bizonnyal.
  • Az Arianespace tegnap kissé váratlanul bejelentette, hogy még szombaton elindul egy Vega rakéta, mely összesen 53 darab kisméretű műholdat visz az űrbe. A küldetés az ESA és az Európai Bizottság által is támogatott program, az SSMS (Small Spacecraft Mission Service, magyarul Kis Űreszközök Misszióinak Kiszolgálása) első indítása lenne. Végül a kedvezőtlen időjárás miatt ezt a startot is elhalasztották, és ma, illetve magyar idő szerint hétfő hajnalban ismét megkísérlik az indítást.
  • A hét közepén jelentette be Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, hogy az űrhivatal washingtoni központjának épületét Mary W. Jacksonról nevezik el. Mrs. Jackson a NASA első afroamerikai női mérnöke volt, aki 34 éven át segítette munkájával az űrprogramokat, illetve a polgári repülés fejlődését is.
  • Június 24-én hajtotta végre a NASA az SLS rakéta folyékony oxigéntartályának strukturális tesztjét a Huntsville-i Marshall Űrközpontban. A teszten a tartály ellenállóképességét vizsgálták, és a végsőkig próbára tették a szerkezetet. Az eredmény a hibahatár 2%-án belül maradt, amit a mérnökök nagy sikernek könyvelhetnek el. Ezzel befejeződött az SLS összesen 3 évig tartó strukturális tesztsorozata, melynek keretében közel 200 alkalommal vizsgálták a rakéta oxigéntartályának képességeit, és 421 gigabyte-nyi adatot gyűjtöttek róla.
  • A SpaceX is újabb nyomástesztet hajtott végre Boca Chicaban még kedden az SN-7 teszttartályon. Több órán át töltötték fel mélyhűtött nitrogénnel a tartályt, amit szintén a végsőkig vizsgáltak. Bár sem Elon, sem a SpaceX nem közölt adatokat, adatgyűjtés szempontjából mindenképp hasznos lehetett ez a teszt is. Másnap pedig át is szállították az SN-5-öt a tesztpadra, ami az SN-4 utódjaként teljes méretarányú tank prototípusként kezdi meg jövő héten a tesztsorozatot, és talán már a 150 méteres ugrásra is sor kerülhet vele. Az SN-7 nyomástesztjéről itt, az SN-5 átszállításáról itt találtok további infókat, fotót és videót.
  • Június 26-án ismét űrsétára került sor a Nemzetközi Űrállomáson. A NASA két asztronautájának, Chris Cassidy-nek és Bob Behnkennek feladata a 2017-ben megkezdődött akkumulátor-csere folytatása és befejezése volt. Tegnapi rövid cikkünkben további infókról is olvashattok.
  • Tegnap jelentette be a Kanadai Űrhivatal (CSA), hogy ők is részt vesznek a NASA új űrállomásának, a Gateway-nek az építésében és működtetésében. Az ISS-en már sok alkalommal jól bevált és bizonyított Canadarm és Canadarm-2 nevű robotkar továbbfejlesztett verzióját, a Canadarm-3-mat fogják a Gateway-re felszerelni. A remek hírt Jim Bridenstine is megerősítette, aki ismét hangsúlyozta, hogy az űrállomás építéséhez és hosszútávú fenntartásához nélkülözhetetlen a nemzetközi partnerekkel való együttműködés, és örömmel fogadta a kanadai hozzájárulást a projekthez.
Kép
A Canadarm-3-ról készült fantáziakép

Csúszik a következő Starlink indítás

Magyar idő szerint tegnap este indult volna az újabb adag Starlink műhold, azonban a SpaceX elhalasztotta az indítást.

A SpaceX szerint több időre van szüksége az indítást végző csapatnak, a Falcon-9 rakétával és a műholdakkal minden rendben van. Ez lesz amúgy ennek az első fokozatnak az ötödik útja, illetve az 57 Starlink mellett két BlackSky műhold is van az áramvonalazú kúp alatt.
Az indítás a 39A startállásról történik majd, viszont valószínűleg már csak a június 30-án esedékes GPS III küldetés (ez az LC-40-es indítóállásról startol majd) után indul majd útjára.

Űrhírek – 2020. június 14.

Nagyon eseménydús héten vagyunk túl, sok NASA-bejelentésen és több indításon kívül a színfalak mögött és másik bolygón is történtek események.

  • Augusztusban térhet vissza Bob Behnken és Doug Hurley az ISS-ről. A NASA a héten erősítette meg azt is, hogy június 26-án és július 1-jén tervezik végrehajtani azt a két űrsétát, amin Behnken és Cassidy ISS parancsnok befejezi az űrállomás akkumulátorainak cseréjét. Bővebben itt és itt tudtok olvasni a bejelentésekről.
  • A héten erősítették meg a NASA mérnökei, hogy majdnem egy évnyi kísérletezés, javítás és új terv kidolgozása után sikerült az Insight Mars-szonda robotkarjával és a vakondnak becézett lapáttal elkezdeni a tényleges kutatómunkát. Az eszközzel eddig sikertelenül próbáltak mélyebbre ásni a Mars talajában, mert folyamatosan kemény akadályokba ütközött a szonda karja, és félő volt, hogy megsérül a lapát rész. Most úgy tűnik a visszajelzések alapján, hogy szó szerint áttörést értek el az Insightot irányító mérnökök június elején, és végre megkezdődhetnek a talajvizsgálatok a szomszéd bolygón.
  • Június 10-én erősítette meg Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos programjaiért felelős vezetője, hogy biztosan nem tudják elindítani 2021 márciusában a James Webb űrteleszkópot. Bár korábban is felröppentek hírek az újabb késedelemről (többek között egy belső riportban is csak 12% esélyt adtak ennek a dátumnak idén januárban), ám most először adtak ki erről hivatalos nyilatkozatot. A teleszkóp tesztelésével és felkészítésével csak egy műszakban tudtak foglalkozni a mérnökök az utóbbi hónapokban a koronavírus okozta szigorítások és korlátozások miatt, ezért lassabban haladt a munka. A tervezett új indítási időpontot júliusban fogják bejelenteni.
  • Ugyanezen a napon Kína is felhívta magára a figyelmet egy újabb rakétaindítással. Egy Long March 2C rakéta startolt el helyi idő szerint éjjel 2:31-kor a Taiyuan űrközpontból, mely a Haiyang 1D óceánvizsgáló műholdat juttatta az űrbe. A műhold 5 kutató- és mérőeszközt foglal magába, amik többek között az óceánok színét, felszíni hőmérsékletét és szennyezettségi szintjét is vizsgálni fogják. A kínai mérnökök emellett egy új és erősebb kialakítású fairinget (áramvonalazó burkolat) is teszteltek a rakétán. A tervek szerint az új szerkezetű darabok a leválasztás után a SpaceX-éhez hasonlóan egy darabban térnének vissza a Földre, és így később újrahasznosíthatóak lennének. Arról sajnos nincs hír, hogy hogyan működtek ezek az újítások.
  • Június 11-én jelentette be a NASA, hogy az Astrobotics nevű cég juttathatja a Holdra az űrhivatal új kutatóroverjét 2023 végén. Bár a kis cég nem rendelkezik saját rakétával, és még a szolgáltatócéget sem nevezték meg, ami a VIPER rover Holdra juttatását végrehajtja, a NASA 199,5 millió dollárt adott az Astroboticsnak a küldetés végrehajtására. A VIPER feladata a Hold déli sarkkörénél valószínűsített vízkészletek felkutatása lesz, és a 100 napos küldetés során 4 kutatóeszközzel is vizsgálni fogja majd az égitest talaját.
  • Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, illetve maga az űrhivatal is többször kihangsúlyozta, hogy az Artemis-program, mely a Holdra történő visszatérést és ott is maradást foglalja magába, nem kizárólag az űrhivatal projektje, hanem azt az egész USA számára egy nyílt programként hirdetik, kereskedelmi cégek és privát partnerek is részt vehetnek benne. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy a NASA csütörtökön hét amerikai egyetemi csapatot választott ki, melyek innovatív ötleteikkel és megoldásaikkal segíthetik az ambíciózus program megvalósulását, végrehajtását. A mostani jelöltek egyúttal résztvevői a 2021 Moon to Mars eXploration Systems and Habitation (M2M X-Hab) Academic Innovation Challange-nek (magyarra fordítva a Holdon és a Marson való Tartózkodási és Felfedezési Rendszerek Fejlesztéseinek Kihívásában), és a végső győztes csapatok 15000 és 50000 dollár közötti pénzdíjban részesülnek. A kihívás célja, hogy az egyetemisták tanulmányokat készítsenek kutatásokhoz, használati eszközök gyártásához és kiegészítsék az esetleges tudásbeli hiányosságokat a lakóegység rendszerek, járművek, kommunikációs és navigációs rendszerek, robottal végzett tevékenységek és a Gateway űrállomás szempontjából emberes űrutazáshoz szükséges szerkezetek témakörében.
  • A NASA-bejelentések sora pénteken is folytatódott: Jim Bridenstine ugyanis megerősítette, hogy Kathy Luederst nevezték ki a NASA Human Exploration & Operations Mission Directorate (Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottsága) vezetőjének. A pozíció éppen az utóbbi évek legfontosabb emberes küldetése, a DM-2 misszió indulása előtt üresedett meg, amikor Douglas Loverro, akit csak tavaly októberben neveztek ki, váratlanul lemondott. Ms. Lueders eddig a kereskedelmi emberes küldetések és teherszállítmányok lebonyolításáért volt felelős, mely programot a DM-2 küldetés sikeres indítása koronázta meg, és amelyet több évnyi rendkívül komoly és összetett munka előzött meg, így teljesen érthető és logikus az előléptetés. Utódja eddigi helyettese, Steve Stich lesz. Gratulálunk és hasonlóan nagy sikereket kívánunk a jövőben is Kathy Luedersnek!
  • Szintén pénteken két érdekes szállítás is történt: egyrészt megérkezett a Kennedy Űrközponthoz az a vasúti szerelvény, amely az Artemis-I küldetéshez építendő SLS rakéta és a Northrop Grumman új OmegA rakéta szilárd hajtóanyagú segédrakétáinak elemeit juttatta célba. Az esemény azért érdekes, mert ehhez hasonló legutóbb több mint 10 éve, az utolsó űrsikló küldetés (STS-135) előtt történt, amikor az Atlantis indításához szükséges elemeket szállították az űrközpontba.
    A másik esemény pedig Boca Chicaban zajlott, a SpaceX ugyanis az SN-7 jelű teszttankot szállította át az összeszerelő helyszínről a tesztpadra. Ez a teszttank az eddig nem használt, 304L jelű rozsdamentes acélból készült. A SpaceX egy új és saját fejlesztésű, ún. 30X jelű acélból tervezi a későbbi Starshipeket építeni, ehhez jelenthet most segítséget ez az újabb kísérleti részfolyamat. Közben egyébként az SN-5 és SN-6 teljes tankrészek is készülnek, sőt, az SN-5 prototípus már csak arra vár, hogy a két héttel ezelőtt bekövetkezett SN-4 robbanása után helyreállítsák a földi kiszolgáló felszereléseket és felkészítsék az új tesztpadot.
  • Rakétaindításból sem volt hiány a héten, ugyanis tegnap három start is lezajlott világszerte. Magyar idő szerint szombat reggel indult az új-zélandi központból a Rocket Lab 12. Electron rakétája a Don’t Stop Me Now küldetés keretében, majd pár óra múlva a SpaceX indított egy Falcon-9 rakétát az LC-40 indítóállásról Cape Canaveralból. Ezekről részletesebben itt tudtok olvasni. Este pedig egy japán privát cég, az Interstellar Technologies (IST) indította el bemutató útjára MOMO-F5 nevű rakétáját, azonban az emelkedés 80. másodpercében a rakéta hajtóműve meghibásodott, és a jármű felrobbant.
Katy Lueders
Fotó: NASA
A Starlink-9 indítása
Fotó: SpaceX

Sikeres Rocket Lab és SpaceX start

Szombat reggel és délelőtt két sikeres indítást is láthattunk: egy Electron és egy Falcon-9 indult útnak.

Rocket Lab – “Don’t Stop Me Now” küldetés
Az amerikai cég az új-zélandi LC-1 indítóállásról indított egy Electron rakétát, fedélzetén 5 db műholddal a NASA, az NRO és a Canberra-i egyetem megbízásából. Ez volt a cég 12. küldetése, és ezúttal nem került sor az első fokozat irányított visszatérésének tesztelésére, erre későbbi missziókon számíthatunk. A rakéta eredetileg június 11-én indult volna, azonban az erős szél miatt elhalasztották a startot.

SpaceX – Starlink-9 + Skysats
Alig vagyunk túl a legutóbbi Starlink-8 küldetésen, máris újabb Falcon-9 indult, ezúttal 58 db Starlink műholddal. A misszió a Starlink első “rideshare” útja, a SpaceX saját műholdjain kívül 3 db földmegfigyelő Skysats műhold is helyett kapott a “csomagtérben”.
A most használt B1059.3 első fokozatnak ez volt a harmadik útja, mely sikeresen vissza is tért a kb. 630 kilométerre, az Atlanti-óceánon várakozó “Of Course I Still Love You” drónhajóra. Ez volt a SpaceX 55. sikeres leszállása első fokozattal.

A küldetés további érdekessége, hogy a start előtt nem volt statikus hajtóműteszt (static fire) az LC-40-es indítóálláson, erre korábban nem volt példa a SpaceX részéről. Valószínűleg ezzel is csökkenteni kívánják az indítási és működtetési költségeiket, az ilyen új folyamatok tesztelésére kíválóak a saját Starlink indítások.
A mostani starttal amúgy egy új rekordot is felállítottak: 10 nap alatt ez volt a második indítás ugyanarról a startállásról (LC-40), erre korábban még nem volt példa.

Fotó: SpaceX

Érdemes mindenképpen visszanézni a közvetítést, ezúttal nem szakadt meg az élő videó, és végig lehetett látni az első fokozat landolását a drónhajóra.
A NASASpaceflight-os srácok pedig saját szemükkel látták a Falcon-9 entry burn-jét, fantasztikus látvány lehetett..