Újabb Jaokan-trió Föld körüli pályán

Kapcsolódó

19-re húzott lapot a Virgin Galactic jelenlegi járművük nyugdíjazásával

Mindössze 7 darab üzemszerű repülés után fejezi be pályafutását...

Űrtávcsövet szállít az RS1 rakéta

A virginiai székhellyel rendelkező Scout Space június 10-én jelentette...

A nap képe #1497 – Csendes-óceán

Az alábbi összetett felvételen a felhőkbe burkolózó Csendes-óceánt láthatjuk,...

A nap képe #1496 – A „Szahara szeme”

A "Szahara szeme", mely egy különleges, ősi geológiai képződmény...

Kína nem tétlenkedik az óceánmegfigyelő flottájának építésében: idén már harmadszor bocsátottak fel Jaokan-31 típusú műholdakat, Long March-4C (Hosszú Menetelés-4C, CZ-4C) hordozórakétával. Az indítás magyar idő szerint március 13-án, 3 óra 19 perckor történt meg, a Csiücsüan Űrközpont (JSLC) negyedik számú startállásáról. A Jaokan-31 Vejhszing-04 küldetésen három darab távérzékelési űreszközt bocsátottak fel. A kínai média szerint a műholdakkal elektromágneses méréseket és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységeket fognak végezni. 

A Jaokan-Vejhszing elnevezést általában azon polgárinak beállított műholdak kapják, melyeknek szeretnék eltitkolni a katonai felhasználását. Ebben az esetben a műholdak hármas kötelékben keringenek az amerikai NOSS konstellációhoz hasonlóan, így valószínűleg a tegnapi start alkalmával három darab Csienping-8 típusú műholdat állítottak pályára. A külföldi hadihajók felkutatására és nyomon követésére tervezett Csienping műholdak megfigyelik a különböző (hadi)hajók optikai és rádiókommunikációját és a kínai haditengerészet számára értékes és hasznos információkat pedig begyűjtik.

Az indítás pillanatai. Kép forrása: Weibo

Az első ilyen jellegű küldetés a Jaokan-9 volt, amelyet 2010. március 5-én indítottak el, majd a Jaokan-16-ot 2012. november 25-én indították; a Jaokan-17 2013. szeptember 1-jén indult, a Jaokan-20 2014. augusztus 9-én, a Jaokan-25 2014. december 10-én, a Jaokan-31-et pedig 2018. április 10-én bocsátották fel. A Jaokan küldetések döntő részén a CZ-4C hordozórakétát használták. Alacsony Föld körüli pályára (LEO) 4200 kg hasznos terhet tud állítani, így a közepes teherbírású rakéták közé sorolhatjuk (egy súlycsoportban van az indiai GSLV Mk.I és a Northrop Grumman Antares rakétákkal). Az első fokozaton négy darab YF-21C hajtómű található, melyeknek tolóereje egyenként 742 kN, hajtóanyagként pedig hipergolikus N2O4/UDMH keveréket használ. A második fokozatot egy darab YF-24 vákuumra optimalizált hajtóművel látták el, illetve négy darab korrekciós (vernier) motor is található a főhajtómű körül.

Az indítás pillanatai. Kép forrása: Weibo

Az üzemanyag itt is a fent emlíett hipergolikus keverék. A harmadik fokozat két darab hipergolikus YF-40A hajtóművel van felszerelve, és ez felel a precíz pályára állításért. A Szojuz rakétákhoz hasonlóan itt is ún. „hot staging” módot választják le a fokozatokat, az első és második fokozat szétválásakor például a második fokozat hajtóművei még a szétválasztás előtt beindulnak, így a hajtóanyag végig a tartályok alján marad. Ez volt a Long March rakéták 363. indítása, és most először történhet meg, hogy egy évben tízszer indul CZ-4C rakéta. Kína idén rekordszámú űrindítást tervez a Long March rakétákkal, és ezek mellé még magáncégek is jó úton haladnak a saját rakétáikkal való repülésekhez.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye