Szerda reggel magyar idő szerint 9 óra 43 perckor egy Hosszú Menetelés-2C hordozórakéta indult el a Góbi-sivatagbeli Csiücsüan Űrközpont négyes számú startállásáról. A közepes teherbírású hordozó rakománya a Jaokan-műholdrendszer két legújabb darabja volt, név szerint a Jaokan-32-02Aés -02B volt. Az indítás sikeresen zajlott le, és a műholdakat a kijelölt alacsony Föld körüli pályára szállította az rakéta utolsó fokozata. Ez volt Kína 41. idei startja, és a 107. orbitális startkísérlet 2021-ben.
Más országok katonai felderítő műholdjaihoz hasonlóan a kínai Jaokanokról sem tudunk pontos információkat. A kínai kormány hivatalos adatai szerint jelenleg 76 különböző típusú Jaokan-szatellit kering a Föld körül különböző pályamagasságokon (480 és 1200 km között), és külöbönböző hajlásszögű körpályákon (35°-tól 100°-ig). A műhold-konstellációt feltehetően több különféle felhasználású űreszköz alkotja, például külön műholdak keringenek csak optikai képalkotó berendezésekkel, de többfajta rádiókommunikáció elfogására képes szatellit is a Jaokan-rendszer része. Leginkább egy többfunkciós katonai műholdhálózatnak lehet elképzelni, ami a kínai fegyveres erők fő műholdas információforrása. Fontos megjegyezni, hogy a Jaokan-rendszerbe nem tartoznak kommunikációs és adattovábbító műholdak. Az ázsiai ország hatóságai szerint a Jaokan-műholdakat tudományos kutatásra, földmérésre, mezőgazdasági termésmennyiség megállapítására és katasztrófa-elhárításra használják, ami elképzelhető a katonai felhasználás mellett (de nem valószínű). A most pályára állított űreszközt hivatalos információk szerint halászhajók nyomonkövetésére fogják alkalmazni, de inkább valószínű, hogy az amerikai NOSS-rendszerhez hasonlóan hadihajók mozgását és kommunikációját fogják vele megfigyelni.
A Hosszú Menetelés-2C (CZ-2C) egy kínai gyártmányú, közepes teherbírású űrhajózási hordozórakéta, a Hosszú Menetelés-rakétacsalád tagja. A Dongfeng-5B interkontinentális ballisztikus rakétából kifejlesztett hordozó 1982-ben repült először, ekkor a negyedik számú FSW-0 típusú fotófelderítő műholdat bocsátották fel. Az FSW-műholdak (Fanhuj Si Vejhszing) egy filmszalagra rögzítették az űrfelvételeket, amit küldetésük végeztével egy kapszulában juttattak vissza a Földre, hasonlóan az USA által üzemeltetett Corona-program műholdjaihoz. Visszatérve a lényegre, a CZ-2C két fő fokozatból áll: az első és a második fokozatból, valamint ezekhez hozzátartozik egy opcionális harmadik (vég)fokozat.
Az első fokozat négy darab YF-21C hajtóművel van ellátva, melyek aszimetrikus-dimetilhidrazint (UDMH) égetnek üzemanyagként, és oxidálószerként pedig dinitrogén-tetroxidot (N2O4) fecskendeznek a hajtóművek égéstereibe. Ezek az anyagok ún. hipergolikus hajtóanyagok, tehát egymással való érintkezéskor öngyulladnak, így nincs szükség semmilyen gyújtórendszerre a hajtóművön belül. A négy motor összesen 2990 kN tolóerőt fejt ki indításkor, fajlagos impulzusuk tengerszinten 259 mp.
A CZ-2C első fokozata. Kép forrása: SciNews
Az első és második fokozat között egy rácsos szerkezet található, ami az ún. hot-staging manővert teszi lehetővé. Na de mi is ez pontosan? A lényeg az, hogy általában két fokozat elválasztása előtt az első fokozat hajtóművei leállnak (MECO, pl. Falcon-9), és csak a szeparáció megtörténése után indul be a második fokozat. Ennek az a velejárója, hogy pár másodpercig beáll a súlytalanság állapota a második fokozat üzemanyagtartályaiban, és ilyenkor a folyadékok össze-vissza „lebegnek” a tartályokban. Ha így indítanánk be a hajtóműveket, könnyen megtörténhetne, hogy egy légbuborék került az égéstérbe, ami katasztrofális meghibásodást okozhat a motorban. A CZ-2C-n alkalmazott hot-staging lényege, hogy a második fokozat hajtóművei már a fokozatok leválasztása előtt beindulnak, így ugyan pár másodpercig szimultán működik a két része a rakétának, de a folyadékok végig a tartályok alján maradnak. A rácsos szerkezet pedig azért felel, hogy a második fokozat gázsugara távozni tudjon még a leválasztás előtt, és ne szakítsa szét az alatta lévő első fokozatot.
A két fokozat közti rácsos interstage szerkezete. Kép forrása: CGTN
A CZ-2C második fokozata egy YF-24E hajtóműblokkból áll (ez egy darab nem iránytható fúvókájú YF-22E és négy darab YF-23C vernier-hajtóműből tevődik össze). Ezek összesen 741 kN tolóerőt fejtenek ki, fajlagos impulzusuk az űr vákuumában pedig 290 mp. Nehezebb rakományok esetén egy opcionális szilárd hajtóanyagú fokozatot is elhelyezhetnek a rakéta orrkúpjában, vagy a Jüangcseng-1S (Yuangzheng-1S) folyékony hajtóanyagú végfokozat is felehet a precíz pályára állításért. A rakéta maximális teherkapacitása pályra kb. 300 kilométeres alacsony Föld körüli pályra 3,85 tonna, 550 km magas napszinkron pályára (SSO) pedig 1,9 tonna. Az 1982 óta eddig 59-szer repült ez a típusú rakéta, amiből csak egy küldetés végződött sikertelenül.
A Hajjang-1 távérzékelő műhold felbocsátása szintén egy CZ-2C rakétával. Kép forrása: Xinhua