- Szomorú eseménnyel indult ez a hét, február 24-én hétfőn elhunyt Katherine Johnson amerikai matematikus, a NASA egyik kiemelkedő tudósa. Óriási szerepe és érdeme volt az űrhivatal működésének korai szakaszában az első emberes küldetések terveinek kidolgozásában, amikor még nem állt rendelkezésre megfelelő számítógép a bonyolult számításokhoz. 1953-1988 között dolgozott a NACA-nak, majd a NASA-nak, és ez idő alatt több, igen fontos küldetésben vállalt elévülhetetlen szerepet gyors és pontos számításaival: ő kalkulálta ki az 1961. május 5-én indított Mercury-Redstone 3 úrhajónak a röppályáját, mellyel Alan Shepard első amerikaiként elérte a világűrt. Az Apollo-11 röppályájának, az Apollo-13 balesetét követően az űrhajó biztonságos hazatéréséhez szükséges visszatérési pályájának számításai is neki köszönhetőek, de dolgozott az űrsikló programban, és még az első marsi misszió tervezésébe is becsatlakozott. Afroamerikai nőként többszörös nyomás és bizonyítási kényszer nehezedett rá, de az évek előrehaladtával egyre inkább elismert és neves tudós lett.
Karrierjének első időszakát mutatja be A számolás joga című film, amit én többször is megnéztem, és csak ajánlani tudom mindenkinek! - A héten öt alkalommal kellett különböző okok miatt elhalasztani az Astra Rocket 3.0 nevű rakétájának indítását. Eredetileg február 24-én startolt volna el a DARPA Launch Challange 1 misszió végrehajtásához, azonban először technikai okokra, majd a rossz időjárásra hivatkozva napolták el az indítást, de a jelenlegi tervek szerint ma újra megkísérlik a startot. A DARPA Launch Challange keretén belül a vállalatnak két misszió alkalmával kell bizonyítani megbízhatóságát és rugalmasságát két különböző indítópadról történő rakétaindítással, két eltérő orbitális pályára állással egy hónapon belül. Az Astra Space új rakétájáról Ben T. kolléga ebben a cikkben írt részletesebben.
- Első alkalommal sikerült egy geostacionárius pályán keringő műholdhoz egy másik eszközt csatlakoztatni. A Northrop Grumman cég Mission Extension Vehicle (MEV) nevű “küldetés-meghosszabbító” űreszköze február 26-án csatlakozott az Intelsat-901 műholdhoz. A történelmi “randevúról” készült képeket mi is közzétettük ebben a rövid cikkben.
- Két és fél hónappal a Starliner OST küldetése után egy átfogóbb jelentést nyújtott be a Boeing a NASA-nak, melyben az észlelt problémákról is részletesen írnak. Ezen kívül a jelenleg is zajló szoftver ellenőrzésekről, illetve a korábbi tesztelési hiányosságokról is beszámolnak. John Mulholland, a Boeing kereskedelmi űrutazásokért felelős alelnöke és projektigazgatója megerősítette , hogy az Atlas V rakéta sűrű “beosztásába” még belefér idén legalább egy Starliner indítás is, de a végső döntés természetesen a NASA kezében van.
- A végére pedig néhány SpaceX hír:
– Los Angeles városi közgyűlése szerdán megszavazta a végső engedélyt a “régi-új” kikötői bázis építéséhez, ahol a Starship bizonyos elemeit tervezi legyártani a SpaceX
– Február 28-án jelentette be a NASA, hogy a Psyche nevű 117 millió dolláros misszióval a SpaceX-et bízza meg. Ennek keretében egy Falcon Heavy rakéta 2022 júliusában az űrbe juttat egy több mint 2,5 tonnás űrszondát, ami a 16 Psyche névre keresztelt, fémekben és ásványi anyagokban gazdag aszteroidát fogja vizsgálni a Mars és a Jupiter között. Az aszteroidáról szerzett eddigi információk alapján összetétele eltér a megszokottól, a kőzetek és jég helyett főleg vasból és nikkelből áll, ezért jelent érdekes célpontot a vizsgálathoz.
– A hét közepén készült el Boca Chicaban a Starship SN1 alsó, fő alkotórésze, melyben az üzemanyagtankok is helyet kaptak. Az indítópadra történő átszállítás és végső szerelési munkák után helyi idő szerint szombat hajnalban tervezték végrehajtani az első nyomás- és statikus hajtómű teszteket, de végül már péntek este elkezdték a tartályok folyékony nitrogénnel való feltöltését. Eleinte minden a tervek szerint alakult, ám végül az alsó, nagyobb metántank aljánál meggyengült egy illesztés, és az egész test a levegőbe emelkedett, majd a tesztpadra visszazuhanva gyűrődött össze a hirtelen bekövetkező nyomáskülönbség miatt. Elon Musk maga is megerősítette még a teszt előtt, hogy hibás hegesztési beállításokkal dolgoztak, amit már az SN2-re is javítanak, ennek tükrében talán nem is meglepő, hogy az SN1 teste megadta magát. Bár hivatalos hír nem érkezett arról, hogy hány Raptor hajtóművet szereltek volna fel a további tesztekhez, de végül erre egyáltalán nem is került sor. Mindenesetre a SpaceX egy pillanatra sem áll le a Starship fejlesztésével és építésével, már javában épül az SN2 teste, ami valószínűleg még márciusban el is készül, és remélhetőleg sikeresebb is lesz, mint elődei.
Forrás: NASA