Az Astra Space első NASA által finanszírozott küldetése
Tegnap este jelentette be a kaliforniai cég a Twitteren, hogy a NASA őket választotta a TROPICS program műholdjainak indítására. A Time-Resolved Observations of Precipitation Structure and Storm Intensity with a Constellation of Smallsats (Viharok erősségének és csapadék szerkezetének időmeghatározott megfigyelése kisműholdas konstellációval) program segítségével a NASA tudósai fontos meteorológiai adatokat fognak gyűjteni a Földön tomboló viharok szerkezetéről és kialakulásáról. A hat darab, 3U CubeSatból álló flottát három indítással szeretnék pályára állítani egy 120 napos időablak keretében, melyet 2022 januárja és júliusa határoztak meg. Az előre megszabott áras szerződés keretében a NASA 7,95 millió dollárt fizet az Astrának a 3 indításért (így egy start kb. 2,65 millió dollárba kerül). Mindhárom rakétaindítást a Kwajalein-atollról fogják végrehajtani. Érdemes megjegyezni, hogy a SpaceX is innen indította a Falcon-1-es rakétákat. Elképzelhető, hogy több műhold is utazni fog az orrkúp alatt a NASA TROPICS CubeSatjai mellett, ugyanis a Rocket 3 akár 150 kg-t is képes alacsony Föld körüli pályára állítani.
A Rocket 3.1 startja 2020 szeptemberében. Kép forrása: Astra Space/John Kraus
A cipősdoboz-méretű kisműholdak naprakész mikrohullámú méréseket szolgáltathatnak majd, melyekkel meg lehet majd állapítani az aktív és kialakulóban lévő hurrikánok, trópusi viharok és ciklonok belsejében uralkodó hőmérsékletet, légköri nyomást és páratartalmat. A hat darab műhold 120 napos indítási ablaknak köszönhetően szinte a Föld bármely pontjáról tud majd friss, naprakész méréseket végezni. A mikrohullámú mérések technológiáját az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Lincoln Laboratóriumában fejlesztették ki. A 3U kockaműholdaknak apró, kihajtható napelemcellák segítségével biztosítják az energiaellátást, és egy oldalsó kihajtható antennával fogják a mérési eredményeket lesugározni a földi állomásoknak.
Egy fantáziakép a konstellációról. A középső három műhold a Földre vetített ábrákkal szimbolizálja a három különböző mérési módszert, mellyel majd a szatelitek dolgozni fognak. Kép forrása: Massachusets Institute of Technology
Az Astra Space „Rocket 3” névre hallgató rakétája forradalmasítani szeretné az indítások piacát egy új koncepcióval: ahelyett, hogy költségesen évekig fejlesztenének egy újrahasználható rakétát, inkább a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb és legkompaktabb indítórendszert fejlesztették ki a világon. A Rocket 1 és 2 verziók még szuborbitális tesztrakéták voltak. Ezekkel 1-1 hajtottak végre, de mindkét próba sikertelenül végződött – nem érték el a kívánt magasságokat a rakétákkal. Magát céget nagyon sokáig csak „secret/stealth space company”-nak, azaz titkos űrcégnek hívták, ugyanis csak tavaly fedték fel az Astra nevet. A cég székhelye és gyártóközpontja a kaliforniai Alameda-ban található. A telephelyük egyik érdekessége, hogy rakétagyártó cég előtt a sugárhajtóműveket teszteltek itt, így egy hatalmas hangszigetelt tesztkamrával is rendelkeznek, s ennek köszönhetően tudtak a külvilág számára szinte észrevétlenül hajtóműteszteket végrehajtani. A Rocket 3 első fokozatán öt darab Delphin kerolox hajtómű található, mely a Rocket Lab Rutherfordhájoz hasonlóan elektromos ciklusú. A második fokozatot egy Aether motorral szerelték fel. Ez is RP-1-et és folyékony oxigént éget el, de már nem elektromos, hanem ún. nyomás által táplált ciklusban.
Az első példány, a Rocket 3.0. Kép forrása: DARPA
A nyomás által táplált ciklusú hajtóművekben nincsenek drága és néha megbízhatatlan turbószivattyúk, illetve gázgenerátorok. Az oxidálószer- és üzemanyagtartályokat egy inert gázzal (általában hélium) nyomás alá helyezik, majd szelepek segítségével onnan a hajtóműbe áramlanak. Hogy megmaradjon a kellő oxidálószer és üzemanyag áramlás, a tartályokban lévő nyomásnak mindig magasabbnak kell lennie, mint az égéstérben lévő kamranyomás. Emiatt nem lehet az ilyen típusú hajtóművekkel nagyobb tolóerőt, illetve hatékonyságot elérni, de kisebb rakéták második fokozataként teljesen megfelelnek. Az első Rocket 3, a Rocket 3.0 2020 márciusában startolt volna, de üzemanyagfeltöltés közben probléma lépett fel, és felrobbant a jármű. A második darab, a Rocket 3.1 startjára 2020 szeptemberében került sor az alaszkai Kodiak Indítókomplexumból. Az emelkedés rendben zajlott egészen T+30 másodpercig, amikoris letért a rakéta a pályájáról. A földi irányítók a küldetés megszakítása mellett döntöttek, és leállították a Delphin hajtóműveket. Másodpercekkel később visszazuhant a rakéta a lezárt területre, hatalmas tűzgolyót produkálva a becsapódáskor. A harmadik próbálkozásra nem sokkal később, december 15-én került sor a Rocket 3.2-vel Ekkor az első fokozat működése teljesen tökéletes volt. A fokozatok is rendben szétváltak, és a második fokozat is rendben beindult. A rakétának majdnem sikerült pályára állni – körülbelül 7 km/s sebességnél leállt a második fokozat hajtóműve, ugyanis nem volt megfelelően a rakétába töltve az RP-1 és folyékony oxigén. Ha tíz másodpercig még kibírta volt a második fokozat, akkor valószínűleg meglett volna az a hiányzó kb. 500 m/s sebesség a keringési pályához. Nagy esély van arra, hogy már a következő indításon sikeresen pályára áll a cég Rocket 3.3 rakétája.
Felvétel a második fokozatról. Kép forrása: Astra Space
A Rocket 3.2 startja.
Electron rakétával indítanak majd műholdat az Űrhaderőnek (U.S. Space Force)
Szintén tegnap jelentette be a Rocket Lab is, hogy egy újabb megbízást nyertek el. Az Argos-4 műholdat fogják pályára állítani Electron rakétájukkal az USA Űrhadereje és az NOAA (Nemzeti Légkör- és Óceánkutatási Hivatal) számára. Az Argos-4-et több területen is fel tudják majd használni, ilyenek például az halászat ellenőrzése, a tengeri élővilág megfigyelése, valamint a tengeri hajóforgalom ellenőrzése. A műholdat és annak adatgyűjtő rendszerét a General Atomics tervezte és gyártotta. Sajnos a küldetésről egyelőre több információt még nem árultak el, de elképzelhető, hogy ez már a virginiai Wallops központból fog indulni. Amint több információ napvilágra kerül, beszámolunk róla.
Az Argos-4 egy fantáziaképen. Kép forrása: General Atomics
Egy Electron rakéta a Mid-Atlantic Regional Spaceport LC-2 startállásán. Kép forrása: Rocket Lab