Titokzatos képződményre bukkantak a Hold túloldalán

Kapcsolódó

Visszatértek a Hold túloldalán gyűjtött kínai minták a Földre

A Csang'e-6 küldetés során először gyűjtöttek és hoztak...

A nap képe #1510 – Vörös lidérc az űrből

Matthew Dominick remek fotókat készít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről,...

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) Jütu-2, vagy magyarul Jáde Nyúl névre hallgató holdjárója a rutinszerű tudományos munka közben egy felettébb érdekes dologra bukkant: a rover egyik kameraképén egy kocka alakú objektumot véltek felfedezni a kínai szakemberek, aminek eredete egyelőre nem ismert. Az ismeretlen képződmény északra helyezkedik el a holdjárótól, és körülbelül 80 méteres távolságra volt november végén, ami akkor a küldetés 36. holdi napjának felelt meg.

A Jütu-2 programját vezető kutatók nagy érdeklődést mutattak az objektum iránt, és elképzelhető, hogy a következő 2-3 holdi napot (2-3 földi hónap) azzal fogja a kis jármű eltölteni, hogy a kráterekkel és mélyedésekkel szabdalt területen keresztül eljusson a képződményhez. A tudósok szerint több mint valószínű, hogy az objektum valójában egy olyan szikla, amely egy nagyobb erejű becsapódás alkalmával került ki a Hold felszínére.

A Jáde Nyúl képe a furcsa alakú képződményről. Kép forrása: CNSA/Our Space

A Jütu-2 és Csang’e-4 páros 2019. január 3-án érkezett meg a Von Kármán-kráterbe, mint az első ember alkotta űreszközök, amik sikeresen leszálltak a Hold túlsó oldalára. Mivel a Hold túloldaláról nem tudnak közvetlenül a Földdel kommunikálni ezek az űrszondák, a CNSA már ezt megelőzően, 2018 májusában felbocsátott egy a Csiecsüao relészondát, ami a Csange’e-4 küldetés űreszközeit képes összekötni a kínai irányítóközpontokkal.

A kis holdjáró már több mint 850 métert tett meg a különös kihívásnak számító regolitos felszínen, ám egy rendellenességet vagy hibát sem észleltek a fedélzeti rendszerein. Az egész Csang’e-4 küldetés érdekessége, hogy kevesebbe került a szonda kifejlesztése, megépítése és pályára állítása, mint egy kilométernyi metróalagút építése, legalábbis ha a kínai építőipari árakkal számolunk.

A Csang’e-4 és a Jütu-2. Kép forrása: CNSA

Forrás: Space.com/Andrew Jones

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye