Űrhírek – 2020. augusztus 9.

  • Kedden egy újabb történelmi tesztet hajtott végre a SpaceX: első alkalommal repült irányított keretek között egy teljes méretarányú Starship prototípus Boca Chicaban. A 150 méteres tesztugrás beszámolóját itt találjátok.
  • Augusztus 5-én szerdán ünnepelte volna 90. születésnapját Neil Armstrong, az első ember, aki a Hold felszínére lépett.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS első teljesen megépült hordozórakétájának 4. soron következő tesztjét az összesen 8 részből álló tesztsorozatból. Ezúttal a rakéta meghajtásáért felelős rendszereit vizsgálták, melyek a 4 db RS-25 hajtómű működéséért lesznek felelősek. A július 20-án kezdődött teszt sikerrel lezajlott, így a mérnökök immár a következő, hidraulikus rendszerekre, és a röppálya irányvektorait szabályzó egységek tesztjére fókuszálhatnak.
  • Ugyancsak szerdán jelentette be az SES (Société Européenne des Satellites), luxemburgi székhelyű európai műholdakért felelős központ, hogy a ULA-t és a SpaceX-et bízzák meg különböző kommunikációs műholdak felbocsátásával 2022-ben. A ULA egy Atlas-V 531 rakétával két darab, a Boeing által épített ún. C-sávban működő műholdat fog felbocsátani, a SpaceX pedig minimum kettő, de lehet, hogy végül három hasonló műholdat fog orbitális pályára állítani, valószínűleg Falcon-9 rakétákkal. Ez utóbbi műholdakat a Northrop Grumman fogja gyártani. Ezek a középső C-sávban, kb. 280 MHz-en működő műholdak az Egyesült Államok mintegy 120 millió háztartása számára biztosítanak majd 5G internethálózatot, a felbocsátásuk előtt azonban még az FCC (Federal Communications Commission – Szövetségi Távközlési Bizottság) jóváhagyása is szükséges.
  • Augusztus 6-án csütörtökön sikeresen alacsony Napszinkron pályára állt egy kínai Gaofen-9 földmegfigyelő műhold. Az indítást egy Long March 2D rakétával hajtották végre Csiücsüan Űrközpontból. A küldetés profilt itt, az indítás rövid beszámolóját pedig itt olvashatjátok.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! A múlt heti bejelentés után, miszerint még ebben a hónapban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra, újabb fejlesztésekről számolt be a cég. Az újításokról készült cikkben még több információt találhattok.
  • Pénteken többszöri halasztás után elindult a Starlink-9 küldetés. A küldetés profilt itt, a beszámolót itt olvashatjátok.
  • Szintén pénteken, kissé meglepő módon hozta nyilvánosságra az USAF (Amerikai Légierő) a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton. Hasonlóan a feljebb említett SES-küldetésekhez, itt is a ULA és a SpaceX ajánlatát választotta a Légierő. További infók ebben a cikkben.
  • Tegnap hazatért a DM-2 küldetés űrhajója, a Crew Dragon Endeavour Cape Canaveral kikötőjébe. A Go Navigator kiszolgáló hajó a hét közepén indult el Pensacolaból, és néhány napos út után érkezett meg Port Canaveralba.
A NASA SLS tesztállása

Légierő indítások: Nyert a ULA és a SpaceX

A Légierő (US Air Force) eredményt hirdetett a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton: a megrendelések 60%-át a ULA (United Launch Alliance) és 40%-ot pedig a SpaceX nyerte el.

A 4 éves időszakban várhatóan 30-34 indításra ad majd megbízást a Légierő, így a becslések szerint (pontos összegeket nem hoztak most nyilvánosságra) a ULA kb. 3.5 milliárdot, a SpaceX pedig 2.5 milliárd dollárnak megfelelő összeget fog kapni összesen.
A pályázatra két jelentkező volt még: a Blue Origin a leendő New Glenn rakétájával, míg a Northrop Grumman pedig a szintén új OmegA hordozóval nevezett, de egyikük sem kap majd megbízást.
A Blue Origin közleményében sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, de egyúttal gratulált is a ULA-nak, mely a Blue Origin BE-4 hajtóműveit fogja használna az új Vulcan rakétán. Jeff Bezos cége azt is megerősítette, hogy a döntés ellenére mindenképpen folytatják a 2.5 milliárd dollárba kerülő rakéta megvalósítását, ugyanis már számos megrendelést kaptak a privát szektorból.

New Glenn rakéta egy fantáziarajzon

A Northrop Grumman szintén közleményben sajnálkozott, esetükben viszont nagyobb csapás a sikertelen pályázat, ugyanis a cég kizárólag az állami (katonai) indítások piacát célozta meg az OmegA-val. A mostani döntés miatt így könnyen előfordulhat, hogy az OmegA sohasem épül meg.

OmegA rakéta látványterve

A ULA győzelme meglepő, a vállalat sokáig egyedüluralkodó volt ezen a piacon, és jelentős politikai hátszéllel is rendelkezik a Szenátusban. Az új megbízásokat a már fentebb említett, új Vulcan rakétával tervezik majd végrehajtani, mely legkorábban 2021-ben indulhat előszőr, és a meglévő Delta és Atlas rakétákat váltják vele. A ULA amúgy 2022-ig használhatja még az Atlas-V rakétán az oroszok által gyártott RD-180-as hajtóműveket, miután pár éve a Szenátus törvényben tiltotta meg új orosz hajtóművek vásárlását 2022-től. Így a Vulcan esetleges csúszása esetén könnyen előfordulhat, hogy Atlas-V rakétát használnak még pár indításhoz.

A Vulcan rakéta indítása, egyelőre szintén látványterven

A SpaceX számára is természetesen nagyon fontos ez a győzelem, így a katonai megrendelések piacából is nagy szeletet szerzett meg. Az indításokat Falcon-9 és Falcon Heavy rakétákkal fogják végrehajtani, mindkét hordozó már korábban megkapta a szükséges minősítést a Légierőtől.
A Falcon Heavy esetében pedig fejlesztések is várhatóak, ugyanis a pályázatra a SpaceX a Falcon Heavy egy módosított változatának a tervét is benyújtotta: ez nagyobb áramvonalazó kúpot (fairing) és függőleges összeszerelést is tartalmaz. Itt írtunk erről részletesen.

A bejelentés kapcsán az is kiderült, hogy 2022-ben a SpaceX 316 millió dollárt kap a USSF-67 küldetésért, és az ár alapján szinte biztosak lehetünk, hogy egy Falcon Heavy indításról van szó.

Falcon Heavy a tesztútján 2018-ban

Űrhírek – 2020. augusztus 2.

  • Hétfőn kísérelte meg először a SpaceX a statikus hajtóműtesztet a Starship SN-5 prototípussal, azonban kisebb technikai gondok miatt végül nem került sor a begyújtásra. Csütörtökre sikerült mindent kijavítani, és a teljes tankolási, majd gyújtási folyamatot letesztelni. A Raptor SN-27 hajtómű hibátlanul teljesítette a néhány másodperces begyújtást, teljesen simának tűnt az egész teszt, amit Elon Musk is megerősített Twitteren. Így végre sor kerülhet a várva várt 150 méteres tesztugrásra, remélhetőleg még ma, augusztus 2-án vasárnap, ami újabb mérföldkő lesz a Starship prototípusok tesztsorozatában.
  • Kedden nyilvánosságra hozta a NASA a kereskedelmi űrutazás programjának második éles küldetésén, azaz a Crew-2 misszión résztvevő űrhajósok nevét. A jelenleg épp az ISS-ről visszatérő Dragon Endeavour űrhajóval a tervek szerint 2021 február végén vagy március elején indulhat Shane Kimbrough parancsnok (NASA), Megan McArthur pilóta (NASA), Akihiko Hoshide küldetés specialista (JAXA) és Thomas Pesquet küldetés specialista (ESA). Ebben a cikkben tudtok bővebben olvasni a bejelentésről.
  • Csütörtökön elindult a harmadik és egyben utolsó idei Mars-küldetés is. Ezúttal a NASA Perseverance roverje indult a Vörös Bolygóra egy Atlas-V 541 rakétával Cape Canaveralból. A részletes küldetésprofilban, és az indítás beszámolójában még többet olvashattok a misszióról.
  • Pénteken egy orosz rakétaindítás is történt. Ezúttal azonban nem a Roszkoszmosz volt a megbízó, hanem a Russian Satellite Communication Company. További infókat itt, az indításról készült videót itt találjátok.
  • Szintén péntek este indult volna az Arianespace Ariane-5 rakétája Francia Guyanából, ám néhány perccel a start előtt leállították a folyamatot, mert a földi kiszolgáló berendezésnél hibát észleltek. A rakéta indítása ismét több hetet csúszik, ezúttal augusztus 15-e az új tervezett időpont. A küldetésprofilt természetesen ehhez is megírtuk, így a részletekről ebben a cikkben olvashattok még többet.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! Pénteken jelentették be ugyanis, hogy sikerült a július 4-i kudarccal végződő indítás hibájának okát feltárni, és még augusztusban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra. További infók itt.
  • Több születésnapot is ünnepeltünk a héten. Július 29-én volt a NASA alapításának 62. évfordulója, így egyrészt egy sikeres Mars-küldetés indításával, másrészt remélhetőleg a DM-2 tesztküldetés Dragon Endeavour űrhajójának sikeres vasárnapi visszatérésével és a misszió lezárásával ünnepelhet az űrhivatal. A másik ünnepelt pedig Bob Behnken, éppen a DM-2 misszió egyik asztronautája július 28-án töltötte be 50. életévét. Boldog születésnapot és biztonságos, sikeres visszatérést kívánunk neki!
  • Végül, de nem utolsósorban, a hét remek lezárásaképp véget ér a DM-2 küldetés, mely május 30-án indult. A NASA két űrhajósa, Doug Hurley és Bob Behnken két hónapot és két napot töltött az ISS-en az Expedition 63 személyzet tagjaként. A küldetés teljes sikerét a remélhetőleg sima és zökkenőmentes ma esti leszállás koronázhatja meg. Rengeteg kisebb-nagyobb hírt osztottunk meg folyamatosan a küldetésről, ha a DM-2 címkére rászűrtök, minden korábbi írásunkat megtaláljátok ebben a témában.
Bob Behken és Doug Hurley a Dragon Endeavourben az ISS-ről történő leválás előtt

Gyorshír: Elindult a Perseverance

Ma 13:50-kor sikeresen elstartolt 2020 harmadik, és egyben utolsó Mars-küldetése. A NASA Perseverance roverje és az Ingenuity kísérleti helikoptere a United Launch Alliance (ULA) Atlas-V rakétájával indult a floridai LC-41 startállásról.

A küldetésről szóló részletes előzetesünkért katt ide.

Az Atlas-V rakéta az egyik legerősebb konfigurációjában, 4 szilárd hajtóanyagú segédrakétával, és az 5 m széles áramvonalazó kúppal (fairing) indult ma. A start után 90 másodperccel váltak le a segédrakéták, ezután az Atlas-V RD-180, orosz gyártású főhajtóműve vitte tovább a rakétát. Az első fokozat leválása után a Centaur második fokozat RL-10 hajtóműve folytatta a munkát, és helyezte az űreszközt 167 km x 250 km Föld körüli pályára. A fokozat 45 percig maradt ezen a pályán, ezután következett egy második, 8 percig tartó hajtóműgyújtás, mely a Mars felé indította a Perseverance-t (Trans Mars Injection burn).

A Perseverance 2021. február 18-án fog megérkezni a Vörös Bolygóhoz, és remélhetőleg egy sikeres landolás után megkezdheti fontos tudományos munkáját.

Ezzel a starttal zárul a 2020-as Mars-küldetések sora, korábban az Egyesült Arab Emírségek által épített Hope, és a kínai Tianwen-1 indult a Marshoz.

Forrás: ULA
Forrás: ULA

NASA 🇺🇸 | Mars 2020 küldetés profil

Csütörtök délután indul a NASA újgenerációs marsjárója a Perseverance, és vele együtt az első Mars helikopter, az Ingenuity a Vörös Bolygóra. Idén ez lesz a harmadik Mars-misszió az arab Hope és a kínai Tianwen-1 után. Sajnos nem áll módunkban élőben közvetíteni az indítást, de a Max-Q webcastban, és egy cikk formájában mindenképp beszámolunk majd az indításról és a küldetés további fejleményeiről. Lássuk is a küldetés részleteit.

Indítás ideje, helye: 2020. július 30. magyar idő szerint 13:50 és 15:50 között, Cape Canaveral – SLC-41 indítóállás, Florida, USA 🇺🇸
Megbízó, rakomány: NASA, Perseverance marsjáró és Ingenuity helikopter
Hordozórakéta: United Launch Alliance Atlas-V 541 hordozórakétája
Pálya: Mars transzfer pálya (Mars transfer orbit). Az űreszköz 2021. februárjában ér a Marshoz.
Élő közvetítés: A NASA Youtube-csatornáján.

Atlas-V 541 az indítóálláson a Mars 2020 misszióhoz.

Küldetés menete

A marsjáró egy ún. aeroshell-be van belehelyezve. Ez egy kúp alakú egység, amelynek alján található a hőpajzs. Ennek segítségével fogja túlélni az utat a Marsra és a légkörbe való belépést. Az aeroshell tetejére van elhelyzeve a “cruise stage” szervízmodul, ahol a napelemek, a kommunikációs rendszerek és a navigációs eszközök találhatóak. A szervizmodul automatikusan leválik a légkörbe való belépés előtt. Ekkor az egység sebessége körülbelül 21 000 km/h (5,8 km/s).
Ezután kezdődik meg a NASA mérnökei által csak “7 percnyi terror”-nak nevezett idősáv, amikor a légkörbe való belépés közben keletkezett plazma miatt megszakad a kommunikáció a leszállóegységgel. Ekkor a hőpajzs akár 2100°C-ra is felhevülhet. Miután az atmoszféra 1500 km/h sebességre lassította a belépőmodult, a szuperszonikus fékezőernyő 11 kilométeres magasságban automatikusan kinyílik. Ezután nemsokkal leválik a hőpajzs, így a marsjáró aljára szerelt kamerák és mikrofonok már figyelik (és hallgatják) a leszállást. Pontosan 5 másodperccel később a radarrendszer elkezdi a hajtóműves leszállás kezdeti időpontjának a meghatározását. Kb. 80 másodperccel a hőpajzs leválását követően a marsjáró “kiugrik” a burkolatból és pár másodpercnyi szabadesés után begyújtja a Skycrane-en található hajtóműveit. Ekkor a sebessége 270 km/h, magassága pedig 1,6 kilométer.
A nyolc hajtómű egy kitérőmanővert hajt végre, nehogy az aeroshell nekicsapódjon landolás közben a rovernek. 200 méter magasban keződik a Skycrane manőver, amikor is a hajtóművekkel elátott Skycrane egy daruként leengedi a rovert amíg az talajt nem ér. Ezután az összekötőkábelt gyorsan eloldják, és a hajtóművekkel azonnal ellöki magát a Skycrane, hogy minél messzebb csapódjon a talajba.
Tessék, leszálltunk a Marsra!

Forrás: JPL

A Perseverance

A Perseverance (magyarul: Kitartás) marsjáró a NASA Mars 2020 küldetésének fő eleme, a legmodernebb és legnehezebb űreszköz amit eddig a Marsra küldtek. Több szempontból is kritikus szerepet tölt be a Perceverance, de először is ismerkedjünk meg pár műszaki adattal. Tömege 1025 kilogramm, mely 126 kilogrammal haladja meg elődjét, a Curiosity-t. A marsjáró méretben teljesen megegyezik a Curiosity-val, ami 3 x 2,7 x 2,2 méter.

Energiaellátás
Energiaellátását egy radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosítja, 110 W teljesítménnyel. Ez a NASA legújabb fejlesztésű ún. Multi-Mission RTG-je. Összesen 4,8 kilogramm plutónium-dioxidot található az MMRTG-ben. Mivel egy radioaktív izotópról beszélünk, minden évben pár százalékkal csökken a teljesítménye az RTG-nek. A NASA szerint 14 évig fog elegendő áramot terelni a rover működtetéséhez, ami bőven meghaladja a tervezett 1,5 éves küldetés időtartamot. Ugyanilyen típusú áramforrást használtak a Curiosity roveren is. A generátor mellé még két darab lítium-ion akkumulátor is helyet kapott a marsjárón, arra az esetekre, amikor az energiaigény meghaladja a 110 wattot.

A marsjáró váza, védőburkolata
A marsjáró “teste”, vagy ahogy a képeken lehet látni, a fehér doboz az ún. “warm electronics box, rövidítve WEB. A WEB egy erős, hőszabályzott védőburkolat, ami megvédi a marsjáró számítógépeit és az egyéb elektronikát a szélsőséges körülményektől. A WEB felső részén található a Rover Equipment Deck (RED). A RED-re lesz ráhelyezve marsjáró robotikus karja mozgás közben, így biztonságosan tud képeket készíteni akát útközben is. A WEB alsó részén találhatóak a mintavételi eszközök, és az Ingenuity helikopter is. Ezeket az ún. “belly pan” burkolat védi. Ez automatikusan leválik a landolás után. A Curiosity-hoz képest a különbségek a következőek:
Egy újabb típusú fúrót kapott a rover, illetve egy “caching system” is helyet kapott. Ennek az a lényege, hogy a kifúrt mintákat lezárt tartályokba tudják helyezni a caching system-mel, és a Mars felszínén hagyják őket, amit majd egy későbbi misszió szállít vissza a Földre. A minták nem finom por formában lesznek a Földre visszaküldve (a Curiosity por állagú mintákat vizsgált), hanem eredeti talajmintát fog elraktározni a tartályokban.

Nagyszerű videó a mintavételről és raktározásról

A rover “agya” és az irányító szoftver
A marsjárót irányító számítógépet Rover Compute Element-nek (RCE) nevezzük. Itt található a főprocesszor, illetve egy vele identikus pótprocesszor. Az RCE feladata a marsjárón találhatü összes adat feldolgozása, a mérnöki adatok kiértékelése, utasítások végrehajtása és küldése. Ezt két különböző hálózaton keresztül viszi véghez, űripari sztenderdeknek megfelelően. Az RCE-ben található processzorok sugárzástűrő PowerPC 750 architektúrára épülő BAE RAD 750, melyeknek maximális gyorsasága 200 MHz (körülbelül tízszer gyorsabb a Spirit és Opportunity processzorainál).
2GB flash memóriával rendelkezik, 256 MB dinamikus RAM-mal (random access memory) és 256 kB elektronikusan törölhető read-only memóriával. A roveren helyet kapott még az Inertial Movement Unit (IMU), ami hajszálpontos 3-tengely viszonyított helyzeti információt küld az “agyba”. A Perseverance marsjáró a Curiosity-hez képest sokkal függetlenebbre lett tervezve. Folyamatosan méri és rögzíti a mérnöki adatokat, kezeli a hőszabályzó rendszert a külső körülmények alapján és kiértekeli saját állapotát, hogy folytathatja-e a tudományos teendőit.
A marsjáró számára teljesen új szoftvert írtak az IT-mérnökök, ami lehetővé teszi a mintavételt és azok eltárolását majd a talajra helyezését. Ahogy említettük, egy sokkal függetlenebb roverről beszélünk, ugyanis a mintavétel és egyéb tudományos kísérletek közt automatikus egyensúlyt fog tartani a körülmények alapján. Sokkal hatékonyabban tudja magát irányítani majd, és már saját magának is tud vizsgálati terveket készíteni. Így kevesebbszer kell a földi irányítókat elérnie a rovernek – ezzel még több tudományos adatot kinyerve a misszióból.

Kamerák és mikrofonok
Hát igen, ezekkel nem spóroltak. A Percy-n összesen 23 (!) kamera és 2 mikrofon található. A roveren található kamerákat három csoportba helyezhetjük:

  • Leszállást rögzítő kamerák (Descent Imaging Cameras)
  • Tudományos célokat szolgáló kamerák (Science Cameras)
  • Mérnöki célokat szolgáló kamerák (Engineering Cameras)

Leszálllást rögzítő kamera fontosságára a Curiosity marsjáró landolásakor jöttek rá, ugyanis rengeteg fontos információt szolgáltott a MARDI camera felvétele. Összesen négy darab leszállási kamerát helyeztek el: egy az aeroshellben fogja a rovert “figyelni”, egy az ejtőernyő nyitását fogja rögzíteni, egy a rover alján lesz ami a leszállást fogja végig felvenni, és egy a rover tetején ami az aeroshell leválását fogja követni. A talajt figyelő kamerák segítségével a mérnököknek egyszerűbb dolguk lesz az első utak megtervezésében, illetve a rover pontos helyzetének megállapításában.
Mérnöki kamerából három típusú kapott helyett a Perseverance-en. Ezeknek a célja a rover állapotának vizuális felmérése, illetve a marsjátó útja során fellépő veszélyek észrevétele.
Nevek szerint a kamerák típusai: Hazard Avoidance Cameras (Veszélyt Elhárító Kamerák), Navigation Cameras (Navigációs Kamerák), és a CacheCam (mintavételi tartályokba néző kamera, a mintákat ellenőrzi lezárás előtt). A továbbfejlesztett navigációs kamerák segítenek a földi irányítóknak a rover pontosabb irányításában, illetve a robotkar és egyéb mozgó eszközök pontosabb manővereket tudnak majd végrehajtani. A sokkal szélesebb látómezejű kameráknak köszönhetően jobb képeket fogunk kapni majd a Percy állapotáról. A mérnöki kamerák felbontása 20 megapixel. A HazCam-ből 6 darab helyezkedik el a Percy-n. Ezek nagyobb sziklák, homokdűnék, veszélyes mélyedések észrevételére szolgálnak. Útja során rendszeresen meg fog állni a rover és 3D képeket fog készíteni a környékről, s ezután a földi irányítás elérése nékül is tud magának útvonalat tervezni.

Mastcam-Z

Tudományos kamerából öt darab van a roveren: Mastcam-Z, SuperCam, PIXL, SHERLOC és a WATSON. A Mastcam-Z a rover “szeme”. Ez az a kamerapáros, mely a rover árbocán található. Jó a nagyítási képességük, így a távoli célpontok észrevételére is alkalmasak.
A Supercam egy lézernyalábot irányít a robotkar számára nem elérhető célpontokra, mellyel plazmát létrehozva egy spektrométer elemez, ezzel megállapítva az ásványi összetételét a talajnak. A SuperCam a Curiosity ChemCam-jához hasonlóan tűpontosságú, 1 mm kisebb területre irányítja a lézert, akár 7 méteres távolságból.
A PIXL röntgen fluoreszcencia-spektrometria technika segítségével tud akár egy homokszem méretű minta kémiai összetételét is megállapítani. Ez a tudósoknak a kőzet eredetéről árul el sok információt. A SHERLOC egy lézerrel és spektrométerrel ellátott kamera, de egyedisége hogy makro-kamerarendszer segítségével extrém közeli képeket tud készíteni. A WATSON a robotkaron található kamera, ami a SHERLOC-kal és a PIXL-el együttműködve vizsgálja a környezetet. Ezzel fogják még a roveren található MOXIE oxigénkinyerő (első oxigénkinyerő kísérlet a Vörös Bolygón) állapotát ellenőrizni.
A SuperCam-en található mikrofon a marsi körülmények illetve a lézer zaját fogja felvenni. Emellett több leszállási mikrofon is található a roveren, így először fogjuk hallani egy marsi légkörbe-lépés és leszállási procedúra zajait.

A marsjáró kamerái

Folytatás a következő oldalon ↓

Űrhírek – 2020. július 5.

Ismét elég eseménydús héten vagyunk túl, vegyes történésekkel.

  • Kedden újabb sikeres indítást hajtott végre a SpaceX, ezúttal ismét egy fontos megbízás keretében. A vadonatúj Falcon-9 B1060 rakéta az Amerikai Légierő (pontosabban a Space Force) harmadik generációs, GPS III műholdjának harmadik egységét juttatta az űrbe. A küldetés adatairól itt, a beszámolóról pedig itt olvashattok. A küldetés után egy nappal pedig hivatalosan megerősítették, hogy az elhalasztott Starlink-9 misszió új dátuma július 8.
  • A NASA további hat SLS rakéta megépítését tervezi az eddigi három, már folyamatban lévő rakétán kívül. Az ehhez szükséges 12 db szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta gyártásáról szóló szerződéstervezetről kedden számolt be az űrhivatal. További infók ebben a cikkben.
  • Szintén kedden jelentette be hivatalosan a NASA, hogy június 29-i hatállyal Joel Montalbano veszi át Kirk Shireman helyét az ISS programvezetői tisztségében, aki június 26-án köszönt le. Montalbano 2012 óta volt vezetőhelyettes, és napi szinten felelt a NASA különböző részlegei közötti gördülékeny együttműködéséért, így nem meglepő a kinevezése a vezetői posztra.
  • Ismét sikeres űrsétát hajtott végre szerdán az ISS Expedition 63 személyzetének két tagja, Chris Cassidy és Bob Behnken. Az űrhajósok a június 26-i első űrsétán megkezdett munkát fejezték be, az S6 rácselemen lévő akkumulátorcserék végrehajtásával.
  • Az Arianespace szerdán jelentette be, hogy a június 29-i elhalasztott indítást csak augusztus 17-én kísérlik meg újra a kedvezőtlen magaslati szelek miatt. Legalább is ez a cég hivatalos tájékoztatása, bár elég érdekes ez az indok, mivel korábban soha nem volt még közel két hónapos halasztás rossz időjárási viszonyok miatt. A következő Ariane-5 indítást július 28-án tervezik egy másik rideshare küldetés keretében.
  • Ismét tovább csúszik a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek az indítása. Ezúttal a július 22-re tervezett startot nyolc nappal, július 30-ra halasztották. A csúszás okaként egy hibás folyékony oxigénszint-szenzort jelöltek meg a ULA mérnökei, akik a hibás alkatrészre az Atlas-V legutóbbi, indítási folyamatot szimuláló tesztjét (wet dress rehearsal) kiértékelve bukkantak. A hiba könnyen orvosolható, és remélhetőleg nem merül fel további probléma az indítás előtt. Ugyanis a tervezett indítási ablak felét így már fel is használta a NASA és a ULA, ami a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított kedvező pozíciójából adódik. Bár ezt a periódust is három nappal, augusztus 15-ig meghosszabbították, ha nem sikerül ezen időszakon belül elindítani a rovert, akkor legközelebb csak két év múlva lesz erre lehetőség.
  • Szerdára virradóra kezdte meg a SpaceX a Starship SN-5 prototípussal a tesztsorozat végrehajtását. Az első komolyabb tesztet sikerrel teljesítette a tesztjármű. Két nappal később pedig meg is érkezett a statikus hajtóműteszt(ek)en használandó Raptor SN-27, melyet azóta be is szereltek már. A tesztsorozat a tervek szerint július 8-án, szerdán folytatódik.
  • Kína sem tétlenkedett a héten, ugyanis két sikeres rakétaindítást is végrehajtottak három nap alatt. Az első küldetésen egy Long March 4B rakéta juttatott orbitális pályára egy új Gaofen Földmegfigyelő műholdat, a második indítás alkalmával pedig egy Long March 2D startolt el, rakománya pedig a Shiyan-6 műhold-család második egysége volt. A szatellitek feladatai különböző űrbéli viszonyok megfigyelése és az ehhez kapcsolódó tudományos kísérletek lesznek.
  • Július 3-án egy kisebb, vészhelyzet-elkerülő pályakorrekciót kellett végrehajtani az ISS-en. Dr. Marco Langbroek műhold-specialista szerint egy 1987-ben felbocsátott szovjet Proton rakéta második fokozatának egy darabja túl közel került volna az űrállomáshoz, ezért volt szükség a pályamódosításra.
  • Úgy tűnik, hogy megmenekülnek a OneWeb műholdak. A csődeljárás alatt álló céget ugyanis fele-fele arányban megvásárolta az Egyesült Királyság és a Bharti Global magánvállalat.
  • Tegnap élőben jelentkezett be az ISS-ről a jelenlegi háromtagú amerikai személyzet. Chris Cassidy, Doug Hurley és Bob Behnken néhány mondatban köszöntötte honfitársait július 4-e alkalmából. Behnken a rövid adás alatt a kezében tartotta azt a híres amerikai zászlót, melyről már mi is többször írtunk (a zászló az első űrrepülőgépes küldetésen, az STS-1-en, az utolsón, az STS-135-ön is repült, és most augusztusban, a legutóbbi történelmi ISS-re történő küldetés végén majd visszahozza a Földre Behnken és Hurley). Behnken elárulta a következő útját is a zászlónak: a szintén óriási jelentőségű, 2024-ben tervezett újbóli emberes Holdraszállás alkalmával az Orion űrhajó fedélzetén is magukkal viszik majd az asztronauták.
  • Magyar idő szerint tegnap este hajtotta végre a Rocket Lab a 13. Electron rakéta indítását (a küldetés részleteiről itt tudtok olvasni). Az első fokozat még sikeresen teljesítette feladatát -bár az erős magaslati szelekkel alaposan meg kellett küzdenie-, azonban az indítás után négy perccel meghibásodás történt a második fokozatban, mely nem tudta elérni a megfelelő sebességet és magasságot, és elkezdett a Föld felé süllyedni. A Rocket Lab végül mintegy fél órával az indítás után hivatalosan is megerősítette, hogy a rakétát és a rakományt is elvesztették. Bővebb beszámoló ebben a cikkben.
A Falcon-9 indítása a GPS III küldetésen június 30-án
Fotó: SpaceX