Több kínai indítás is volt az elmúlt napokban

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Kína továbbra is komoly tempót diktál rakétaindítások tekintetében: október 9-én és múlt éjjel is végrehajtottak egy-egy felbocsátást.

Az első küldetés keretében egy Hosszú Menetelés-2D rakéta startolt el a Csiücsüan Űrközpontből, ami az Advanced Space-borne Solar Observatory (ASO-S) nevű Napmegfigyelő űrszondát juttatta a világűrbe, ez az ázsiai űrnagyhatalom első ilyen jellegű űreszköze. A szonda négy évig tartó misszió során az ASO-S csillagunk mágneses mezeje és a napkitörések közti összefüggéseket vizsgálja majd. Az 1000 kg-os eszköz három tengelyes stabilizátorának köszönhetően 1 ívmásodperces pontossággal lesz képes megfigyelni a Nap tevékenységét és tulajdonságait. Három műszere közül a Full-Disc Vector Magnetograph (FMG) térképezi majd fel a mágneses mezőt a teljes Napkoronán, a Hard X-ray Imager (HXI) szintén a korona megfigyelése lesz röntgen-sugarak segítségével, míg a három Lyman-alpha Solar Telescope (LST) a Lyman-sorozat alapján színképelemzést hajt végre: a hullámhossztartományok intenzitásának vizsgálatával a Nap atmoszférájának összetételéről, fizikai állapotáról kaphatnak fontos adatokat a mérnökök. A Lyman-sorozat alapján az ultraibolya tartományban elhelyezkedő fényhullámok a hidrogénatomok elektronjának állapotának módosulása miatt szintén változnak, melyekből következtetni lehet a Nap állapotára is. Igen összetett űrszondáról beszélhetünk tehát, ami Kína Napkutatásában kiemelkedő szerepet jelent a következő években.

Forrás: CNSA

A másik indításra múlt éjjel került sor. 0:53-kor egy Hosszú Menetelés-2C rakéta hagyta el a Tajjüan Űrközpont LC-9 indítóállását, rakterében az 5 méteres felbontással rendelkező apertúraszintézises S-SAR-01 radarműholddal. A küldetés sikerért alig egy órán belül erősítette meg hivatalosan is a China Aerospace Science and Technology Corp (CASC). Nevéből adódóan S-sávban kommunikáló radarral rendelkezik, ami környezet-megfigyelő feladatot lát majd el. A műholdnak köszönhetően a szakemberek pontosabban lesznek képesek előrejelezni közelgő természeti katasztrófákat, csökkenteni azok kockázatát. Az űreszközt a DFH Satellite Co. Ltd, ami CASC egyik alvállalata gyártotta. A mostani küldetés Kína 18. indítása volt mindössze két hónap alatt.

Forrás: Ourspace/CNSA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye