Több kínai indítás is volt az elmúlt napokban

Kapcsolódó

Virgin Orbit: itt a vége

A cég nem tudott új befektetőkkel megállapodni, ezért "határozatlan...

Júliusra halasztották a Starliner első személyzetszállító tesztrepülését

Újabb három hónapot csúszik a Boeing űrhajójának soron következő...

A nap képe #1061 – Kepler űrtávcső indítás

A Kepler űrtávcsövet szállító Delta II rakéta indítása 2009...

Ma hat éve, hogy a SpaceX először indított egy használt Falcon-9 rakétát

2017. március 30. - Fontos nap a SpaceX életében,...

Idén harmadjára sem hibázott a Hosszú Menetelés-2D rakéta

Három indításból három siker, ez jelenleg az idei mérlege...

Kína továbbra is komoly tempót diktál rakétaindítások tekintetében: október 9-én és múlt éjjel is végrehajtottak egy-egy felbocsátást.

Az első küldetés keretében egy Hosszú Menetelés-2D rakéta startolt el a Csiücsüan Űrközpontből, ami az Advanced Space-borne Solar Observatory (ASO-S) nevű Napmegfigyelő űrszondát juttatta a világűrbe, ez az ázsiai űrnagyhatalom első ilyen jellegű űreszköze. A szonda négy évig tartó misszió során az ASO-S csillagunk mágneses mezeje és a napkitörések közti összefüggéseket vizsgálja majd. Az 1000 kg-os eszköz három tengelyes stabilizátorának köszönhetően 1 ívmásodperces pontossággal lesz képes megfigyelni a Nap tevékenységét és tulajdonságait. Három műszere közül a Full-Disc Vector Magnetograph (FMG) térképezi majd fel a mágneses mezőt a teljes Napkoronán, a Hard X-ray Imager (HXI) szintén a korona megfigyelése lesz röntgen-sugarak segítségével, míg a három Lyman-alpha Solar Telescope (LST) a Lyman-sorozat alapján színképelemzést hajt végre: a hullámhossztartományok intenzitásának vizsgálatával a Nap atmoszférájának összetételéről, fizikai állapotáról kaphatnak fontos adatokat a mérnökök. A Lyman-sorozat alapján az ultraibolya tartományban elhelyezkedő fényhullámok a hidrogénatomok elektronjának állapotának módosulása miatt szintén változnak, melyekből következtetni lehet a Nap állapotára is. Igen összetett űrszondáról beszélhetünk tehát, ami Kína Napkutatásában kiemelkedő szerepet jelent a következő években.

Forrás: CNSA

A másik indításra múlt éjjel került sor. 0:53-kor egy Hosszú Menetelés-2C rakéta hagyta el a Tajjüan Űrközpont LC-9 indítóállását, rakterében az 5 méteres felbontással rendelkező apertúraszintézises S-SAR-01 radarműholddal. A küldetés sikerért alig egy órán belül erősítette meg hivatalosan is a China Aerospace Science and Technology Corp (CASC). Nevéből adódóan S-sávban kommunikáló radarral rendelkezik, ami környezet-megfigyelő feladatot lát majd el. A műholdnak köszönhetően a szakemberek pontosabban lesznek képesek előrejelezni közelgő természeti katasztrófákat, csökkenteni azok kockázatát. Az űreszközt a DFH Satellite Co. Ltd, ami CASC egyik alvállalata gyártotta. A mostani küldetés Kína 18. indítása volt mindössze két hónap alatt.

Forrás: Ourspace/CNSA

Dark mode powered by Night Eye