Űrhírek – 2020. szeptember 13.

Bár nem volt túl mozgalmas ez a hét, néhány hírt most is sikerült összeszedni a világból.

• Hétfőn rögtön egy kínai indítással kezdődött a hét. Egy Long March 4B rakéta juttatta sikeresen az űrbe a Gaofen műholdcsalád legújabb tagját, a Gaofen-11-02 polgári nagyfelbontású földmegfigyelő szatelitet, mely a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagjaként foglalta el helyét orbitális pályáján. Az indítás rendben zajlott, és sajnos az első fokozat “visszatérése” is előre tervezett módon zajlott, lakott területekhez egész közel ért földet…
• Boca Chicaban továbbra is elképesztő iramot diktál a SpaceX. Hétfőn “helyet cserélt” az összeszerelő csarnokban és a tesztpadon a szeptember 3-án sikeres 150 méteres ugrást végrehajtó Starship SN6 prototípus és az SN7.1 teszttank. Utóbbival csütörtökön egy ellenőrző kriogenikus nyomástesztet hajtottak végre sikerrel, és valószínűleg holnap újabb tesztet hajtanak végre vele, ezúttal azonban szándékosan a végső tűréspontig emelik a nyomást benne, ezzel megvizsgálva az újabb, 304L rozsdamentes acél továbbfejlesztett változatából készült anyag szakítószilárdságát, illetve a hegesztések erősségét.
• Szeptember 29-én indul a következő Cygnus teherűrhajó az ISS-re, mely hivatalosan az NG-14 kódnevet viseli. A Northrop Grumman szokása szerint mindig becenevet is ad az űrhajóinak, most azonban egy igazán különleges emberre esett választásuk: a Cygnust Kalpana Chawla-ról, az első indiai űrhajósnőről nevezték el, aki a 2003-as Columbia-balesetben vesztette életét.
• Csütörtökön egy közleményt hozott nyilvánosságra Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. Az űrhivatal továbbra is rendkívül elkötelezett a 2024-es Holdraszállás elérésében, amit kereskedelmi partnerekkel való együttműködéssel kíván végrehajtani. Ezt a közös munkát szeretnék most tovább erősíteni azzal a felhívással, hogy egy vagy akár több kereskedelmi magáncégnek 50-500 g közötti holdi regolit és közet begyűjtése esetén jutalmat is fizetnek. A jutalom a begyűjtött, és a Földre visszaszállított anyag tömegétől függetlenül 15000 és 25000 dollár között lesz, a Hold felszínén bárhonnan begyűjthető a minta. Azonban a jutalom 80%-át csak sikeres visszajuttatás esetén fizetik ki a cég(ek)nek. Ezzel is szeretné a NASA még keményebb munkára ösztönözni a partnereket, hogy a kívánt dátumig ismét ember léphessen a Hold felszínére.
• Egy hónap múlva, október 14-én indul az Expedition-63 háromfős személyzete a Szojuz MS-17 űrhajóval az ISS-re. A küldetés érdekessége, hogy valószínűleg ez az utolsó Szojuz-indítás, ahol az USA ülést vesz egy asztronautája számára az oroszoktól. A jövőben ugyanis már a SpaceX Crew Dragon, majd remélhetőleg a Boeing Starliner űrhajójával fogják feljuttatni az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. A személyzet tagjai két orosz kozmonauta, Sergey Ryzhikov parancsnok és Sergey Kud-Sverchkov repülőmérnök, illetve Kathleen Rubins amerikai űrhajósnő, repülőmérnök. Utóbbinak elég sok feladata lesz a 2021. márc 10-ig tartó küldetése alatt: segédkeznie kell a tervek szerint október 23-án induló a SpaceX első operatív emberes küldetése, a Crew-1 misszió érkezésekor, az első teherszállító Crew Dragon érkezésekor a CRS-21 küldetés keretében, illetve a Boeing Starliner űrhajójának dokkolásakor az OFT-2 misszió keretében.
• A szombat nem a legsikeresebb napként marad emlékezetes az űripar történetében. Sajnos két kudarccal végződő rakétaindítás is történt: először az Astra Rocket 3.1 nevű rakétája indult, mely sikeresen hagyta el az indítóállást, azonban később letért a pályájáról, és ezért a vészmegszakító rendszer leállította a hajtóműveket. A rakéta 40 másodperccel később a földbe csapódott. Nem sokkal később az ExPace kínai magánvállalat Kuaizhou-1A nevű rakétája startolt el a Jilin-1 Gaofen-02C műholddal a fedélzetén, de az indítás után nem érkezett semmilyen hír a küldetés sorsáról, úgyhogy valószínűleg megsemmisült a rakéta vagy maga a műhold, még a Föld körüli pályára állás előtt.