Helyzetjelentés a Marsra tartó szondákról

Körülbelül másfél hónapja száguld a Mars felé az a három űrszonda, melyek 2021. februárjában fognak a Vörös Bolygó körül pályára állni, illetve kettő közülük a leszállást is megkísérli.

NASA | Mars 2020 🇺🇸
Nem adott ki részletesebb információt a NASA az első pályakorrekciós manőver óta (Trajectory Correction Maneuver-1, TCM-1) ami sikerrel zárult. Az indítás után tapasztalt anomáliákat sikeresen elhárították, és a küldetés menetrend szerint halad. Az Ingenuity minihelikopter akkumulátorait először augusztus 13-án töltötték fel, az egész procedúra nyolc órán keresztül tartott. Ezt kéthetente kell megismételni, hogy egészséges szinten tartsák az akkumulátor töltöttségét, pár nappal ezelőtt hajtották végre a műveletet immár harmadszor. Ezen sorok írásakor 127,5 millió kilométert tett meg eddig a Perseverance – Ingenuity páros.
A következő korrekciós manővert (TCM-2) szept. 30-án tervezik végrehajtani.

A Perseverance tervezett pályája a korrekciós manőverekkel feltüntetve.
Forrás: NASA

UAE | Hope Mars Mission 🇦🇪
Az Al-Amal (Hope) arab űrszonda is probléma nélkül utazik a Mars felé. Körülbelül egy héttel ezelőtt csökkentették a szondával a kommunikációt napi szintről mindössze heti két bejelentkezésre. Egy ilyen kommunikációs bejelentkezés 6-7 órán keresztül tart, amikor az összes telemetriai adatot begyűjtik a Mohamed Bin Rashid Űrközpont szakemberei. Omran Sharaf projektvezető nyilatkozata alapján most veszi kezdetét a “normális” utazási szakasz (Normal Operations Phase), ugyanis eddig az indítás utáni teszteket hajtották végre a szondán, hogy megbizonyosodjanak a rendszerek hibátlan működéséről – és szerencsére ez így is van.
Eddig két pályakorrekciós manővert hajtottak végre a hat darab hajóművel – a harmadik manővert, a TCM-3-at novemberre tervezik a mérnökök. A szonda eddig több, mint 130 millió kilométert tett meg a Vörös Bolygóhoz vezető útján.

Szeptember 3. – az Al-Amal belépett a Normal Operations Phase utazási fázisba csökkentett adatátvitellel.
Forrás: UAESA


Kína | Tianwen-1 🇨🇳
A Kínai Űrügynökség (CNSA) friss közleményében jelentette, hogy a Tianwen-1 állapota stabil és a tervek szerint halad a kijelölt pályán. A szonda nemrég lépte át a 137 millió kilométernyi megtett utat, jelenlegi távolsága a Földtől körülbelül 15 millió kilométer. Az első pályakorrekciós manővert augusztus közepén végezte el a szondatrió (keringőegység, leszállóegység és egy rover), ami rendben lezajlott. A közleményben az űrügynökség megemlítette a nemrég elindított űrrepülőgépet, ami két nap után vissza is tért egy szárazföldi leszállópályára. Az említés szerint a teszt sikeres volt, és egy hatalmas áttörés a kínai űriparnak, mert egy lépéssel közelebb kerültek egy olcsó, fenntartható és hatékony űrjármű létrehozásához, amivel töredékáron tudnának majd hasznos terhet az űrbe juttatni.

A Tianwen-1 Mars körül tervezett pályája és annak stádiumai.

Letesztelték a Tianwen-1 műszereit

A kínai Tianwen-1 Mars-szonda jó állapotban van és a kijelölt pályán halad a Mars felé – nyilatkozta a CNSA (Kínai Nemzeti Űrhivatal). A szonda hamarosan megejtheti a második pályakorrekciós manővert – az első korrekciós gyújtást még augusztus 1-én végezte el az űreszköz. A CNSA nyilatkozatában még elárulta, hogy több mint 9 millió kilométer távolságban van már a szondahármas (keringőegység, leszállóegység és egy kis marsjáró).

A Tianwen-1 az első pályakorrekciós manőver előtt – bal oldalon látható a Föld-Hold rendszer, míg a kép jobb oldalán a Mars
Forrás: Xinhua

Augusztus 19-én kezdték el a mérnökök a keringőegységen (orbiter) található tudományos eszközöket tesztelni – a planetáris magnetométert, mineralógiai (ásványkutatási) spektrométert, illetve a közepes- és nagyfelbontású távérzékelési kamerákat – így már több mint egy hónapnyi űrben töltött idő után.
“Egyelőre minden rendben van. A szonda állapotát folyamatosan figyeljük, és gyakori rendszerellenőrzéseket végzünk” – nyilatkozta a kínai médiának Wang Chuang, a Tianwen-1 főmérnöke.
A marsi planetáris magnetométer a bolygó mágneses mezejének a tulajdonságait és kiterjedését fogja vizsgálni. A mineralógiai spektrométer az ásványi anyagok összetételét és eloszlását fogja elemezni – eközben a kamerapáros a vörös bolygó geomorfológiai adottságait és geológiai struktúráját fogja vizsgálni. A keringőegység hat tudományos műszert visz magával, ehhez még hozzátevődik a leszállóegységen található hét tudományos eszköz.
A második pályakorrekciós manővert szeptember elejére tervezik – ezen kívül még két ilyen korrigálás várható. Az előbb említett első gyújtás 20 másodpercig tartott – ekkor le is fényképezte a Föld-Hold rendszert a szonda.

Az űreszköz felvétele 1,2 millió kilométeres távolságban
Forrás: CNSA

A szondatriót július 23-án indították egy Long March-5 rakétával, és áprilisban terveznek leszállni a Mars felszínére a roverrel és leszállóegységgel. A küldetésről a részletes írásunkat itt lehet olvasni, illetve az indítás utáni beszámoló pedig ezen a linken elérhető.

Kína (CNSA) 🇨🇳 | Tianwen-1 küldetés profil

A Tianwen-1 (magyarul: Mennyei Kérdések-1) lesz Kína második szondája a Marsra, és a második bolygóközi teret elérő eszköze. Az első Mars-szonda a Yinghuo-1 volt, ami az orosz Fobosz-Grunt misszióval együtt indult egy Zenyit rakétával 2011-ben, azonban a szondapáros sosem hagyta el az Alacsony Föld Körüli Pályát, ugyanis a Fregatt-végfokozatban hajtómű-, illeve kommunikációs hiba lépett fel. A Fobosz-Grunt és a Yinghuo-1 két hónappal később visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. A kudarc után Kína elindította saját bolygókutató programját, a Tianwen-programot, melynek első célpontja a Mars.

Indítás ideje, helye: 2020. július 23. magyar idő szerint 06:00 – 07:26 között (a start hivatalos időpontja nincs megerősítve). Vencsang Űrközpont, LC-1 indítóállás, Kína 🇨🇳
Megbízó: Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA)
Rakomány: Tianwen-1 űrszonda egységei: keringőegység, leszállóegység és egy rover
Hordozórakéta: a CALT (Chinese Academy of Launch Vehicle Technology) Long March-5 hordozórakétája
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámolókat itt olvashatjátok)
Indítás videója:

Marshoz érkezés időpontja: 2021. február 11. és 14. között.
Tervezett leszállási hely, dátum: Utopia Planitia, 2021. április 23.
Küldetés tervezett időtartama: keringőegység: ≥ 1 Földi év, rover: 90 sol (marsi nap)

A Tianwen-1 szonda három komponensből áll: egy keringőegységből (orbiter), egy leszállóegységből (lander), és a leszállóegységben elhelyezett roverből. Az szondahármas az orbiter hajtóművei segítségével fog Mars körüli orbitális pályára állni, ezután egy hónapnyi talajvizsgálat és a leszállási zóna kiválasztása következik. A rover és a leszállóegység egy aerodinamikai kúpban, hőpajzs segítségével vészelik át a Mars atmoszférájába való belépést és lassulást. Ezután kinyílik a szuperszonikus sebességekre tervezett ejtőernyő az aerodinamikai kúpból, mely tovább fogja fékezni a landert és a rovert. Miután az ejtőernyővel alacsonyabb magasságra ereszkedtek, a landert és a rovert leválasztják az aerodinamikai kúpról és beindítják a fékezőrakétákat, amik sima leszállást biztosítanak.

A Tianwen-1 űrszonda (művészi ábrázolás).

A keringyőegység
A keringőegység tömege 3-4 tonna, energiaellátását kihajtható napelemtáblákkal biztosítják. A bolygóközi térben a navigációt ún. star trackerek segítségével oldják meg, ezek az eszközök a csillagok alapján navigálják az űreszközt. Az orbiter magával visz egy nagyfelbontású kamerát, a képek minősége a NASA Mars Reconnaissance Orbiterével lesznek összehasonlíthatóak. Az orbiter fedélzetén lesz még egy közepes-felbontású kamera, geológiai radar (talajradar), ásványok keresésére szolgáló spektrométer, semleges és töltött részecske-elemző eszköz, és még egy magnetométer is helyet kapott. A tudományos célok melett még távközlési összeköttetőként fog szolgálni a Föld és a lander-rover páros között.

A szondatrió összerelés közben. Az aranyszínű kapton-bevonattal védett egység alul az orbiter, arra pedig a leszállóegység és a rover van felhelyezve a kúp alakú védőburokban.

A leszállóegység és a rover
A lander fő feladata a rover épségben való talajra szállítása. A rover tömege kb. 240 kilogramm, energiaellátását napelemek biztosítják. A leszállási hely az Utopia Planitia, ezen belül két 100×40 kilométeres ellipszis alakú zóna alkalmas a leszállásra. Miután Mars körüli pályára álltak, az orbiter megkezdi a feltérképezést és csak ezután fognak landolni. A rover magával fog vinni egy talajradart, többspektrumú kamerát, az ún. LIBS lézeres talajelemző berendezést, egy magnetométert és még egy időjárási állomást is.

A leszállóegység a roverrel a tetején a Mars felszínén (művészi ábrázolás).

A küldetés céljai közé tartoznak a következők:

  • múltbeli és jelenlegi életre utaló jelek keresése,
  • a Mars felszíni térképének elkészítése,
  • a talaj összetételének a vizsgálata,
  • a Marson található vízjég terjedelmének és mennyiségének kutatása,
  • a Vörös Bolygó atmoszférájának kutatása, leginkább az ionoszféra vizsgálata,
  • megbizonyosodni a technikáról, amivel a Kínai Mars-talajminta Visszahozatal küldetést hajtanák majd végre.