Új modul, új feladatok

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Magyar idő szerint tegnap este sikeresen megérkezett a legújabb és egyben legnagyobb modul a Tienkung űrállomásra, a Ventien. A több mint 22 tonnás laboratóriumot tegnap reggel magyar idő szerint 8 óra 22 perckor indították el a Hajnan szigetén található Vencsang Űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5B rakétával, amit magyar nyelven élőben közvetítettünk a YouTube-csatornánkon (itt visszanézhető).

A hordozórakéta központi fokozata dolga végeztével egy alacsony Föld körüli pályára állította az űrmodult, ami a saját hajtóművei segítségével kapaszkodott fel a Tienkung mintegy 370 kilométer magasságban elhúzódó pályájára. Erre a célra nagyjából 1550 kilogramm hajtóanyaggal töltötték fel a Ventien tartályait, és sorozatos gyorsító (és egyben pályaemelő) manőverekkel érte el az űrállomást. A pályára állást követően két kritikus esemény követte Ventien leválasztását: először a kommunikációs antennáit kellett aktiválni, hogy „beszélni” tudjon a kínai küldetésirányító központtal, valamint a két, egyenként nagyjából 30 méter hosszú napelemszárnyát is részlegesen ki kellett bontania, hogy útközben ne merüljenek le az akkumulátorai. Mindkét folyamat szerencsére problémamentesen lezajlott, így semmi sem állta akadályát annak, hogy egy új modullal bővüljön a Tienkung.

A rakét indulása. Kép forrása: Xinhua

A dokkolás 13 órával a rakéta indulása után történt, ami sokkal gyorsabb az eddigi hasonló küldetésekhez képes, a tavalyi orosz Nauka modulnak például 8 napig tartott elérni a Nemzetközi Űrállomásra. Kihagyhatatlan megemlíteni, hogy nem volt akció- és izzadtságmentes az az út, amiről itt be is számoltunk. Visszatérve a lényegre, a kínaiaknak sikerült zökkenőmentesen megoldani a Ventien dokkolását, ami automatikusan kapcsolódott a Tienho modul elülső csatlakozási pontjára az érkezést követően.

Az állomáson tartózkodó kínai űrhajósok (vagy tajkonauták, ahogy a kínaiak szeretik őket hívni) nem haboztak a még friss modul belakásával, és órákon belül a szükséges ellenőrzések után megnyitották a Tienho és a Ventien közötti zsilipajtót, és átlebegtek a újonnan érkezett lakó- és munkaterükbe. A tudományos és kutatási jellege mellett három űrhajósnak tud majd alvóteret biztosítani az új modul, és az ISS-en található alvóhelyekkel ellentétben ezek nem függőleges, hanem sokkal inkább a Földön található ágyakra hasonlítva, vízszintes helyzetben vannak a modulban, és mindegyik ilyen alvókabin rendelkezik egy ablakkal is.

Az űrhajósok átlépnek a Ventien modulba. Kép forrása: NSF/Chinese launchers

A Ventien modullal egy új mérföldkövet ért el a kínai emberes űrrepülés, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy két űrállomásmodult kapcsoltak össze a világűrben. A néhai orosz Mir és a nemzetközileg működtetett ISS után ez a világ harmadik moduláris, tehát több modulból összetevődő űrállomása, ami már képes lesz a folyamatos és váltakozó személyzetek befogadására is.

A Ventient nem véletlenül illetjük a „tudományos modul” jelzővel: falaiban több, különféle kíséleti műszerrel ellátott szekrényt (rack) építettek, amelyekkel rengetegféle kutatást tudnak majd a kínai űrhajósok elvégezni Föld körüli pályán. Fontos megemlíteni, hogy bár egy igényes manővernek tűnhet, de az űrhajósok képesek lesznek ezeket a szekrényeket mozgatni, tehát ha egy meghibásodik, akkor azt ki tudják majd cserélni. A Ventien főleg biotechnológiai és élettani kutatásoknak adhat majd helyet.

A Ventien külsején egy új robotkarral is bővül a Tienkung, és nem is akármilyennel: bár rövidebb, mint a fő robotkar a Tienho modulon, a Xinhua hírügynökség értesülései szerint ötször pontosabb mozgásra képes, így a precíz manővereket sokkal biztosabban tudnak majd az új karral elvégezni. Érdemes szintén megemlíteni, hogy az ISS-en található Canadarm-hoz hasonlóan ennek a robotkarnak is identikus szabvánnyal van ellátva mindkét vége, így az űrállomás felszínén szabadon képes mozogni, valamint a Tienho robotkarjára is rá tud kapcsolódni, hogy egy nagyobb mobilis kart alkossanak. A modul külsejére is el lehet majd helyezni műszereket, a robotkar pedig különösen fontos szerepet játszik majd ebben.

A modul már teljesen kibontott napelemszárnyai. Kép forrása: NSF/Chinese launchers

A kínai űrállomás első elemét 2021 áprilisában állították pályára, a Tienho központi modul pedig azóta Sencsou emberes űrhajók és Tiencsou teherűrhajók társaságában keringett a Föld körül. A Ventien érkezésével egy kicsit tágasabb lett az űrhajósok lakótere, ugyanis ötvenről nyolcvan köbméterre nőtt a lakható túlnyomásos térfogat. Az űrállomás építésének következő lépese a Mengtien kísérleti modul felbocsátása lesz, ami október-november tájékán várható. Az űrhajósokra most sok feladat vár, hiszen az újonnan érkezett modult fel kell készíteni a tudományos munkára: rengeteg ellenőrzést és tesztet kell a rendszereken elvégezni, hogy megbizonyosadjanak a megfelelő működésről, valamint a modullal együtt utánpótlás is érkezett, aminek a kipakolása is egy új feladat, hasonlóan ahhoz, amikor egy teherszállító hajó érkezik a Tienkungra.

További részletek a Ventien modulról: Ventien küldetésprofil

Dark mode powered by Night Eye