Tienlien-2: elindult az ötvenedik kínai rakéta idén

Kapcsolódó

Kettős elrepülésre készül a JUICE űrszonda

Az Európai Űrügynökség űrszondája egy 2023. november 17-én abszolvált...

A Maxar következő generációs műholdjainak felvételei magasra tették a mércét

A Maxar Intelligence legújabb, nagy felbontású, képalkotó műholdakból álló...

A nap képe #1536 – Hőpajzs tisztítás

A Mercury űrhajón használandó hőpajzs tisztítása. A felvétel 1963-ban...

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

Tegnap este egy újabb kínai hordozórakéta indult útnak, immár az ötvenedik idén, mellyel az ázsiai űrhatalom új nemzeti rekordot állított fel a műholdindítások számának tekintetében. A misszió hasznos terhe a Tienlien-2 konstelláció második darabja volt, melyet a Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B) rakéta sikeresen a kijelölt, geostacionárius átviteli pályára (GTO) állított. Az indításnak a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpont adott helyet, mely az ország elsődleges startközpontja geoszinkron holdak számára. A CZ-3B magyar idő szerint 17 óra 9 perckor indult útnak, ami helyi idő szerint már a keddi napra esett, éjfél után 9 perccel.

A Tienlien-2 flotta kiemelkedően fontos szerepet játszik a kínai űrprogram különböző küldetéseiben, ugyanis 36 ezer kilométeres magasságú, az Egyenlítő síkja felett elterülő pályáról nyújtanak adatátjátszó (relay/relé) szerepet. Az első darabot 2019 decemberében álították pályára, szintén egy Hosszú Menetelés-3B rakétával. A tervezett élettartamuk körülbelül 15 év, tömegük pedig 600 kilogrammra tehető. Ka-sávú transzpondereik segítségével képesek kapcsolatot tartani az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak és a pekingi irányítóközpont között. Hivatalos adatok alapján a Kínai Űrállomás-Peking adatkapcsolat sebessége akár az 1,2 Gbit/s (150 MB/s) az újgenerációs műholdak segítségével.

A Tienlien-2 szatellit tegnapi pályára állítása. Kép forrása: Xinhua

A Tienlien-műholdak első generációját 2008-ban kezdték meg kiépíteni, és szabadrepülő Sencsou, Tienkung-1 és Tienkung-2 küldetéseken játszottak fontos szerepet, hogy a Föld körül keringő tajkonautákkal folyamatosan képesek legyenek tartani a kapcsolatot. Más országok és űrügynökségek is használnak hasonló rendszereket: a NASA a TDRS (Tracking Data and Relay Satellite System) a NASA igényeire lett tervezve, az ESA EDRS (European Data Relay Satellite System), a Roszkoszmosz a Lucs (Луч, magyarul „sugár”), a JAXA pedig a JDRS (Japanese Data Relay Satellite System) rendszereket használja, bár némelyiknek nem csak polgári, hanem katonai szerepe is van.

Az európai EDRS rendszer, ehhez hasonlóan működik a Tienlien-konstellációa is. Kép forrása: ESA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye