Tienlien-2: elindult az ötvenedik kínai rakéta idén

Kapcsolódó

Titkos katonai műhold indult Pleszeckből

A megbízó ezúttal is az Orosz Védelmi Minisztérium volt. Az...

Nem sikerült tökéletesen a Relativity Space Terran-1 rakétájának bemutatkozása

Egyelőre továbbra is nyitott maradt a kérdés, hogy kinek...

A nap képe #1053 – Stronger Together

A Stronger Together küldetés Electron hordozórakétája az elemelkedés pillanatában.

Egyre közelebb az 50. repüléséhez az Ingenuity

Az Ingenuity ismét egy sikeres repülésen van túl,  mely...

Újabb sikeres indítás a kínai Kuajcsou-1A rakéta neve mellett

Tavaly december óta először hajtottak végre ismét küldetést a...

Tegnap este egy újabb kínai hordozórakéta indult útnak, immár az ötvenedik idén, mellyel az ázsiai űrhatalom új nemzeti rekordot állított fel a műholdindítások számának tekintetében. A misszió hasznos terhe a Tienlien-2 konstelláció második darabja volt, melyet a Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B) rakéta sikeresen a kijelölt, geostacionárius átviteli pályára (GTO) állított. Az indításnak a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpont adott helyet, mely az ország elsődleges startközpontja geoszinkron holdak számára. A CZ-3B magyar idő szerint 17 óra 9 perckor indult útnak, ami helyi idő szerint már a keddi napra esett, éjfél után 9 perccel.

A Tienlien-2 flotta kiemelkedően fontos szerepet játszik a kínai űrprogram különböző küldetéseiben, ugyanis 36 ezer kilométeres magasságú, az Egyenlítő síkja felett elterülő pályáról nyújtanak adatátjátszó (relay/relé) szerepet. Az első darabot 2019 decemberében álították pályára, szintén egy Hosszú Menetelés-3B rakétával. A tervezett élettartamuk körülbelül 15 év, tömegük pedig 600 kilogrammra tehető. Ka-sávú transzpondereik segítségével képesek kapcsolatot tartani az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak és a pekingi irányítóközpont között. Hivatalos adatok alapján a Kínai Űrállomás-Peking adatkapcsolat sebessége akár az 1,2 Gbit/s (150 MB/s) az újgenerációs műholdak segítségével.

A Tienlien-2 szatellit tegnapi pályára állítása. Kép forrása: Xinhua

A Tienlien-műholdak első generációját 2008-ban kezdték meg kiépíteni, és szabadrepülő Sencsou, Tienkung-1 és Tienkung-2 küldetéseken játszottak fontos szerepet, hogy a Föld körül keringő tajkonautákkal folyamatosan képesek legyenek tartani a kapcsolatot. Más országok és űrügynökségek is használnak hasonló rendszereket: a NASA a TDRS (Tracking Data and Relay Satellite System) a NASA igényeire lett tervezve, az ESA EDRS (European Data Relay Satellite System), a Roszkoszmosz a Lucs (Луч, magyarul „sugár”), a JAXA pedig a JDRS (Japanese Data Relay Satellite System) rendszereket használja, bár némelyiknek nem csak polgári, hanem katonai szerepe is van.

Az európai EDRS rendszer, ehhez hasonlóan működik a Tienlien-konstellációa is. Kép forrása: ESA

Dark mode powered by Night Eye