Űrhírek – 2020. március 15.

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...
  • Március 9-én hétfőn Kína egy újabb Long March 3B rakétát indított, mely egy Beidou navigációs műholdat juttatott az űrbe. Immár 54 ilyen műhold kering a Föld körül, melyek Kína saját GPS hálózatát hivatottak biztosítani, a polgári lakosság és a hadsereg számára is. 2012 óta működik a hálózat korlátozottan, és a májusra tervezett utolsó indítással lesz teljeskörű a szolgáltatás.
  • Kedden újabb rossz hírt kaphattunk a NASA SLS-programjáról: egy belső vizsgálat megállapította, hogy az űrhivatal új óriásrakétájának fejlesztése és építése ismét tovább csúszhat, és a költségek is tovább nőhetnek ezáltal. Hogy konkrét számokat is közöljünk: a NASA eredeti, 2014-es terve alapján 10,8 milliárd dollárra becsülte a projekt teljes költségét, ez tavaly év végére már 17 milliárd dollárra nőtt, és a jelenlegi riport szerint jövőre eléri a 18,3 milliárd dollárt is, ha 2021-ben egyáltalán sor kerülhet az első indításra…ha pedig a második indítás is tovább csúszik 2023-ra, már 22,8 milliárd dolláros összegről beszélhetünk. A projekt időbeli csúszását is figyelembe véve összességében 33%-kal lépte túl a program a tervezett költségeket és időbeli ráfordítást, ez jövőre pedig már 43%-ot is elérheti. A riport a három fő beszállító cég – a Northrop Grumman (hordozórakéták), a Boeing (rakétatest fő alkotóelemei) és az Aerojet Rocketdyne (hajtóművek) – különböző problémáit és az ezekből adódó késéseket említi a projekt csúszásának fő okaként.
  • Azonban egy pozitív esemény is történt végre az SLS programot tekintve: tegnap több sikeres teszten is átesett az Orion űrhajó a NASA Plum Brook-i központjában. A szigorú tesztek során extrém űrbéli helyzeteket szimulálva figyelték meg a kapszula működését és viselkedését.
  • 2022-re halasztották az európai-orosz közös fejlesztésű ExoMars marjáró indítását. Az idén júliusra tervezett start csúszását az ejtőernyők és egyéb elektronikai eszközök megfelelő működése miatti aggályok okozzák, de a koronavírus egyre nagyobb veszélye és terjedése is közrejátszott az ESA és a Roszkoszmosz vezetőinek döntésében.
  • Helyi idő szerint ma reggel 9:22-kor (hazai idő szerint 14:22-kor) indított volna a SpaceX újabb 60 darab Starlink műholdat egy Falcon-9 rakétával. Azonban T-0-nál leállították a folyamatot, és a rakéta az indítóálláshoz rögzítve a földön maradt. Az eddig beérkezett hivatalos információ szerint a Merlin hajtóművek működéséért felelős program eltérést fedezett fel a begyújtás előtti pillanatban, ezért az automatikus indítás-megszakító rendszer működésbe lépett. A küldetés érdekessége, hogy ötödik alkalommal indul ugyanaz a rakéta, és első alkalommal használnak újra két áramvonalazó kúpot is, a részletekről ebben a cikkben írtunk.
A Long March 3B indítása március 9-én
Forrás: Xinhua
Dark mode powered by Night Eye