Újfajta alumíniumötvözetből, 3D nyomtatással készülő hajtómű fúvókát fejleszt a NASA

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

Az ígéretesnek tűnő részegységet mélyűri küldetésekhez tervezik használni.

Az amerikai űrhivatal a Huntsville-ben található Marshall Űrközpontban kezdett az új hajtómű részegység fejlesztésébe az Elementum 3D nevű magáncéggel. Együttműködésük keretében egy, a hegesztésnek jobban ellenálló alumíniumötvözetet hoztak létre, mely egyben megfelelő hőállósággal is rendelkezik rakétahajtóművek fúvókáinál való alkalmazáshoz. Más fémekhez képest az alumínium kisebb sűrűségű, és nagy szilárdságú, könnyű alkatrészeket tesz lehetővé, viszont a szélsőséges hőtűrő képessége és a hegesztés közbeni repedési hajlam miatt az alumíniumot jellemzően nem használták ilyen alkatrészek alkatrészeinek gyártásához -eddig.

A RAMFIRE működés közben. Forrás: NASA

Hagyományos gyártási módszerekkel egy fúvókához akár ezer külön-külön összeillesztett alkatrészre is szükség lehet. A RAMFIRE fúvóka viszont egy darabból készül, így sokkal kevesebb kötést és jelentősen kevesebb gyártási időt igényel. A NASA és az Elementum 3D az A6061-RAM2 néven ismert új alumínium változatot fejlesztette ki, hogy abból gyártsák le a fúvókát. Egy másik kereskedelmi partner, a dél-dakotai Rapid City-ben működő RPM Innovations (RPMI) az újonnan feltalált ötvözetet és egy speciális lézerport használt fel a RAMFIRE fúvókák megépítéséhez LP-DED eljárással (Laser Powder Directed Energy Deposition, azaz lézerporos irányított energialerakódási módszer).

A mérnökök a RAMFIRE fúvókát vizsgálják a tesztek után. Forrás: NASA

A NASA jövőbeli Hold-Mars célkitűzései megkövetelik, hogy több hasznos terhet legyenek képesek mélyűri célpontokhoz küldeni. Ebben nagy szerepe lehet az újszerű ötvözetnek, mivel lehetővé teszi a nagy szerkezeti terhelésnek ellenálló könnyű rakétaalkatrészek gyártását.
„A tömeg kritikus fontosságú a NASA jövőbeli mélyűri küldetései szempontjából” – hangsúlyozza John Vickers, az STMD fejlett gyártási fő technológusa. „Az olyan projektek, mint ez is, elősegítik a fejlett anyagokkal való eljárások megértését és elsajátítását, de hozzájárulnak új meghajtórendszerek akár a világűrben történő gyártásának kifejlesztéséhez is, melyek a NASA ambiciózus holdi, marsi, és azon túli küldetéseihez lesznek kulcsfontosságú elemek.

Korábban a nyár folyamán két RAMFIRE fúvókát is több alkalommal teszteltek cseppfolyósított oxigén és hidrogén, valamint cseppfolyósított oxigén és metán üzemanyag konfigurációk felhasználásával. Összesen 22-szer indították be a rendszert, melyek során közel 10 percnyi működési adatot gyűjtöttek össze. Az eredmények meghaladták az előírt minimum nyomásértékeket, ez fontos visszaigazolás volt a mérnököknek, hogy a fúvóka a legszélsőségesebb mélyűri körülmények között is működőképes maradhat.

 

Dark mode powered by Night Eye