Ugyan nemrégiben biztonsági üzemmódba helyezte magát a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) pár napig, mi sem bizonyítja jobban újbóli működését, mint hogy az általa kapott adatok alapján a tudósok azonosítottak egy második, szinte Föld méretű és valószínűleg sziklás TOI-700 e névre keresztelt világot. Egy bolygót, amely csillagának lakhatósági zónájában kering, vagyis azon távolságok tartományában, ahol egy planéta felszínén folyékony víz fordulhat elő. A csillagászok korábban már három bolygót is felfedeztek ebben a rendszerben, melyek a TOI-700 b, c és d jelzőt viselik. A TOI-700 e felfedezéséhez azonban további egy évnyi TESS-megfigyelésre volt szüksége a tudósoknak.
„Ez egyike annak a kevés rendszernek, amelyikben több kis, lakhatósági zónában lévő bolygó található.” – mondta Emily Gilbert, a dél-kaliforniai JPL munkatársa, továbbá hozzátette, hogy: „Ez teszi a TOI-700 rendszert izgalmassá a további nyomon követés szempontjából. Az e bolygó körülbelül 10%-kal kisebb, mint a d bolygó, így a rendszer azt is mutatja, hogy a további TESS-megfigyelések hogyan segítenek egyre kisebb és kisebb világok megtalálásában”.
A TOI-700 egy kicsi, hűvös M törpecsillag, amely mintegy 100 fényévre található a déli Aranyhal (Dorado) csillagképben. Gilbert és társai 2020-ban jelentették be a Föld méretű, lakható zónán belül található d bolygó felfedezését, amely két másik planétával együtt 37 napos keringési pályával rendelkezik. A legbelső bolygó, a TOI-700 b körülbelül 90%-ban egyezik meg Földünk méretével, és 10 naponta kerüli meg központi csillagát, ezzel szemben a TOI-700 c több mint 2,5-szer nagyobb, mint bolygónk, és 6 nappal tovább tart számára az előző folyamat, cikkünk főszereplője, az e jelű égitest pedig mindezt 28 nap alatt teljesíti.
A TESS az égbolt nagy területeit, az ún. szektorokat egyszerre kb. 27 napig figyeli. Ezek a hosszú ideig tartó pásztázások lehetővé teszik az űreszköz számára, hogy nyomon kövesse a csillag fényességében bekövetkező változásokat, amelyeket egy bolygó okoz, ha a mi szemszögünkből nézve átvonul a csillaga előtt (tranzit). A misszió ezzel a stratégiával 2018-tól kezdődően a déli égboltot figyelte meg, mielőtt az északi égbolt felé fordult volna, majd 2020-ban további megfigyelések céljából visszatért a déli égboltra. A plusz egy évnyi adat lehetővé tette a csapat számára, hogy finomítsa az eredeti bolygóméreteket, amelyek körülbelül 10%-kal kisebbek voltak az eredeti számításoknál.