Néhány napja végezte el a kis rover a Hold felszínének lézeres spektroszkópiai vizsgálatát a LIBS műszerével (Laser-Induced Breakdown Spectroscopy), amivel az elektromágneses sugárzás spektrumát képes feltérképezni. Korábban még a Hold körül keringő űrszondákkal sem vizsgálták a déli pólus területét, így ezek az eredmények ismét elsőséget jelentenek. Az elemzés lényege, hogy nagy energiájú lézeres impulzusokkal céloznak meg egy kőzetdarabot vagy magát a talajt alkotó regolitot, és a nagy hőhatás következtében az anyag plazmává alakul, melynek színkép-vizsgálatával kimutatható különböző anyagok jelenléte az adott anyagban. Mivel minden elem más-más karakterisztikával bír, az általuk visszavert fényhullámok alapján a tudósok megállapíthatják, pontosan milyen anyagok is vannak jelen a vizsgált területen.
A Pragyan LIBS műszere egyértelműen kimutatta kén jelenlétét, amire korábban nem volt példa a Hold egyéb vizsgált területein, de számos egyéb anyag is fellelhető a talajban a déli pólusnál: alumínium, kalcium, vas, króm, titán, mangán, szilícium és oxigén. Hidrogén nyomaira utaló jeleket pedig további elemzések alá vetnek.
Mai legújabb bejegyzésében az ISRO további kutatási eredményekről is beszámolt. A Vikram leszállóegység Langmuir nevű műszere (amit Irving Langmuir amerikai kémikusról és fizikusról neveztek el), szintén plazma tulajdonságokat vizsgál, de más szempontból, mint a Pragyan műszere. Az 5 cm átmérőjű gömb alakú eszközt a Vikram tetejéből kiálló, 1 méter hosszú rúdon helyezték el, elszigetelve a leszállóegység testétől. Feladata, hogy a felszín közelében a felszínt érő napsugárzás következtében ionizált részecskékről gyűjtsön fizikai jellemzőket. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a felszínt körülvevő plazma viszonylag ritka, kb. 5-30 millió elektron köbméterenként. Ez az érték főleg a holdi nappal korai szakaszában jellemző, de a szonda megszakítás nélkül működik, ezáltal a holdi nap folyamán bekövetkező változásokat is képes feltárni a felszín közeli plazmakörnyezetben. A mérések segíthetnek a déli pólus környezetének még pontosabb elemzésében, hiszen töltött részecskék sűrűsége kihat a rádióhullámok terjedésére, így a földi irányítás és a jövőbeli holdi küldetések kommunikációs összeköttetésére és adattovábbításaira is.
