Ismét gyors tempót diktál a kínai űrprogram: augusztus 23-án, magyar idő szerint reggel 4 óra 36 perckor egy Kuajcsou-1A rakéta emelkedett a magasba a Hszicsang Űrközpontból. A rakéta áramvonalazó kúpja alatt két műhold kapott helyet – a Csuangszin-16A és -16B (Chuangxin-16A, 16B). A hivatalos közlemény szerint a műholdak fejlesztését és összeszerelését a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Kisműholdas Innovációs Intézete (IMI) végezte. A rakéta a kijelölt keringési pályára juttatta az űreszközöket, és a mérnökök új technológiákat fognak tesztelni a műholdak fedélzetén, bár arról nem tudni semmit, hogy pontosan milyen technológiákról, illetve fejlesztésekről van szó.
A rakéta indulása a völgyből. Kép forrása: Chuangxin-16A/B – Kuaizhou-1A – Xichang – August 23, 2022 (02:36 UTC) (nasaspaceflight.com)
A járművet a Tungfeng-21 (Dongfeng-21, DF-21) közepes hatótávú, nukleáris töltetek célbajuttatására alkalmas ballisztikus rakétából fejlesztették ki, részben állami segítséggel. Teherkapacitása ~300 kg alacsony Föld körüli pályára (LEO), 250 kg pedig napszinkron pályára (SSO). A jármű 1,4 méter átmérőjű, közel 20 méter magas és 30 tonnás indulási tömeggel bír. A hagyományos űrrakétákkal ellentétben nem egy fix pontban elhelyezett startközpontból indul, hanem egy mobil platformról bonyolítják le a felbocsátást – így nem szükséges teljesen kiépített infrastruktúra sem egy küldetés elvégzéséhez – ez volt az első küldetése a rakétának a Hszicsang Űrközpontból, és természetesen itt sem volt szükséges felhúzni egy vadonatúj indítóállást. A rakéta első három fokozata szilárd hajtóanyagú motorokból tevődik össze, a negyedik, folyékony hajtóanyagú végfokozat felel a precíz manőverekért, valamint a kijelölt keringési pálya eléréséért.