Űrhajós karantén a Holdra szállás korából

Kapcsolódó

Egy hét szünet után ismét küldetést teljesített a Falcon-9-es

Ritkán fordul elő, hogy több mint egy hétig nem...

A nap képe #1504 – John Casani

John Casani projektvezető 1977-ben egy kis zászlót tart, amelyet...

A Synspective további tíz Electron indításra kötött szerződést

A Peter Beck által állapított Rocket Lab (továbbiakban: RL)...

Ma 41 éve indult az űrbe Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő

Az STS-7 jelzésű küldetést a Challenger űrrepülőgéppel hajtották végre,...

A napokban minden figyelem a koronavírus járványra terelődik. Az az ötletünk támadt, hogy bemutatjuk kedves olvasóinknak, hogy az Apollo-program során is szóba került az ismeretlen, a karantén lehetősége, a baktériumok, vírusok vagy más allergén anyagokkal szembeni megelőzés céljából. A visszatérő Apollo űrhajók karantén protokollja nem mindennapi megoldások sorát tartalmazta, amely akkoriban mind indokolt és szükségszerű eljárás volt. 

A felfedezések mindig is kockázattal jártak. A kalandorlelkű ember soha sem tudhatta biztosan mit talál, amikor egy általa nem látott tájra, földrészre vagy égitestre érkezik. Az vitathatatlan tény, hogy nem kell elhagynunk a szülőbolygónkat ahhoz, hogy egyik nemzet megfertőzze a másikat, és itt nem csak a jelen történéseire kell gondolnunk. Elég, ha visszatekintünk a történelembe. Az Amerikát felfedező és kizsákmányoló európai emberre, aki az arany éhségen kívül fertőző betegségeket is magával vitt az amerikai őslakosok közé. Hasonló helyzet áll fenn, akkor is amikor az ember egy számára idegen égitesten veti meg a lábát. Egy másik planéta a földitől teljes mértékben eltérő baktériumok, vírusok, allergén anyagok táptalaja lehet. Ezzel a lehetőséggel az Apollo-program kezdeti szakaszától kezdve számoltak, és az ezzel kapcsolatos eljárási rend is több alkalommal változott. A kezdeti tervek szerint a visszatérő parancsnoki modul zárt állapotban érkezett volna meg a Csendes-óceánba. Alacsony légköri magasságnál a létfenntartó rendszer deaktiválásra került volna. A modul pedig egy elektromos szellőzőrendszer segítségével már Földi levegővel látta volna el az űrkabint, addig míg a kimentett kapszula biztonságban meg nem érkezik Houstonba. Ezt az elképzelést végül elvetették és a helikopterről történő közvetlen mentés mellett döntöttek. Ez az eljárás az összes visszatérő Apollo űrhajó esetében bevált módszer lett.

Az Apollo 11 légi mentése. A legénység tagjain a BIG névre hallgató speciális védőruha
Forrás: NASA

A Földre visszaérkezett űrhajót elsőként egy speciális búvár alakulat közelítette meg. A katonai helikopterrel érkező mentőszemélyzet teljes védőruhában közelítette meg az addigra már vízen lebegő parancsnoki modult. Védőruhát nem csak a mentő búvárok viseltek, a protokollnak megfelelően az Apollo űrhajók legénysége is viselt egy speciális, nagy teherbírású öltözetet, mely a Biological Isolation Garment nevet kapta. A szakemberek egymásközt csak BIG néven emlegették a nejlon színű munkaruhát, amely az űrhajósok teljes testét befedte. A kezeslábasban egy speciális levegőszűrő maszkkal felszerelve léptek a mentőhajó fedélzetére, ahol már várta őket egy mobil karanténként funkcionáló konténer.

Az űrhajósok számára készített védőöltözet a Biological Isolation Garment (BIG)
Forrás: NASA

A Houstonba tartó utazás ideje alatt is módot kellett találni az űrhajósok teljes elkülönítésére. Az Apollo űrhajók legénysége a több órás utat egy számukra kialakított konténerben töltötték. A mobil karantén egység teljesen önálló életfenntartó rendszerrel felszerelt tengeren, levegőben és közúton is szállítható berendezés volt. A Mobile Quarantine Facility névre keresztelt szerkezet alapja egy Airstream utánfutó volt, melyet a Melpar Corporation úgy módosított, hogy mobil elszigetelő egységként bárhol felhasználható legyen. A MQF-et a könnyebb szállíthatóság végett egy alumínium keretre építették, hogy könnyen beemelhető legyen egy repülőgép belsejébe vagy akár egy teherautó rakterébe. A vészhelyzeti dízelgenerátornak és a beépített akkumulátoroknak köszönhetően a berendezés teljesen külön rendszerrel üzemelhetett, míg a benne tartózkodó űrhajósok meg nem érkeztek Houstonba.

Az MQF egy pótkocsin. Az ablakban Neil Armstronggal
Forrás: NASA

A Mobile Quarantine Facility belsejében igazán komfortos körülmények várták az űrhajósokat. A fő helyiség egy összecsukható asztalokkal berendezett nappali volt, ahol hat forgatható repülőgépszék biztosította a megfelelő kényelmet és a biztonságos utazást. A mobil konténerben egy konyha helyiség is kialakításra került, ahogy egy vizesblokk és egy mellékhelyiség. A konyhához tartozott egy szennyeződésmentesítő zárrendszer, amelyen keresztül el lehetett látni az űrhajósokat. Az MQF-ben kialakított spártai hálószobákban hat ember számára volt kialakítva fekhely. Az ágyakhoz rögzítő elemek és oxigénmaszkok is tartoztak, a repülés során történő vészhelyzetek esetére. A konténer külső ajtajához egy összecsukható műanyag alagút tartozott, melyen keresztül az űrhajósok képesek voltak úgy belépni az MQF-be, hogy ne tegyenek ki másokat a holdpornak vagy más idegen eredetű baktérium, vírus veszélyének.

Felül a MQF-hez tartozó összecsukható alagút
Alul: A konténer belső elrendezésének sematikus ábrája
Forrás: NASA

A mobil karantén első útja, egy teherszállító repülőgépen, az Ellington bázisra vezetett, ahonnan egy védett kötelékben, közúti szállítással vitték az egész mobil egységet az űrhajósok fogadására létesített Lunar Receiving Laboratory-ba. A Földre visszaérkezett parancsnoki modul hasonló utat járt be egy légijárművel. A megérkezést követően 24 órán keresztül gáznemű formaldehiddel fertőtlenítették és légmentesen zárható csomagolásba helyezték. A külön folyamatok után az űreszközt ugyancsak az LRL központba szállították. Az Apollo-program karantén protokollja, mely teljes egészében csak az Apollo 11 illetve 12 misszióknál volt használatos. Kiválóan rámutat arra a tényre, hogy a NASA legsikeresebb űrmissziója során a szakemberek valóban mindenre gondoltak. Az én generációm számára egy olyan történelmi esemény volt a Holdra szállás, amelynek minden egyes pillanata, igazi kincs. Az arra fogékony érdeklődők pedig a legapróbb mozzanatban is megláthatják az űrutazás igazi szépségét. Legyen az egy nejlon kezeslábas vagy egy utánfutóra szerelhető mobil karantén.

Fent középen: Az Apollo 11 MQF berakodása a C-141 Starlifter repülőgépbe.
Lent Balra: Az Apollo 12 MQF a közúti forgalomban
Lent Jobbra: A Parancsnoki modul berakodása egy Super Guppy-ba

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye