Több kínai indítás is volt az elmúlt napokban

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Kína továbbra is komoly tempót diktál rakétaindítások tekintetében: október 9-én és múlt éjjel is végrehajtottak egy-egy felbocsátást.

Az első küldetés keretében egy Hosszú Menetelés-2D rakéta startolt el a Csiücsüan Űrközpontből, ami az Advanced Space-borne Solar Observatory (ASO-S) nevű Napmegfigyelő űrszondát juttatta a világűrbe, ez az ázsiai űrnagyhatalom első ilyen jellegű űreszköze. A szonda négy évig tartó misszió során az ASO-S csillagunk mágneses mezeje és a napkitörések közti összefüggéseket vizsgálja majd. Az 1000 kg-os eszköz három tengelyes stabilizátorának köszönhetően 1 ívmásodperces pontossággal lesz képes megfigyelni a Nap tevékenységét és tulajdonságait. Három műszere közül a Full-Disc Vector Magnetograph (FMG) térképezi majd fel a mágneses mezőt a teljes Napkoronán, a Hard X-ray Imager (HXI) szintén a korona megfigyelése lesz röntgen-sugarak segítségével, míg a három Lyman-alpha Solar Telescope (LST) a Lyman-sorozat alapján színképelemzést hajt végre: a hullámhossztartományok intenzitásának vizsgálatával a Nap atmoszférájának összetételéről, fizikai állapotáról kaphatnak fontos adatokat a mérnökök. A Lyman-sorozat alapján az ultraibolya tartományban elhelyezkedő fényhullámok a hidrogénatomok elektronjának állapotának módosulása miatt szintén változnak, melyekből következtetni lehet a Nap állapotára is. Igen összetett űrszondáról beszélhetünk tehát, ami Kína Napkutatásában kiemelkedő szerepet jelent a következő években.

Forrás: CNSA

A másik indításra múlt éjjel került sor. 0:53-kor egy Hosszú Menetelés-2C rakéta hagyta el a Tajjüan Űrközpont LC-9 indítóállását, rakterében az 5 méteres felbontással rendelkező apertúraszintézises S-SAR-01 radarműholddal. A küldetés sikerért alig egy órán belül erősítette meg hivatalosan is a China Aerospace Science and Technology Corp (CASC). Nevéből adódóan S-sávban kommunikáló radarral rendelkezik, ami környezet-megfigyelő feladatot lát majd el. A műholdnak köszönhetően a szakemberek pontosabban lesznek képesek előrejelezni közelgő természeti katasztrófákat, csökkenteni azok kockázatát. Az űreszközt a DFH Satellite Co. Ltd, ami CASC egyik alvállalata gyártotta. A mostani küldetés Kína 18. indítása volt mindössze két hónap alatt.

Forrás: Ourspace/CNSA

Dark mode powered by Night Eye