1970. április 24-én állította pályára a Kínai Népköztársaság az első műholdját, a Dong Fang Hong-1-et. Nevének magyar jelentése „A kelet vörös”, de nyugaton Kína-1 néven is ismert volt az űreszköz. A maga 173 kilogrammjával nehezebb volt az összes Kínát megelőző ország első műholdjának tömegénél. A DFH-1-et a Hosszú Menetelés-1 (CZ-1) hordozórakétával juttatták a világűrbe Kína első űrközpontjából, Csiücsüanból. A műholdat és a hordozóeszközt a Két bomba, egy műhold nevű program keretén belül fejlesztették ki, melynek célja volt az első kínai atom- és hidrogénbombák megépítése, valamint az első kínai műhold pályára állítása volt. A projektet személyesen Mao Ce-tung jelentette be, aki akkoriban a kommunista Kína teljhatalmú vezetője volt.
Az űreszköz főtervezője Csien Hszüe-szen volt, akit mai napig a kínai űrprogram atyjaként tartanak számon. Ő egy ösztöndíj segítségével eljutott az Egyesült Államokba, ahol a Massachussetts Institute of Technology-n kezdte meg a tanulmányai, majd egy évvel később Kármán Tódor magyar fizikus, mérnök és matematikus javaslatára átiratkozott a CalTech-re. Dolgozott együtt Robert H. Goddarddal is, akit a folyékony hajtóanyagú rakéták atyjaként tartanak számon. Csien egészen 20 évig dolgozott az Egyesült Államokban, főleg a rakétaprogramon. A második világháború befejezése után részt vett Wernher Von Braun rakétamérnök kihallgatásában is, mielőtt őt is betoborozták volna az űrprogramba.
A DFH-1 egy modellje. Kép forrása: China Daily
Amikor felrobbantották az első szovjet atombombát, az USA-ban pánik tört ki. Később kiderült, hogy szovjet kémek juttatták el a szükséges tudást a szülőföldre. Ekkoriban vette át a hatalmat Kína felett Mao Ce-tung, és Csient is támadások érték. Több olyan vád érte őt, melyet nem követett el. Sokáig hezitált a hazája iránt való lojalitása, és az amerikai állampolgárságának megtartása között. Egy időre be is börtönözték, majd eltiltották a munkájától. Az ’50-es években hazatért a már vörös Kínába, hogy elindítsa az űrprogramot.
A DFH-1 műhold szerkezete egy 76 oldalú poliéder alakot vett fel. Külsejét egy speciális alumíniumötvözetből készített panelekkel vonták be, melyek stabil hőmérsékletet biztosítottak az eszköz belsejében. A műholdat 2 fordulat/másodpercenkénti forgással stabilizálták. A műhold jeladója a saját telemetriáján kívül A Kelet vörös c. kínai népdalt sugározta le a kínai földi állomásokra, technológiai demonstrációként (és a persze propagandaértéke is nagy volt). A DFH-1 mai napig kering a Föld körül egy elnyújtott ellipszispályán, az objektumot itt lehet követni. Az alábbi videóban belehallgathatunk a jeladó által lesugárzott népdal egyik részletébe.
Ezért a jeles eseményért is pont április 24. a kínai űrhajózás napja. Most, hogy befejeztük a kis történelmi kitekintők, nézzük meg, hogy milyen újdonságokkal szolgáltak nekünk tegnap.
Kiválasztották a marsjáró nevét, hamarosan várható a leszállás
Megérkezett a hír tegnapi, miszerint hivatalosan is Csu-zsung (Zhurong) lett az első kínai marsjáró neve. A név a kínai tűzisten nevéből származik, szó szerinti jelentése tűz-csillag. A CNSA egy nankingi eseményén jelentették be a kínai űrkutatás napja alkalmából tartott ünnepégek keretében. A nevekre a kínai közösségi médiában lehetett szavazni, összesen 10 név volt választható. A befutó a Csu-zsung lett, ami a CNSA döntése után lett hivatalos. A rovert még tavaly nyáron indították a Vörös bolygó felé a Tienven-1 küldetés keretében, mely három űreszközt tartalmaz: egy keringőegységet, egy leszállóegységet, és a Csu-zsung névre hallgató rovert. Február 10-én állt pályára a Mars köré a szondatrió, és ha minden a tervek szerint halad, május közepén le is szállhat a felszínre.
A rover még a földi szereldében. Kép forrása: China Pictorial
A Csu-zsung lehet az első működőképes nem amerikai marsjáró a bolygó felszínén. A maga 240 kilogrammos tömegével sokkal kisebb, mint a NASA Perseverance marsjárója, de megelőzi a Spirit és Opportunity rovereket, a Holdon dolgozó Jütu-2 holdjárónál pedig kétszer nagyobb. A leszállásért a leszállóplatform fog felelni, ahonnan majd a rover nemes egyszerűséggel legurul a kerekei segítségével. A kommunikációt egy nagy nyereségű antennával fogják lebonyolítani, mely a rover és a Tienven-1 keringőegység között fogja az adatokat továbbítani, az orbiter pedig továbbküldi azokat a Földre. Az energiaellátásért kihajtható napelemtáblák fognak felelni, melyeket pillangó alakba helyezték el a marsjárón. A tudományos eszközök között szerepel egy talajradar, mely 100 méter mélységig tud képeket készíteni a bolygó szerkezetéről, de emellett egy magnetométer, talajelemző berendezés, és egy időjárási állomás is helyet kapott a Csu-zsungon. A rover karján találhatóak a „szemei”: két darab 2048×2048 pixel felbontású kamera fog nagyfelbontású és 3D képeket készíteni a felszínről. A rover óránként 200 métert tud majd megtenni a felszínen.
A Csu-zsung a Mars felszínén. Jobb oldalon láthatjuk a leszállóegységet. Forrás: DW
A Tienven-1 orbiter befejezte az Elysium Planitia feltérképezését
Szintén ezen az eseményen jelentette be a CNSA az Elysium Planitia terület nagyfelbontású feltérképezésének a befejezését. A Tienven-1 orbiter február óta folyamatosan készítette az űrfelvételeket a Mars körüli pályáról. A küldetés egyik érdekessége, hogy a NASA hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Nemzeti Űrügynökséggel, melyhez Kongresszusi engedélyt kellett kérniük. A kapcsolatfelvételkor a NASA elkérte a Tienven-1 pályájának pontos adatait, hogy bármilyen ütközést el tudjanak kerülni a többi amerikai szondával. A CNSA probléma nélkül odaadta a pályaadatokat, és később elmondták, hogy nyitottak az amerikaiakkal való kooperációra.
Nagyfelbontású kép a leszállóhelyről. Kép forrása: CNSA
Nagyfelbontású kép a leszállóhelyről. Kép forrása: CNSA
A Mars északi jégsapkájáról készített felvétel. Kép forrása: CNSA
Napok kérdése, és elindul a Tienho űrállomásmodul
Ahogy korábban megírtuk, kigördült az a CZ-5B nehézrakéta a vencsangi startállásra, mely az új kínai moduláris űrállomás első darabját, a Tienho főmodult fogja alacsony Föld körüli pályára állítani. A 22,5 tonnás komponens fog majd későbbi űrállomás irányításáért és pályán tartásáért felelni, valamint az űrhajósok fő lakótere is ebben a modulban van elhelyezve. Az indítás tervezett időpontja április 29., és ha minden jól alakul, akkor a Spacejunkie Youtube-csatornán magyar kommentárral tudjátok majd követni a jeles eseményt. Kína emberes űrprogramjában egy teljesen új fejezetet nyithat meg az űrállomás: hosszútávú (3-6 hónapos) expedíciókra indulhatnak majd a kínai űrhajósok, ahol rengeteg tudományos kísérletet végezhetnek majd el. Az űrhajósoknak nagy szerepük lesz majd az űrállomás összeszerelésében is: a Tienho modulra még két laboratórium, a Ventien és Mengtien fog rádokkolni várhatóan 2022-ben. Az űrállomásra a tajkonauták a Sencsou űrhajóval fognak eljutni, az utánpótlást pedig a nagy teherbírású Tiencsou szállítóhajókkal fogják az űrállomásra juttatni. Egyes feltételezések szerint Vang Japing űrhajós lehet majd a Sencsou-12 parancsnoka, ami azért lenne érdekes, ugyanis még nem volt női parancsnoka egyetlen kínai űrmissziónak sem.
A Tienho modul, rajta pedig két bedokkolt Sencsou űrhajó. Kép forrása:
Ezek mellett egy megbízható forrásból megkaptuk az űrállomás megépítésének teljes menetét, melyet 11 küldetés alatt terveznek majd befejezni.
- 2021. április 29 – CZ-5B – Tienho főmodul indítása
- 2021. május 20. – CZ-7 – Tiencsou-2 teherűrhajó
- 2021. június 10. – CZ-2F – Sencsou-12 személyzetes küldetés, 3 hónapos expedíció
- 2021. szeptember – CZ-7 – Tiencsou-3 teherűrhajó
- 2021. október – CZ-2F – Sencsou-13 személyzetes küldetés, 5 hónapos expedíció
- 2022. március/április – CZ-7 – Tiencsou-4 teherűrhajó
- 2022. május – CZ-2F – Sencsou-14 személyzetes küldetés, 6 hónapos expedíció
- 2022. május/június – CZ-5B – 1. tudományos modul (Ventien)
- 2022. augusztus/szeptember – CZ-5B – 2. tudományos modul (Mengtien)
- 2022. október – CZ-7 – Tiencsou-5 teherűrhajó
- 2022. november- CZ-2F – Sencsou-15 személyzetes küldetés, ? hónapos expedíció
Az űrállomás összeszerelésének sematikus ábrázolása. Kép forrása: CNSA
Vang Japing űrhajósnő, a Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének ezredese.
A következő Csang’e-küldetés a Hold túloldaláról hoz majd vissza mintákat, a történelemben elsőként
2024-ben indul a Csang’e-6 a Hold felé – jelentették be tegnap a CNSA illetékesei. Az űrszonda majdnem teljesen identikus lesz az elődjével, a Csang’e-5-tel, de egy fontos tényt nem hagyhatunk szó nélkül: nemzetközi műszerek is helyet kapnak rajta! Franciaországból, Svédországból, Oroszországból, illetve Olaszországból is szállítanak majd tudományos műszereket Kínába, hogy majd elhelyezzék a Csang’e-6 szondán. A tervek szerint a szonda leszállóegysége a déli-sarki Aitken-medencében fog landolni a Hold túloldalán, és a Csang’e-5-höz hasonlóan 1-2 kg mintát is hoz majd vissza. Az űrhajózás napja alkalmából a minták egy részét a nagyközönség számára is kiállították.
A Csang’e-5 űrszonda a hordozórakéta adapterével való összeillesztés előtt. Kép forrása: CNSA
Részlet a Hold felszínéről. Kép forrása: CNSA
A publikusan kiállított minták. Kép forrása. CNSA
Közös aszteroida mintaszerző küldetés az oroszokkal, később egy üstököst is meglátogathatnak
Még egy közös kínai-orosz űrmissziót jelentettek be – közös erővel fog a két űrhatalom meglátogatni egy aszteroidát, mintát venni belőle, majd a Földre juttatni. Az ambíciózus küldetés Csengho névre keresztelt űrszondáját a kínai fél építi és indítja majd, az oroszok pedig tudományos mérőműszereket fognak biztosítani. A küldetés várható indítási dátuma 2024, a célpont pedig Kamo’oalewa földsúroló objektum lesz. Ezután az űrszonda visszaindul a Föld felé, és egy tárolókapszula segítségével eljuttatja a Földre a mintákat. Eközben a Föld gravitációját kihasználva, egy hintamanőver segítségével „kilöki” magát a bolygónk gravitációs vonzásköréből, és elindul a 133P/Elst–Pizarro üstökös felé. A CNSA bejelentése szerint több műszert is fog szolgáltatni az Orosz Tudományos Akadémia. Nemrég jelentette be a két említett fél, hogy közösen fognak egy robotikus holdbázist építeni, de azóta még nagyobb tervekkel álltak elő: állítólag emberes küldetéseket is terveznek majd a Holdon együtt végrehajtani, de ez még nem hivatalos.
A küldetés folyamatának ábrázolása. Kínai nyelvtudással rendelkezők előnyben!
A Csengho a mintatároló kapszulája mellett egy nano-orbiterrel is fel lesz szerelve, ami önállóan fog majd az üstökös körül keringeni. Egy külön leszállóegység részét képezi majd a Csengho szondának, mely 133P üstökös felszínén huzamosabb ideig fog tudni működni és tudományos kutatást végezni. A leszállóegység landolása előtt egy robbanószerkezettel fogják fellazítani a talaj felső rétegeit, s így a nanoszonda a mélyebb rétegeket is elérheti majd. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket a komplex műveleteket a szonda a Kamo’oalewa földsúroló objektum meglátogatása után fogja elvégezni, amire az egész űrszonda le fog szállni, s majd belekapaszkodni 4 karom segítségével.
Nagyon érdekes évek elé nézünk a kínai űrhajózás szempontjából, mi pedig mindig beszámolunk majd róla.