Tienlien-2: elindult az ötvenedik kínai rakéta idén

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Tegnap este egy újabb kínai hordozórakéta indult útnak, immár az ötvenedik idén, mellyel az ázsiai űrhatalom új nemzeti rekordot állított fel a műholdindítások számának tekintetében. A misszió hasznos terhe a Tienlien-2 konstelláció második darabja volt, melyet a Hosszú Menetelés-3B (CZ-3B) rakéta sikeresen a kijelölt, geostacionárius átviteli pályára (GTO) állított. Az indításnak a Szecsuán-tartománybeli Hszicsang Űrközpont adott helyet, mely az ország elsődleges startközpontja geoszinkron holdak számára. A CZ-3B magyar idő szerint 17 óra 9 perckor indult útnak, ami helyi idő szerint már a keddi napra esett, éjfél után 9 perccel.

A Tienlien-2 flotta kiemelkedően fontos szerepet játszik a kínai űrprogram különböző küldetéseiben, ugyanis 36 ezer kilométeres magasságú, az Egyenlítő síkja felett elterülő pályáról nyújtanak adatátjátszó (relay/relé) szerepet. Az első darabot 2019 decemberében álították pályára, szintén egy Hosszú Menetelés-3B rakétával. A tervezett élettartamuk körülbelül 15 év, tömegük pedig 600 kilogrammra tehető. Ka-sávú transzpondereik segítségével képesek kapcsolatot tartani az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak és a pekingi irányítóközpont között. Hivatalos adatok alapján a Kínai Űrállomás-Peking adatkapcsolat sebessége akár az 1,2 Gbit/s (150 MB/s) az újgenerációs műholdak segítségével.

A Tienlien-2 szatellit tegnapi pályára állítása. Kép forrása: Xinhua

A Tienlien-műholdak első generációját 2008-ban kezdték meg kiépíteni, és szabadrepülő Sencsou, Tienkung-1 és Tienkung-2 küldetéseken játszottak fontos szerepet, hogy a Föld körül keringő tajkonautákkal folyamatosan képesek legyenek tartani a kapcsolatot. Más országok és űrügynökségek is használnak hasonló rendszereket: a NASA a TDRS (Tracking Data and Relay Satellite System) a NASA igényeire lett tervezve, az ESA EDRS (European Data Relay Satellite System), a Roszkoszmosz a Lucs (Луч, magyarul „sugár”), a JAXA pedig a JDRS (Japanese Data Relay Satellite System) rendszereket használja, bár némelyiknek nem csak polgári, hanem katonai szerepe is van.

Az európai EDRS rendszer, ehhez hasonlóan működik a Tienlien-konstellációa is. Kép forrása: ESA

Dark mode powered by Night Eye