40 éve indult Farkas Bertalan

Tegnap volt az évfordulója az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan útjának.

Farkas Berci az Interkozmosz-program keretén belül jutott fel a szovjet Szaljut-6 űrállomásra a Szojuz-36 űrhajóval. A startra 1980. május 26-án került sor Bajkonurból, Magyaroszág pedig a hetedik nemzet lett, akinek állampolgára eljutott a világűrbe.
A 7 nap és 20 óráig tartó úton Farkas társa a híres szovjet űrhajós Valerij Kubaszov volt, aki az 1975-ös Apollo-Szojuz szovjet-amerikai űrutazáson is részt vett. Az út alatt számos magyar vonatkozású kísérletre is sor került, illetve mivel az űrhajó kétszer is áthaladt Magyarország felett, ezért a Balatonról és a Tisza vidékéről is több űrfelvétel készült.

Farkas Bertalan azóta is az űrutazás lelkes nagykövete, és ezúton is kívánunk neki jó egészséget és gratulálunk a jeles évfordulóhoz!

Űrhírek – 2020. május 24.

Érthető módon ez a hét a jövő szerdai Demo-2 küldetésről és az arra való felkészülésről szólt leginkább, de azért volt más történés is.

  • A múlt vasárnapról keddre halasztott Starlink-7 küldetést végül ezen a héten sem sikerült elindítani, ugyanis a Falcon-9 landolási zónájában tomboló trópusi vihar veszélyeztette volna a leszállást és magát az Of Course I Still Love You drónhajót. Mivel a következő, kulcsfontosságú Demo-2 küldetés indításához már túl kevésnek bizonyult volna a visszatérési, majd újbóli kihajózási idő, a SpaceX úgy döntött, hogy mindenképp az első emberes indításuk után pótolják ezt a missziót. Mivel kb. 8-10 napot vesz igénybe, hogy az OCISLY visszatérjen a Demo-2 hordozórakétájával Cape Canaveral kikötőjébe, majd újból elfoglalja helyét a következő landolási területen, valószínűleg június elején hajtják végre az indítást.
  • Ahogy kedden mi is megírtuk, váratlanul bejelentette lemondását Doug Loverro, a NASA emberes küldetésekért felelős vezetője. Május 18-i hatállyal ért véget a hivatása, amit alig fél éve vett át. Saját elmondása szerint “egy év eleji jelentős döntéshozatali hiba” szólt lemondása mellett, amiért magát tette felelőssé és egyedül neki kell viselnie a következményeket. A 27-i Demo-2 küldetés előtt alig másfél héttel ez nem a legjobb időzítés volt, ám mint utólag kiderült, ez szerencsére nem veszélyezteti az utóbbi idők egyik legfontosabb indítását. Helyét Ken Boversox veszi át, aki öt alkalommal repült az űrsiklóval és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka is volt.
  • Kedden újabb statikus hajtóműtesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN-4 prototípussal és az SN-20 jelzésű Raptorral. A tankolás és a begyújtás a tervek szerint történt, ám a hajtómű leállítása után kisebb tüzek keletkeztek az űrhajó teste körül. lángok valószínűleg azért csaptak fel, mert néhány szelep meglazulhatott vagy leválhatott az SN-4 alján lévő illesztésekről, és így a metán a levegővel érintkezve belobbant. A beépített tűzoltó berendezés végül eloltotta a tüzet és biztonságosan megtörtént az üzemanyagtartályok leengedése, de elővigyázatosságból még másfél napig meghosszabbították a lezárásokat és a SpaceX alkalmazottak se mehettek a tesztpad közelébe. Végül csürtörtök reggel oldották fel a lezárásokat. Úgy tűnik, az SN-4 komolyabb sérülések nélkül vészelte át a nem várt tűzesetet, és néhány napi javítást követően újabb tesztekre készülnek vele a mérnökök, hiszen május 28-ra és 29-re, illetve június 1-jére újabb útlezárásokat írt ki a sheriff hivatal.
  • Szerdán megkezdődött a végső felkészülés a május 27-i Demo-2 indításra, mely 2011 júliusa óta az első emberes indítás lesz az Egyesült Államokból. A két űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken repülőgéppel érkezett meg a Johnson Űrközpontból a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, és Bob Cabana, az űrközpont vezetője fogadta őket – a Covid-19 vírus miatt előírt szigorú előírások betartása mellett. Egy rövid sajtótájékoztató után az asztronauták elfoglalták lakhelyüket, mely hagyományosan egy tengerparti ház az űrközpont területén.

    A Demo-2 küldetéssel kapcsolatban naponta beszámoltunk és beszámolunk a legfrissebb történésekről, további híreket ezzel kapcsolatban az alábbi linkeken találtok:
    – a szerdai események és fotók az összeszerelt Falcon-9-ről és a Crew Dragon űrhajóról itt és itt
    – a csütörtöki ún. Flight Readiness Review (azaz az indítás készültségi helyzetének vizsgálatára irányuló értekezlet) eredménye
    – a pénteki statikus hajtóműteszt
    – a szombati utolsó főpróba a két űrhajóssal egészen a tankolási folyamat megkezdéséig
  • Szerdán sikeresen elindult az utolsó H-2B japán hordozórakéta a Tanegashima Űrközpontból, mely a szintén utoljára használt HTV teherűrhajót juttatta az űrbe. A teherűrhajó rakterébe mintegy 4 tonna utánpótlást és 2,2 tonna egyéb felszerelést pakoltak a Nemzetközi Űrállomás számára, melyet öt nap után ér majd el az automata vezérlésű űreszköz. Japán jelenleg legerősebb rakétáit, a H-2B-t és a H-2A-t az alacsonyabb üzemeltetési költségű és modernebb H3 rakéta váltja majd fel, ami a HTV-X teherhajót fogja a jövőben Földkörüli pályára juttatni.
  • Csütörtökön megérkezett a Kennedy Űrközpontba annak az Atlas-5 rakétának az első fokozata, mely a júliusban induló új marsjárót, a Perseverance-t juttatja majd az űrbe. Maga a rover és a speciális helikopter is a végső összeszerelési fázisban vannak, és amint a rakéta többi eleme is az űrközpontba ér, megkezdődhet a végső összeszerelés.
  • Az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz is végrehajtott egy sikeres indítást pénteken. Egy Szojuz-2.1b rakéta startolt el Bajkonurból moszkvai idő szerint délelőtt 10:31-kor egy Fregatt második fokozattal, rakterében egy katonai rakétamegfigyelő műholddal. Az orosz védelmi hivatal nem számolt be részletekről, mindössze az indítás sikerességét erősítették meg. Mindössze annyi ismert, hogy a műhold 1600 km és 39000 km közötti magasságú elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül.
Bob Behnken és Doug Hurley az utolsó szombati Demo-2 főpróbán
Foto: NASA

Űrhírek – 2020. április 26.

Ismét összeszedtük a hét legfontosabb eseményeit nektek.

  • Április 22-én két indítás is volt a világban.
    – A SpaceX újabb 60 db Starlink műholdat juttatott fel az űrbe egy negyedjére használt Falcon-9 hordozórakétával. Mind az indítás, mind az első fokozat visszatérése sikeres volt, sőt, még az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikerült begyűjteni a hajóknak. A Ms. Tree és a Ms. Chef nevű hajók tegnap érkezett vissza a fairing darabjaival, az Of Course I Still Love You drónhajó pedig alig pár órája hajózott be a Cape Canaveral-i kikötőbe a B1051.4 első fokozattal. A SpaceX-nek összesen már 420 műholdja működik és kering és a Föld körül. Ez az indítás egyben azt is jelentette, hogy immár a Falcon-9 rakéta lett a legtöbbet használt, ma is működtetett rakéta az USA-ban 84 indítással, ezzel maga mögé utasítva a ULA Atlas-5 rakétáját 83 indítással.
    – A másik indítást Irán hajtotta végre a shahroudi rakéta indítóállomásról. A Qased (magyarul Hírvivő) hordozórakéta egy Noor nevű kisebb katonai eszközt állított orbitális pályára. Az amerikai hírszerzés is sikeresnek nyilvánította az indítást a nyilvános keringési adatok alapján. Azonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a küldetést illetően. Szerinte Irán a nyilatkozataival ellentétben, miszerint a hadseregtől függetlennek tekinthető az indítás, egy katonai rakétát indított. Ugyanis az IRGC (Iráni Forradalmi Gárda), mely a küldetést végrehajtotta, terrorszervezetnek tekinthető, amit már többször is hangoztatott az USA, és így veszélyt jelenthet a nyugati világra nézve.
  • Április 24-én volt 30 éve, hogy felbocsátották a Hubble űrteleszkópot, mely a mai napig működik és szolgáltat szebbnél szebb képeket a világűr legtávolabbi pontjairól is. A kezdeti nehézségek után a távcső nem csak beváltotta, hanem felül is múlta a várakozásokat. Mi is külön cikksorozatban mutatjuk be a Hubble történetét: felbocsátás, első szerviz/1, első szerviz/2, második szerviz, harmadik szerviz, negyedik szerviz.
  • A ULA elkezdte a következő Atlas-5 rakéta fokozatainak összeszerelését Cape Canaveralban. A május 16-ra tervezett küldetésen egy X-37B pilóta nélküli katonai repülőgépet fognak az űrbe juttatni. Ez már az ötödik hasonló indítása lesz a ULA-nek, rajtuk kívül a SpaceX bocsátott fel egy alkalommal egy hasonló járművet.
  • A CNSA kínai űrhivatal közzétette első marsi küldetésének nevét, mely a Tianwen-1 lett, amit magyarul nagyjából “Mennyei Igazság Keresése”-ra lehet lefordítani. Az első nyilvános tesztet a küldetésen használandó marsjáróval még tavaly novemberben végrehajtották, és az űrhivatal állítása szerint továbbra is tartják a 2020-ban tervezett indítást, de hivatalos indítási dátumot még nem közöltek.
  • Helyi idő szerint április 25-én reggel 6.51-kor indult egy Szojuz-2.1a rakéta a Bajkonur Kozmodrómból, Kazahsztánból, mely a Progressz MS-14 teherűrhajót juttatta az űrbe. Az űrhajó 1350 kg utánpótlást (élelmiszert, gyógyszert, egészségügyi és higiéniai eszközöket és felszereléseket) vitt az ISS-re. Ezen kívül 700 kg üzemanyag a Zvezda modul ellátásához, 420 kg víz és kb. 50 kg sűrített levegő (mely az Űrállomás belélegezhető levegőjének cseréjéhez szükséges) is a szállítmány része volt. A Progressz 4 óra múlva már sikeresen dokkolt is az ISS-hez. A Roszkoszmosz mérnökei a 75-ös számot is felfestették Szojuz rakétára, melynek több oka is van: 75 éve ezen a napon találkoztak a szovjet és amerikai csapatok az Elba folyó két oldalán a második világháború utolsó napjaiban, illetve ez volt a Progressz teherűrhajó 75. indítása az ISS-re 2000 óta.
  • A SpaceX megkezdte a Starship SN-4 prototípusának tesztjeit Boca Chicaban. Alig három héttel az SN-3 sikertelen nyomástesztje után már a következő példány is elfoglalta helyét a tesztpadon és a múlt éjjel el is kezdődtek a nyomáspróbák. Egyelőre nincs hivatalos információ, hogy lezajlott-e a teljes teszt, és ha igen, sikeres volt-e, de folyamatosan figyeljük az eseményeket, és tájékoztatunk titeket a fejleményekről.
Fantáziafotó a kínai leszállóegységről és marsjáróról még 2016-ból
Forrás: CNSA

Vlagyimir Komarovra emlékezünk

1967. április 24-én az űrhajózás történelmének egyik legkatasztrofálisabb balesete következett be a Szovjetunióban. A Szojuz-1 űrhajó leszállóegysége Vlagyimir Mihajlovics Komarovval a fedélzetén leszálláskor a földbe csapódott.

Vlagyimir Mihajlovics Komarov
Forrás: Roszkozmosz

Vlagyimir Mihajlovics Komarov 1927. március 16-án született Moszkvában. 1942-ben egy moszkvai pilótaiskola diákja lett. Már fiatalon kimagaslóak voltak a természettudományos, különösen a matematikai képességei. Röviddel ezután, a német invázió miatt az iskolát a szibériai Tyumen területre helyezték át. Nemcsak repülést, hanem zoológiát és idegennyelveket is tanult. 1945-ben végzett a pilótaiskolában, ahol nagyszerűen teljesített.
Ezek után még 1949-ig különböző szovjet katonai repülési akadémiákon tanult, ezek teljesítése után alezredesi rangot kapott a Szovjet Légierőben. 1959-ben a Zsukovszkij Akadémián repülőmérnöki diplomát is szerzett, és egy évvel később, 1960-ban választották ki űrhajósnak, ettől az évtől kezdte meg a kiképzését. 1964-ben a Voszhod-1 fedélzetén jutott először világűrbe, egy napot és tizenhét percet töltött a világűrben. Ez volt az első többszemélyes szovjet űrrepülés. A mai Kazahsztán területén értek földet, az űrben lévő apróbb problémák ellenére (helyszűke miatt az alapdolgok, pl. evés is gondot okozott) nagyobb baj nem történt a küldetés alatt.

Komarov Szojuz rakétája start előtt
Forrás: Roszkozmosz

A tragikus kimenetelű repülés

A Szojuz űrhajó első emberes tesztrepülésére Komarovot választották, Jurij Gagarin volt a tartalékszemélyzet. Az előkészületeknél a bizottság (melynek Gagarin is a tagja volt) több, mint 200 hibát talált az űrhajóban, amit a KGB-n keresztül juttattak el Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárnak, de valószínűleg ő sosem kapta meg ezt a jelentést. Az űrhajósok tudták, hogy aki elindul azzal az űrhajóval, valószínűleg nem fog élve visszatérni. Ezért Komarov vállalta az utat, mert tudta, ha ő nem indul, akkor Gagarinnak kell mennie. Feláldozta önmagát bajtársáért.
Április 23-án indították el útjára a Szojuz-1-et , a pályára állításnál nem voltak problémák. Ezután csak egy napelemtábla nyílt ki, így csak feleannyi árammal működött az űrhajó. A fedélzeti rendszer jól működött, de antennahiba miatt 8 óráig nem volt kapcsolat a Földdel. Több manővert akartak végrehajtani az űrhajóval, de ez meghibásodás miatt nem sikerült, így a visszahozatal mellett döntöttek. A fékezőrakéták automatikája elromlott, ezért Komarovnak egy keringéssel később manuálisan kellett lefékeznie az űrhajót hogy visszatérési pályára álljon. Mivel ez éjszakai oldalon történt meg, nem tudta a “Vizor” nevezetű tájoló eszközt használni, így a Hold pozíciója alapján irányította az űrhajót. A stabilizációs rendszer nem működött, ezért a szervizmodul leválasztása után a kapszula heves forgásba kezdett. A légkörbe való beérés után, a tervezettnél alacsonyabban, csak 7 kilométer magasságban nyílt ki a főernyő. Ez a forgás miatt felcsavarodott. Komarov ekkor tudta biztosra, hogy nem fogja túlélni a leszállást. A legenda szerint, ezután hevesen szitkozódott, és a szovjet vezetést kezdte szidni, mert embertelen módon, presztízsért indították el, a már a Földön is halálosnak vélt űrhajót. Állítólag utolsó szavaiban azt kérte, hogy gondoskodjanak a családjáról. 360 km/h sebességgel csapódott be az orenburgi területen.

A becsapódás után.

A tiszteletére a becsapódási helyszínen emlékművet állítottak, illetve az Apollo-11 űrhajósai egy emlékplakettet hagytak a Holdon az űrutazásért elhunyt űrhajósoknak, melyen az ő neve is rajta van. A Hold túloldalán krátert neveztek el róla, és egy aszteroida is a nevét viseli.

Az orenburgi emlékmű
Az Apollo-11 által otthagyott emlékplakett.
Forrás: NASA

Ezzel a cikkel szerettünk volna Vlagyimir Komarovról megemlékezni, aki hősiessége által megmentette bajtársa életét. A Szojuz űrhajón változásokat eszközöltek, mely segített abban hogy a világ legmegbízhatóbb űrhajójává váljon, és amivel a mai napig az űrhajósok az ISS-re utaznak. Emléke örökké köztünk lesz, a hősök nem fognak feledésbe merülni!

Űrhírek – 2020. április 19.

Szerencsére erről a hétről csak jó híreket tudtunk összegyűjteni nektek!

  • Sikeres tesztet hajtott végre hétfőn a Northrop Grumman Space System a James Webb űrteleszkóp fő tükrével. A teszten a tükör kinyitását és helyes rögzítését szimulálták. Az óriási, több mint 6,5 méter átmérőjű szerkezet tesztjét személyesen felügyelte a gyártó cég munkatársa, mert ezen kívül már csak egyszer, közvetlenül az indítás előtt fogják kinyitni a tükröt legközelebb. Egy rövid videót is megnézhettek erről:
  • Az OSIRIS-REx űrszonda is egy sikeres próbán van túl. Az eszköz 2018 óta kering a Bennu nevű aszteroida körül, és a tervek szerint idén augusztusban fog mintát venni a felszínéből, melyet vissza is juttat majd a Földre. Ehhez a mintavételhez végeztek most el egy tesztet, amin minden eddiginél jobban megközelítették a Bennu felszínét, mindössze 75 méter volt a két test között. A tervek szerint augusztus 25-én végzik el élesben a mintavételt, amivel 2021 márciusában indul vissza a Földre az űrszonda. Egy rövid animációt is láthattok a megközelítésről ezen a linken.
  • Újabb megrendeléseket nyert a SpaceX és a Rocket Lab is. Előbbit az Exolaunch cég bízta meg, mely rideshare küldetéseket szervez, utóbbi pedig a japán Synspective nevű céggel kötött szerződést egy műhold űrbe juttatására. A részletekről ebben a cikkben olvashattok.
  • Pénteken több fontos esemény történt illetve hír érkezett.
    – magyar idő szerint reggel visszatért az Expedíció-62 legénysége az ISS-ről. Oleg Skripochka Szojuz-parancsnok kozmonauta, Jessica Meir és Andrew Morgan asztronauták a Szojuz MS-15 űrhajóval problémamentesen landolt a kazasztáni sztyeppén. További infót, képeket és videót itt találtok.
    – Jim Bridenstine, a NASA igazgatója rendkívüli tweet üzenetben jelentette be a Twitteren, hogy május 27-én indul a DM-2 küldetés az ISS-re. A jelenlegi körülmények között ez még inkább örömteli, és nem titkoltan már nagyon várjuk a történelmi eseményt! Még több infót ebben a cikkben találtok.
    – Két héttel az SN-3 prototípus sikertelen tesztje után már el is készült a SpaceX az SN-4 teljes tankrészével, melyet jövő héten át is szállítanak a teszt- és indítópadra. A megyei sheriff hivatal már ki is adta az újabb útlezárások időpontját, amik már jövő heti teszteket is előrevetítenek. Az elképesztő tempójú építés és fejlesztés egyre inkább megközelíti Elon Musk azon álmát, hogy hetente egy Starshipet állítsanak teljesen össze a későbbiekben.
A Szojuz MS-15 az ISS-ről való leválás után
Forrás: Roszkoszmosz