Október 28-án, csütörtökön tartotta meg Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok és magyar űrhajós a 2024-es magyar űrrepülést részletező sajtótájékoztatót a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy személyesen vehettünk részt az eseményen.
A tájékoztató megnyitását a miniszteri biztos asszony a magyar űrkutatás történelmi visszatekintőjével kezdte, és emlékeztetett mindenkit, hogy nem újdonság a magyar űrtevékenység. A hazai űrkutatás fejlődése 1946-ban kezdődött, Bay Zoltán Hold-radar-kísérletével. Később a hazai űriparnak Farkas Bertalan 1980-es űrrepülése adott egy újabb löketet, azóta pedig folyamatosan jártak és szolgáltak magyar kutatók által fejlesztett műszerek a világűrben.
Konkrétan az űrrepülés részleteire térve több új információt kaptunk. Ferencz Orsolya elmondása szerint továbbra is tartjuk a 2024-es céldátumot, várhatóan az év első felében kerülhet sor az űrrepülésre. Az időtartamról is szó esett: a kisebb országok pár napos, rövid időtartamú fenntartózkodásaikkal ellentétben a magyar kutatóűrhajós akár 2 hónapot is eltölthet majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, körülbelül 30-60 napos időablakkal dolgoznak. Ahogy azt már korábban is tudhattuk, magyar egyetemek és kutatóintézetek fogják összeállítani a kutatóűrhajós tudományos programját, viszont most került bejelentésre, hogy űripari cégek és startupok kísérleteit és műszereit is szívesen várják, erről a pályázatról pedig hamarosan több részletet is elárulnak.
Farkas Bertalan az esemény megnyitóján. Kép forrása: Spacejunkie/Szabó Bence
A SMOG-1 kvalifikációs példányának részegységei is kiállításra kerültek. Kép forrása: Spacejunkie/Szabó Bence
Ma került bejelentésre a projekt hivatalos neve is, ami mától a Hunor nevet viseli, aminek két értelme is van: egyik, mint magyar keresztnév, valamint a Hungarian To Orbit (Magyar embert Föld körüli pályára) mozaikszava. A biztos asszony elárulta, hogy a küldetést teljes mértékben amerikai támogatással hajtja végre Magyarország, az amerikai űrhivatal (NASA) és az Axiom Space magánvállalat segítségével zajlik a program szervezése. Emellett az Európai Űrügynökség (ESA) is teljes mértékben támogatja a programot, az európai űrhajósok toborzása nem rég ért véget, erről itt írtunk bővebben.
A biztos asszony kihangsúlyozta, hogy az űrkutatás és űrhajózás a 21. században egy kiemelkedően fontos kutatási terület, amiben rengeteg lehetőség is rejlik. Magyarország éppen ezért nagy hangsúlyt fektet az űripari fejlesztésére, és ebből az okból fogadták el Magyarország Űrstratégiáját az elmúlt időszakban. A Hunor-program 2024-es űrrepülésével új lehetőségeket kívánnak majd teremteni a magyar startupok és cégek számára, ezzel együtt támogatva a high-tech ipari ágazatokat. Farkas Bertalan is kihangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb eleme az egész űrrepülésnek az az, hogy hazai mérnökök, hazai tudósok és hazai szakemberek dolgozhatnak a szintúgy a világ élvonalába tartozó külföldi társaikkal, és rengeteg tapasztalatot gyűjthetnek ezáltal. A nyugalmazott űrhajós szerint egy „jó házi feladat” lesz az űrrepülés lebonyolítása hazánknak, de a költségek maximálisan meg fognak térülni az ipari szektorok bevonásának köszönhetően.
A jelentkezés mától hivatalosan is elindult, ezt pedig ezen a weboldalon tehetitek meg. Mindenkit biztatunk erre, egészen 2022. január 31.-ig van erre lehetősége mindenkinek.
Hungarian To Orbit. Kép forrása: Spacejunkie/Szabó Bence
A sajtótájékoztató után egy rövid kérdés-válasz szakasz következett. Mivel Lengyelország is tegnap írta alá a NASA Artemis Egyezményét, kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar oldalon folyik-e egyáltalán bármiféle törekvés ez irányba. A biztos asszony nagy örömünkre azt felelte, hogy Magyarország már tárgyalásokba kezdett az amerikai űrhivatallal ezzel kapcsolatban.
Ferencz Orsolyával sikerült egy rövid interjút is készítenünk, melyben három kérdést tettem fel a miniszteri biztos asszonynak. Először arról kérdeztük őt, hogy melyik oldal döntheti majd el, hogy kivel is fogják feljuttatni a magyar kutatóűrhajóst. Válaszul azt kaptuk, amire számíthattunk: az Axiom Space cégen múlik, hogy milyen űrhajós-küldetésre talál majd helyet a Hunor-program űrhajósának, a magyar fél inkább a kiképzésben, valamint a tudományos tartalom megalkotásában vesz részt. Így nagy esélye van arra, hogy az Axiom Space által szervezett SpaceX Crew Dragon küldetések egyikén fog a magyar asztronauta eljutni az ISS-re.
Utána arra a kérdésre kaptunk választ, hogy mekkora jelentkezői létszámra számíthatunk. A biztos asszony óvatosan fogalmazva annyit mondott, hogy optimista ezzel kapcsolatban, ugyanis az ESA toborzására is több mint 170 honfitársunk jelentkezett, tehát lesz kiből válogatni. Szerinte ez a nemzeti kiválasztási folyamat nagyobb mozgásteret biztosít a hazai jelentkezőknek, így akár most többen is szerencsét próbálhatnak.
Az interjú végére a fiatal generációnak is küldött egy üzenetet:
„Én azt gondolom, hogy ez egy olyan lehetőség… ez a három hónapig nyitva lévő kapu, amin be kell lépnie mindazoknak, akik szeretnének ebbe a világba bekerülni. Akinek sikerül ebben a válogatásban akárcsak előrébb jutni, és egy szűkebb listára bekerülni, az már magában életre szóló élményekkel gazdagodik, aki pedig végül kiválasztásra kerül és sikeresen teljesíti ezt a missziót, annak az egész élete alapvetően és gyökeresen meg fog változni, méghozzá pozitív irányban.”
A magyar ’24-es hazai űrrepülésről már ebben a cikkben is írtunk.
Dr. Ferencz Orsolya ismerteti a program részleteit. Kép forrása: Spacejunkie/Szabó Bence