Pénteken jelentette be a Roszkoszmosz, hogy Oroszország és Tunézia aláírt egy szándéknyilatkozatot, miszerint űrstratégiai együttműködést kötnek a két ország között, valamint megállapodtak egy űrhajósprogram lebonyolításában is. A szándéknyilatkozatba belefoglalták, hogy az afrikai ország egy női űrhajóst küldene fel a Nemzetközi Űrállomásra orosz segítséggel, akinek küldetése időtartamban és komplexitásban várhatóan hasonló lesz Hazza Al-Manszúri arab űrhajós 2019-es repüléséhez a Szojuz MSz-15 fedélzetén. Azóta az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy további két űrhajóst szeretnének az űrállomásra küldeni, közülük pedig az első női arab űrhajóst.
A tárgyaláson Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója és Mohamed Frikha, a tunéziai Telnet Holdings olajipari- és technológiai vállalat vezetője vettek részt, akikhez Tunézia moszkvai nagykövete, Tarak Ben Szalem is csatlakozott. A megbeszélést a szándéknyilatkozat aláírásával zárták le, mellyel megkezdődött az orosz-tunéziai kooperáció az űrhajósprogramban. A megbeszélésen online módon részt vett Kaisz Szaíd tunéziai elnök is. Az ő elmondása szerint nagy jelentősége van ennek a kétoldalú megegyezésnek, és reményei szerint rengeteg lehetőséget teremt majd olyan projektek létrehozására, amelyek mindkét félnek hasznosak lesznek. Sikeres küldetés esetén Tunézia lehet az első afrikai ország, mely űrhajóst küldött a világűrbe (Mark Shuttleworth dél-afrikai üzletember „csak” turistaként járt az ISS-en).
A Nemzetközi Űrállomás orosz szegmense az újonnan érkezett Nauka modullal a háttérben. Kép forrása: Roszkoszmosz
Tunézia első műholdja, a ChallengerOne 3U méretű (kb. 10x10x30 cm) CubeSat 2021 első felében jutott a világűrbe egy Szojuz űrrakétával (a magyar SMOG-1 és a magyar detektorral ellátott GRBAlphával együtt, ami nemrég végezte el az első sikeres tudományos észlelését). A műhold komponenseit és teljes egészét az afrikai országban szerelték össze a Telnet-cégcsoport megbízásából. A kis űreszközt több szenzorral is felszerelték, valamint különböző kísérleti kommunikációs rendszerek is helyet kaptak rajta. A ChallengerOne képes volt űrfelvételek készítésére egy nagylátószögű kamera segítségével. A műhold mozgása nem volt spontán, stabilizálását háromtengelyesen végezték el giroszkópok segítségével.
A ChallengerOne behelyezése a kidobóegységbe. Kép forrása: Roszkoszmosz