Újrafelhasználható hordozórakéta az ISRO háza táján

Kapcsolódó

A Webb szemügyre veszi a Szaturnusz holdjáról előtörő vízgőzt

A James Webb űrtávcső kutatói egy több mint 9600...

Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub egy évig az ISS-en fog tartózkodni

A jövő évben kisebb látogatásra indul az ISS-re egy...

Rövid hír: Búcsút intett az Ax-2 személyzete az ISS-nek

Az Axiom Mission-2 személyzetének Freedom névre hallgató Crew Dragonja...

Úton a váltás: elindult a Sencsou-16 személyzete a Tienkungra

Frissítés 05.30.: A 3 fős személyzet biztonságban megérkezett, és dokkolt...

A nap képe #1120 – Neptunusz és Triton

A külső Naprendszeren keresztül utazó Voyager-2 űrszonda visszatekintett Napunk...

Friss bejelentés érkezett az Indiai Űrkutatási Szervezettől, miszerint sikeres küldetést hajtottak végre az RLV (Reusable Launch Vehicle) újrafelhasználható járművükkel. A tesztet a karnatakai Chitradurga városában található Aeronautical Test Range (ATR) területén végezték el április 2-án.

Az RLV-t az Indiai Légierő Chinook helikoptere emelte a levegőbe, majd miután elérték a 4,6 km-es magasságot, a tesztjárművet elengedték. Utóbbi során összesen 10 paramétert figyeltek, amelyek a pozícióra, sebességre, magasságra stb. vonatkoztak. A szabadon engedés teljesen autonóm módon történt, amit az RLV megközelítési és leszállási manővere követett, mely feladatokra a jármű navigációs, irányító és vezérlőrendszere figyelt. Magára a landolásra magyar idő szerint 04:10-kor került sor az ATR futópályájára. Mindehhez számos korszerű technológiával látták el az RLV-t, többek között precíz navigációs hardverrel és szoftverrel, Ka-sávú radaros magasságmérővel, NavIC-vevővel (Navigation with Indian Constellation), és saját fejlesztésű futóművel.

Az ISRO egyébként 2016 májusában, a HEX küldetés során mutatta be az RLV-TD szárnyakkal ellátott járművének visszatérését. Az akkori misszió során az RLV egy „elméleti” futópályára szállt le a Bengáli-öböl felett, hiszen a HEX során a precíz landolás nem szerepelt a szempontok között. Azonban a mostani LEX küldetés, mint láthatjuk már tartalmazta a végső megközelítési fázist, valamint az autonóm, nagy sebességű (350 km/órás) leszállást is, mellyel úgy fest India is tett egy lépést az újrafelhasználható hordozórakéták irányába.

Forrás: ISRO
Forrás: ISRO

Dark mode powered by Night Eye