Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, a NASA Perseverance marsjárója egy új terület, a Yori Pass feltárását kezdte meg. Ennek keretében még november 30-án sor került a 15. kőzetminta begyűjtésére, mely típusát tekintve homokkő.
A Perseverance által gyűjtött 15. kőzetminta a kiemelést követően. – Kép forrása: NASA/JPL
Ezt követően a rover az Observation Mountain nevű terület felé haladt tovább, ahol újabb jelentős mérföldkövet ért el. Az eddigi összesen 15 kőzetmag és 1 légköri minta elraktározását követően a marsjáró begyűjtötte harmadik típusú mintáját is, mégpedig regolitot.
A regolit egy homokos, poros, laza anyag, amely a Mars felszínének nagy részét borítja, és sok apró kőzetdarabból, finom szemcséből áll. Évmilliárdokkal ezelőtt tavak, folyók és óceánok alakították a Mars felszínét, de ma a szél az a domináns erő, amely a geológiai tájat formálja. Idővel a kőzet kisebb darabokra törik, majd a szél ezeket a darabokat felkapja, nagy távolságokra szállítja, és új helyen rakja le azokat, miközben tovább aprózódnak, csiszolódnak a súrlódás által. Így keletkeznek azok a homokfodrok, olykor hatalmas dűnék, melyeket a Perseverance az Observation Mountain területén mintavétel szándékából célba vett. A regolit tehát azért fontos a tudósok számára, mert betekintést nyújt a globális és a regionális marsi tájba, mindezt egyetlen begyűjtött mintában.
A Perseverance első regolit mintájának begyűjtése során keletkezett lyuk. – Kép forrása: NASA/JPL
A mostani mintavétel több szempontokból is új megoldásokat követelt az eddigiekhez képest.
A Perseverance egy speciális, üreges fúrófejjel van felszerelve, hogy mintát gyűjtsön a regolitból. A Hazcams, a Navcams és a Mastcam-Z olyan képeket készített, amelyek segítettek a tudósoknak kiválasztani, hogy melyik fodrozódást célozzák meg, a SuperCam és a SHERLOC lézerspektrométereikkel értékelték a munkaterület regolit ásványtanát, a PIXL pedig megvizsgálta e kőzetdarabok elemi összetételét.
A Perseverance fúrófeje, amellyel a marsjáró a regolit minta begyűjtését végezte. Az első képen látható kőzetminta vételére szolgáló fúrófejhez képest szemmel látható különbségeket lehet felfedezni. Kép forrása: NASA/JPL
Az elemzést követően a marsjáró egy „súrolási” manővert is végrehajtott. Ez annyit jelent, hogy a rover a kerekei segítségével átgördült egy regolithalmon annak érdekében, hogy a felszíni anyagot félretolják az útból. Ez által az egyes műszerek betekintést nyerhettek a képződmény alsó részén található kőzetdarabok összetételébe is, amelyek már most fontos információkat szolgáltattak a marsi regolitról a tudósok számára, és még többet árulhat el a Földre történő visszaszállításukat követően.
A regolithalom, amelyen a Perseverance elvégezte a súrlódási manővert, majd mintát is vett belőle. A felvételen jól látható a marsjáró kerekének mintázata. – Kép forrása: NASA/JPL