Array

ULA | Lucy küldetésprofil

Kapcsolódó

Gyorshír: Levált a Progressz MSz-23 a Nemzetközi Űrállomásról

A teherűrhajó május óta teljesített szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson. Magyar...

A nap képe #1301 – Enyergija-Buran évforduló

Az Enyergija-Buran indításának 35. évfordulója alkalmából egy emblémát helyeztek...

Jól halad az új kínai holdrakéta hajtóművének tesztprogramja

A Hosszú Menetelés-9 óriásrakéta újrahasználható koncepcióként fog megvalósulni a...

Újabb Falcon-9 teljesítette tizenhetedik repülését

Közel egy hét szünet után hajtott végre a SpaceX...

Újabb nagyon izgalmas küldetés indul a NASA és a ULA együttműködésével: megkezdi útját a Lucy űrszonda a trójaiaknak nevezett aszteroida-halmazhoz a fő kisbolygóövben a Jupiter pályájának L4 és L5 Lagrange-pontjánál.

Indítás ideje, helye: 2021. október 16., magyar idő szerint 11:34 –  Cape Canaveral Űrhaderőbázis – Space Launch Complex-41 (SLC-41) indítóállás, Florida, USA

Megbízó: NASA

Indítójármű: a United Launch Alliance (ULA) Atlas-V 401 rakétája

Rakomány: a Lockheed Martin által gyártott Lucy nevű aszteroida-megfigyelő űrszonda

Rakomány össztömege: ~1550 kg

Az űrszonda úticéljai: az L4 és L5 Lagrange-pontokon található „görögök” és „trójaiak” nevű aszteroida-halmazok

Fokozat visszatérése: az Atlas-V rakéta az Atlanti-óceánba fog visszazuhanni

Élő közvetítés: angol nyelven a NASA és a ULA Youtube-csatornáján, magyarul pedig mi is közvetítjük a Spacejunkie Youtube-csatornánkon

A küldetés kimenetele: sikeres indítás

Grafika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)

A küldetés számokban

Ez lesz:

  • a 89. Atlas-V rakétaindítás, ebből a 40. a 401 konfigurációval
  • a ULA 146. indítása
  • a 99. orbitális indítási kísérlet 2021-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve

A Lucy űrszonda

A NASA Discovery nevű programjába 2014-ben került be a Lucy űrszonda ötlete 27 másik tervvel együtt. A cél az volt, hogy a Jupiter keringési pályáján található L4 és L5 Lagrange-pontjain haladó aszteroidákhoz illetve kisbolygókhoz egy űrszondát küldjenek. 2017-ben került kiválasztásra a Lucy küldetése, mely egy 12 éves utazást foglal magába. Az űrszonda az indítást követően 2022 októberében, majd 2024 decemberében fog végrehajtani összesen két gravitációs hintamanővert a Föld körül, így elérve a megfelelő kozmikus sebességet a Jupiter felé. Először a Mars és a Jupiter között található aszteroidaövben látogat meg egy kisbolygót 2025 áprilisában, majd az első fő kutatási helyszínét, az L4 ponton található „görögök” elnevezésű aszteroida-halmazt 2027 augusztusában éri el. Itt egy egészen speciális párost fog vizsgálni, méghozzá egy aszteroidát és annak holdját, mely körülötte kering. 4 évvel ezután ismét visszatér a Föld közelébe, majd egy újabb hintamanőverrel indul útnak az L5 pontnál található „trójaiak” aszteroidacsoporthoz. A tervek szerint 2033-ban éri el ezt a célpontot, ahol többek között a Patroclus nevű aszteroidát és annak holdját fogja megvizsgálni. Összesen hét égitestet fog elemezni a két halmazban.

Kis érdekesség: a legkisebb aszteroida, melyet a szonda meglátogat majd, Donald Johansonról kapta a nevét. Ő találta meg 1974-ben a Lucy névre keresztelt csontvázat, mely egy előemberé volt, akit sokan a hiányzó láncszemnek is titulálnak.

Az űrszonda célpontjai. Forrás: Goddard Space Flight Center Conceptual Image Lab

Az űrszonda műszerei

Az űrszonda több műszert is visz magával. Bár fel van szerelve két köralakú napelemmel is, a Jupiter, illetve az aszteroida-halmazok túl nagy távolsága miatt már nem lenne megfelelően hatékony az energiatermelése. A szonda a vizsgálatokhoz egyrészt egy nagy felbontású kamerát fog használni, mely a mérnökök reményei szerint soha nem látott élességű képeket készít majd a kutatási objektumokról. Egy infravörös spektrométer fogja a kisbolygókról visszaverődő fény színképelemzéséből az azokon található vízjeget és egyéb anyagokat vizsgálni. Ezen kívül egy infravörös thermométerrel is ellátták az űreszközt, mely az objektumok szerkezetét és összetételét lesz képes elemezni a felszíni hőmérsékletek alapján. Magukat a rádióantennákat pedig több célra is fel fogja használni az űrszonda: a földi irányítóközponttal való kommunikáción kívül az aszteroidákra sugárzott rádióhullámokkal a Doppler-effektus alapján szinte teljes pontossággal meg tudja állapítani majd az objektumok keringési pályáját és tömegét.

Az űrszonda a Atlas-V rakéta orrkúpjába történő elhelyezés közben. Forrás: NASA

Forrás: NASA

animation of movement of inner planets, Jupiter and Jupiter's Trojans

A Jupiter (narancssárgával jelölve) pályával megegyezően halad a „trójaiak” aszteroida-halmaz a bolygó előtt, illetve a „görögök” a bolygó mögött, ezekt látogatja meg az űrszonda majd küldetése során. Forrás: Astronomical Institute of CAS/Petr Scheirich

Az Atlas-V 401 rakéta

Egy hónapon belül már a második ilyen konfigurációjú Atlas-V rakétát bocsátják fel. A rakéta mögötti számkód az áramvonalazó borítás 4 méteres átmérőjét jelzi, ezen kívül azt, hogy nem szerelnek a rakéta törzsére gyorsító segédrakétákat, illetve, hogy a Centaur-III második fokozat 1 db RL-10 hajtóművel fog rendelkezni. Bővebben a rakétáról illetve a történetéről a Landsat-9 küldetésprofilban írtunk.

Az Atlas-V rakétacsalád. Ezúttal is a „legkisebb” konfigurációjú 401-es verzió indul majd. Forrás: ULA

A küldetés logója. Forrás: NASA

Dark mode powered by Night Eye