Helyzetjelentés a Marsra tartó szondákról

Körülbelül másfél hónapja száguld a Mars felé az a három űrszonda, melyek 2021. februárjában fognak a Vörös Bolygó körül pályára állni, illetve kettő közülük a leszállást is megkísérli.

NASA | Mars 2020 🇺🇸
Nem adott ki részletesebb információt a NASA az első pályakorrekciós manőver óta (Trajectory Correction Maneuver-1, TCM-1) ami sikerrel zárult. Az indítás után tapasztalt anomáliákat sikeresen elhárították, és a küldetés menetrend szerint halad. Az Ingenuity minihelikopter akkumulátorait először augusztus 13-án töltötték fel, az egész procedúra nyolc órán keresztül tartott. Ezt kéthetente kell megismételni, hogy egészséges szinten tartsák az akkumulátor töltöttségét, pár nappal ezelőtt hajtották végre a műveletet immár harmadszor. Ezen sorok írásakor 127,5 millió kilométert tett meg eddig a Perseverance – Ingenuity páros.
A következő korrekciós manővert (TCM-2) szept. 30-án tervezik végrehajtani.

A Perseverance tervezett pályája a korrekciós manőverekkel feltüntetve.
Forrás: NASA

UAE | Hope Mars Mission 🇦🇪
Az Al-Amal (Hope) arab űrszonda is probléma nélkül utazik a Mars felé. Körülbelül egy héttel ezelőtt csökkentették a szondával a kommunikációt napi szintről mindössze heti két bejelentkezésre. Egy ilyen kommunikációs bejelentkezés 6-7 órán keresztül tart, amikor az összes telemetriai adatot begyűjtik a Mohamed Bin Rashid Űrközpont szakemberei. Omran Sharaf projektvezető nyilatkozata alapján most veszi kezdetét a “normális” utazási szakasz (Normal Operations Phase), ugyanis eddig az indítás utáni teszteket hajtották végre a szondán, hogy megbizonyosodjanak a rendszerek hibátlan működéséről – és szerencsére ez így is van.
Eddig két pályakorrekciós manővert hajtottak végre a hat darab hajóművel – a harmadik manővert, a TCM-3-at novemberre tervezik a mérnökök. A szonda eddig több, mint 130 millió kilométert tett meg a Vörös Bolygóhoz vezető útján.

Szeptember 3. – az Al-Amal belépett a Normal Operations Phase utazási fázisba csökkentett adatátvitellel.
Forrás: UAESA


Kína | Tianwen-1 🇨🇳
A Kínai Űrügynökség (CNSA) friss közleményében jelentette, hogy a Tianwen-1 állapota stabil és a tervek szerint halad a kijelölt pályán. A szonda nemrég lépte át a 137 millió kilométernyi megtett utat, jelenlegi távolsága a Földtől körülbelül 15 millió kilométer. Az első pályakorrekciós manővert augusztus közepén végezte el a szondatrió (keringőegység, leszállóegység és egy rover), ami rendben lezajlott. A közleményben az űrügynökség megemlítette a nemrég elindított űrrepülőgépet, ami két nap után vissza is tért egy szárazföldi leszállópályára. Az említés szerint a teszt sikeres volt, és egy hatalmas áttörés a kínai űriparnak, mert egy lépéssel közelebb kerültek egy olcsó, fenntartható és hatékony űrjármű létrehozásához, amivel töredékáron tudnának majd hasznos terhet az űrbe juttatni.

A Tianwen-1 Mars körül tervezett pályája és annak stádiumai.

Űrhírek – 2020. július 26.

  • Még múlt hét vasárnap éjjel, magyar idő szerint 23:58-kor sikeresen elindult az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-szondája, a HOPE. A szondát egy japán Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakéta juttatta az űrbe, majd a megfelelő orbitális pályára állás után az eszköz elindult a Vörös Bolygó felé. A küldetés részleteiről itt, az indítás beszámolójáról pedig itt tudtok bővebben olvasni.
    Három nappal később Kína is elindította saját Mars-szondáját (a küldetés profilt ezen a linken találjátok), mely ráadásul egyedülálló a maga nemében, ugyanis a keringő egység mellett helyet kapott egy leszálló egység és egy rover is. A rövid beszámoló itt található.
  • Az utolsó felkészítési lépéseket végzik a NASA Perseverance Marsjáróján, mely július 30-án fog indulni Cape Canaveralból egy Atlas-V fedélzetén. A mérnökök csütörtökön feltöltötték a rover nukleáris erőforrását plutóniummal, mely a befejező művelete volt az eszközön végrehajtandó előkészületi fázisnak. A NASA és a ULA mérnökei a hét második felében tartott ülésükön megadták a végső engedélyt az indításhoz, így remélhetőleg már semmi nem áll a 30-án tervezett start útjába.
  • Többszöri halasztás után végül hétfőn sikeresen űrbe juttatta a SpaceX a dél-koreai hadsereg Anasis-II nevű műholdját (küldetésprofil és beszámoló). A küldetés teljes sikerrel zárult, hiszen a műhold a megfelelő pályára állt, a B1058.2 Falcon-9 hordozórakéta visszatért a Just Read The Instructions drónhajóra, és első alkalommal az áramvonalazó kúp mindkét felét is sikeresen elkapta a két kiküldött hajó, a Ms. Tree és Ms. Chief.
  • Szintén hétfőn végezte el a SpaceX Boca Chicaban a Starship SN-5 statikus hajtómű tesztje előtti utolsó ellenőrzést az üzemanyag tankolórendszeren. Bár a teszt nem volt látványos, de a hétre kitűzött hajtóműteszt alapján sikeresnek vélhető volt. Végül azonban a héten már nem fog sor kerülni a Raptor SN-27 begyújtására, mert a hétvégén megérkező Hanna hurrikán miatt el kellett halasztani a tesztet hétfőre. Ha a hajtómű begyújtása is sikerrel zárul, akkor még a jövő héten sor kerülhet remélhetőleg az első 150 méteres tesztugrásra is.
  • Szerdán a negyedik és egyben utolsó űrsétáját végezte el Chris Cassidy és Bob Behnken. Feladatuk az akkumulátorok cseréjének befejezése és a Node-3 port felszerelése volt. Ez az űrséta is sikeresen és a tervezettnél előbb fejeződött be.
  • Már csak egy hét, és véget ér a DM-2 küldetés. A két asztronauta, Doug Hurley és Bob Behnken augusztus 1-jén fog leválni a Crew Dragon Endeavourrel az ISS-ről, majd másnap, 2-án fog vagy a Mexikói-öbölben, vagy az Atlanti-óceánon kijelölt landolási zóna valamelyikén leszállni. Az űrhajó felkészítése és utolsó tesztjei is lezajlottak, így minden készen áll a történelmi küldetés utolsó fázisára, a visszatérésre.
  • Július 23-án ismét teherszállítmány indult az ISS-re. Egy Szojuz 2.1a rakéta juttatta az űrbe a Progressz MS-15 teherűrhajót, mely magyar idő szerint 16:26-kor indult Bajkonurból. Alig 3 órával később már meg is érkezett a Progressz az Űrállomáshoz, és a megközelítés is a szokásos módon zajlott. Azonban ekkor Ivan Vagner orosz kozmonauta azt jelezte, hogy nem tetszenek neki az űrhajó megközelítési manőverei, ám a földi irányítás nem szakította meg a folyamatot. Végül a kozmonauták szinte az utolsó pillanatban manuális vezérlésre kapcsoltak és minden gond nélkül sikerült a dokkolás, de nagyon veszélyes helyzet állt elő, amikor pár méterre még nem volt megfelelő az űrhajó megközelítési irányszöge.
  • Kína a sikeres Mars-szonda indítása után pár nappal újabb rakétastartot végzett tegnap. Ezúttal egy Long March-4B rakéta juttatta sikeresen Alacsony Föld körüli pályára a Ziyuan-3-03 távérzékelő műholdat és a Tianqi-10 távközlési kisműholdat. A küldetés részletiről itt tudtok bővebben olvasni.
A HOPE Mars-szonda indítása hétfőn a Tanegasima Űrközpontból
Fotó: JAXA

Gyorshír: Elindult a HOPE Mars-szonda

Magyar idő szerint tegnap 23:58-kor elstartolt az arab világ első bolygóközi szondája, a HOPE Mars-szonda. Az Egyesült Arab Emírségek által épített és működtetett űreszközre 7 hónapos út vár a Vörös Bolygóig.

Az indításra Japánból került sor, a Tanegasima Űrközpontból, egy szintén japán H-IIA rakétával. Az 1350 kg súlyú szonda főképp a marsi légkört és időjárást fogja tanulmányozni, illetve a marsi felszínről készít majd nagyfelbontású képeket. A szonda tudományos műszereit az Egyesült Arab Emírségek űrhívatala (UAESA) építette és fejleszette, amerikai egyetemek részvételével.

A start rendben zajlott, azonban a rakétáról való leválás után úgy tűnt, hogy a szonda egyik napeleme nem nyílt ki megfelelően. Végül nem történt meghibásodás, és az arab irányítóközpont jelezte, hogy a napelemek megfelelően működnek, és az első jeleket is sikeresen vették a szondától.
A Mars és a Föld kedvező helyzete miatt idén még két Mars-misszió indítása várható: Kína (szintén első) Mars-szondája és rovere, a Tianwen-1 július 23-án startolhat egy Long March-5 rakétával, és ezt követi majd a NASA Perseverance marsjáró indítása július 30-án egy Atlas-V hordozóval.
A tervek szerint mindhárom Mars-szonda februárban fog megérkezni a Vörös Bolygóhoz.

Űrhírek – 2020. július 19.

Ez a hét ismét főleg a halasztásokról szólt, de azért pár indítás így is történt, illetve más hírekről is beszámolhatunk.

  • 14-én kedden két indítás is tervben volt, ám végül mindkét küldetést későbbre halasztották. Először a SpaceX jelentette be, hogy nem indítják aznap a dél-koreai hadsereg Anasis-2 nevű műholdját (a küldetés profilt itt találjátok), és egészen péntekig nem is volt hivatalos a következő dátum. Végül a jelenlegi helyzet szerint holnap, július 20-án indul a műhold. Ezzel még mindig van esélye a SpaceX-nek, hogy megdöntse az Atlantis űrsikló azon rekordját, ami az egymás utáni indítások között eltelt napok számára vonatkozik. 1985-ben ugyanis 54 nap különbséggel startolt el az Atlantis, a SpaceX B1058 Falcon-9 rakétája pedig május 29-én indult először, és ha holnap megtörténik a start, az 52 napos időintervallumot fog jelenteni.
    A másik 14-i indítás az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-missziója lett volna, ám a rossz időjárás miatt ezt is halasztani kellett. Végül a következő indítást mára tűzték ki, és ha minden így marad, végre elindulhat a Marsszonda a JAXA Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakétájának rakományaként a szomszédos bolygóra.
  • Szerdán sikeresen elindult a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) megbízásából egy Minotaur-IV rakéta (küldetés profil). A titkos műholdakat a Virginia állambeli Wallops Indítókomplexumból bocsátották fel.
  • Újabb űrsétát tett Chris Cassidy és Bob Behnken a Nemzetközi Űrállomáson július 16-án. A misszió ismét a tervek szerint zajlott, a két asztronauta jóval hamarabb végzett a kitűzött feladatokkal, így az utolsó, július 21-i űrséta egyes feladatait is előre elvégezték. Rövid beszámolónkat ezen a linken találjátok.
  • Sajnos nem túl jó hírek is érkeztek a NASA háza tájáról. Először az Orion űrhajóról jelent meg egy nem túl dicsérő hangvételű audit, melyben az elszálló költségekről és a csúszásokról számol be az OIG – Office of Inspector General, a NASA átláthatóságáért és felügyeletéért felelős szervezete.
  • A másik kellemetlen hír ismét a James Webb Űrteleszkóppal kapcsolatban érkezett. Csütörtökön ugyanis egy telekonferencia keretében a NASA szakemberei egy újabb, 7 hónapos csúszást jelentettek be. Így a JWST legkorábban 2021. október 31-én indulhat.
  • Július 16-án tette közzé az ESA (Európai Űrügynökség) a Solar Orbiter űrszonda első fotóit, melyet a Napról készített. A február 9-én indított űreszköz minden eddiginél közelebb jutott csillagunkhoz, és elképesztő felvételeket küldött át 77 millió km távolságból. A tudósok először nem akartak hinni a szemüknek, amikor az első fotók megérkeztek, ugyanis a nagy felbontású felvételek tanulmányozása után eddig nem ismert folyamatokra derült fény (szó szerint). Bár ezek még csak az első kísérleti fotók voltak a szondától, a tudósok az új folyamatoknak máris becenevet adtak: “fáklyák” és “tábortüzek”, amik a Nap felszínén bekövetkező folyamatok eredményei, és még a legkisebb méretűek is akkorák, mint egy kisebb európai ország. A következő hónapokban és években, ahogy az űrszonda a sorozatos elliptikus pályák teljesítése közben közelebb és közelebb jut a Naphoz, még inkább részletes fotókat fog készíteni a felszínről.
  • Pénteken Jim Bridenstine megerősítette, hogy a DM-2 küldetés augusztus 2-án érhet véget, miután 1-jén a Crew Dragon levált az ISS-ről Doug Hurley-vel és Bob Behnkennel a fedélzetén. Azonban a visszatérés időpontja még nem végleges, mert nagyban függ a leszállási zónában uralkodó időjárástól.
  • Szintén pénteken folytatódott a Starship SN-5 prototípus tesztsorozata. Korábban többször is törölték a lezárásokat, és újabb átvizsgálásokat végeztek a törzsön, illetve az indítópadon és az üzemanyag tankolási rendszeren. Végül pénteken egy nem látványos teszt keretében az üzemanyagtöltő pumpákat ellenőrizték a mérnökök, ám erről a tesztről sem érkezett hír azóta, mint ahogy az SN-5 kriogenikus nyomástesztjéről és az SN-7 teszttartály eredményéről sem. Azóta két nap útlezárásait is törölték, és ezen sorok írásáig úgy tűnik, hogy holnap folytatódhatnak az SN-5 tesztjei egy WDR-el (wet dress rehearsal, amikor az üzemanyagtartályokat feltöltik, és egészen a hajtómű begyújtásáig ellenőrzik az indítási folyamatot), és ha ez sikeresen lezajlik, a statikus hajtóműteszt következik. Ezután pedig talán végre sor kerülhet az első, 150 méteres ugrásra is.
Az ESA Solar Orbiter űrszondája által készített fotó a Napról
Forrás: ESA

UAESA 🇦🇪 | Hope Mars Mission küldetés profil

Kedden indul útnak az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UAESA) Hope (magyarul: Remény) névre keresztelt Mars-szondája. A missziót szokták még Emirates Mars Missionként is emlegetni. Ez lesz az arab világ első bolygóközi szondája. Összefoglaltuk az izgalmas küldetésről a részleteket.

Indítás ideje, helye: 2020. július 19. magyar idő szerint 23:58, Tanegasima Űrközpont, LA-Y1 indítóállás, Japán 🇯🇵
Megbízó, rakomány: Az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének Hope marsszondája (tömege 1500 kg)
Hordozórakéta: A Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakétája
Az indítás élő közvetítése: Alul a hivatalos stream, de a tervek szerint mi is közvetítjük a startot élőben. 🙂 Hamarosan jövünk a részletekkel.
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámolónk ezen a linken)

A szonda összeszerelés közben.

Az űreszközt a University of Colorado Lég és Űrfizikai Laboratóriumában építették, a Mohammed bin Rashid Űrközpont szakembereivel karöltve. Tömege 1500 kg, üzemanyag nélkül 1350 kg. Az eszköz energiellátásaát napelemtáblák biztosítják, 1850 W termeléssel. 6 darab 120 N toloerejű hajtómű található rajta melyekkel a Mars orbital injection manővert fogják végrehajtani, illetve egyéb nagyobb pályaemelést/csökkentést. Az űreszköz irányba állítását giroszkóppal és reakciós kerekekkel (reaction wheel) oldják meg, így az antenna mindig a Föld felé fog nézni, míg a tudományos eszközök a Mars felé. Gázdinamikai fúvókákkal (RCS) fogják elvégezni a precíz manővereket.

Kutatási célok

Három főbb tudományos eszközt visz magával, amelyek az Emirates Exploration Imager (EXI), Emirates Mars Ultraviolet Spectrometer (ultraibolya spektrométer) (EMUS), és az Emirates Mars Infrared Spectrometer (infravörös spektrométer) (EMIRS). Az EMIRS a hőmérsékleti mintákat, jeget, vízpárát és marsi port fogja vizsgálni a légkörben. Az EXI nagyfelbontású képeket fog készíteni a Mars felszínéről, az EMUS pedig a Mars felső atmoszférájában található oxigént és hidrogént fogja vizsgálni, illetve azok elszökését amit a napszél okoz. A kutatók a Mars atmoszférájának eltűnésének okait próbálják feltárni, illetve a kapcsolatot a Mars alsó és felső légköre között, és azok kölcsönhatásait. A Hope egy elliptikus pályán for keringeni 22 000 km és 44 000 km magasság között. Ez lehetővé teszi, hogy létrehozzák a Mars atmoszférájának első globális térképét, illetve a napi változásokat és évszakok közti változásokat is vizsgálni fogják.
A missziót két évre tervezik, de küldetés meghosszabítása is kilátásban lehet ha a szonda jól fog teljesíteni.

A küldetés fázisainak illetve tervezett pályájának a vizualizációja.