Új fázisába lépett a Hunor-program, egy harmadik magyar űrhajós feljuttatása is megvalósulhat

Kapcsolódó

A nap képe #1246 /Apollo és Artemis/ – Űrhajók

Balra az Apollo-6 küldetés űrhajóját készítik fel, hogy a...

A Perseverance ismét megörökített egy porördögöt

A Marson tevékenykedő Perseverance jókor volt jó helyen, hiszen...

Az évtized végéig hosszabbítják meg a New Horizons küldetést

Az Osiris-APEX mellett így egy újabb űrszonda is még...

A nap képe #1245 /Apollo és Artemis/ – A személyzet

A bal oldali felvételen az Apollo-17 űrhajósai; Ronald Evans,...

1 évre szóló Pentagon-szerződést nyert el a SpaceX a Starshield rendszer fejlesztésére

A tavaly bemutatott katonai védelmi rendszer a civil Starlink-szolgáltatás...

Új fázisába lépett a Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett HUNOR – Hungarian To Orbit magyar kutatóűrhajós-program, jelentette be Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért és űrtevékenységekért felelős miniszteri biztos.

A sajtótájékoztató keretein belül ismertették a toborzás statisztikai eredményeit, és beszédet mondott Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási hálózat (ELKH) elnöke, Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár, Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatója, valamint Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, aki egyben a Hunor űrhajósprogram projektvezetője.

Dr. Ferencz Orsolya tudatta a toborzás eredményeit: összesen 244 fő adta be sikeresen a pályázatát, ennek 84%-át férfiak, és 16%-át a hölgyek képviselték. Az első forduló január 31-én zárult le, ennek a bejelentéséről már korábban is írtunk. A második fordulóba száz jelölt jutott be – ebből 86 férfi, és 14 nő. A program következő fázisában repülőorvosi és pszichológiai tesztek sorozatát kell abszolválniuk a bejutottaknak, melyet az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajóstoborzásával karöltve fognak elvégezni – jegyezte meg a miniszteri biztos. Erre többek között azért is fog sor kerülni, mert a magyar kutatóűrhajós a kiválasztási folyamat után automatikusan részévé válik az ESA űrhajóscsoportjának is.

A második forduló tesztjei után még jobban leszűkítik majd a jelentkezők számát, végül pedig ebből a csoportból egy teljesen magyar szakbizottság fogja kiválasztani azt a 2-4 jelöltet, akik űrhajóskiképzésben részesülhetnek. A kiképzésük után dől majd el, hogy közülük ki lesz hazánk második kutatóűrhajósa. A miniszteri biztos elmondása szerint továbbra is úgy néz ki, hogy 2024 első félévében valósulhat meg a második magyar űrrepülés, amit az amerikai Axiom Space űrvállalat fog koordinálni.

Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért és űrtevékenységekért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón. Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

„Szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük, és olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. A HUNOR program keretében ezen képességek megalapozása várható” – tájékoztatott Ferencz Orsolya.

Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondása szerint az kutatóűrhajós által elvégezendő tudományos kísérleteket a teljes mértékben az EK fogja koordinálni, együttműködve több nemzetközi partnerrel. Az alábbi tudományterüleket fogja felölelni az űrhajós programja:

  • kozmikus sugárzás és űrdozimetria (a Pille doziméter legújabb változatát is a Hunor-program keretein belül fogják feljuttatni az ISS-re)
  • anyagvizsgálat és anyagtechnológia
  • űrélettan és űrorvoslás
  • űrélelmezés
  • telekommunikációs technológiák
  • tudományos ismeretterjesztés és oktatás

Zábori Balázs űrkutatási mérnök az alábbi négy pontot jelölte meg a Hunor-program alappilléreinek: tudomány és kutatás – a hazai kutatóhelyek számára ez egy hatalmas lehetőség lesz tudományos munka új szintekre való emeléséhez, technológiai demonstráció és iparfejlesztés – a magyar űripari cégek is jelentősen be lesznek vonva a projektbe, így a Hunor-programra úgy is tekinthetünk, mint egy high-tech ipari katalizátorra, űrhajózási kompetencia – Magyarország űrhajózási és űrkutatási kompetenciáinak fejlesztése, tapasztalatgyűjtés és szakemberek képzése, ismeretterjesztés és oktatás – a 2024-es űrrepülés híre több millió emberhez fog majd eljutni, így ez egy kíváló alkalom lesz arra, hogy még jobban felkeltsék az érdeklődést az űrkutatás iránt.

Zábori Balázs űrkutatási mérnök beszámolója. Nem véletlen a Starship, SLS és a Gateway a háttérben, ugyanis az amerikai Artemis-holdprogramban is jelentős a magyar részvétel. Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

Az egyik legérdekesebb hírt Dr. Ferencz Orsolya közölte a sajtótájékoztató során: ahogy azt már megírtuk, Magyarország egy megállapodást kötött az Orosz Szövetségi Űrhivatallal (Roszkoszmosz) egy űrkutatási kooperációról és a tudományos kapcsolatok elmélyítéséről. Ebben az is benne van, hogy 2025-2030 körül egy harmadik magyar kutatóűrhajós-küldetés is megvalósulhat, orosz közreműködéssel. Ezen a küldetésen az újgenerációs ROSS (Russian Orbital Service Station) orosz űrállomásra jutna fel a magyar űrhajós, és ott végezne tudományos munkát. Több részlet nem derült ki erről a projektről.

Forrás: saját felvételek, KKM

Dark mode powered by Night Eye