Űrkutatás magaslégköri ballon segítségével

Kapcsolódó

Beszámoló a Holnap határa workshopról

Kővágó Angéla vendégírónk ismét egy érdekes eseményen vett részt,...

A nap képe #1055 – Sodródó felhők a Marson

A Perseverance marsjáró 2023. március 18-án felvételt készített az...

A Falcon-9 B1067 tizedik startjával újabb Starlink műholdakat állított pályára

Ez a hét sem maradt Starlink-indítás nélkül, hiszen a...

Műszaki problémák adódtak az elsőként felbocsátott Starlink v2 műholdaknál

Elon Musk is elismerte, hogy gondok akadtak az újgenerációs...

8 napon belül a második sikeres küldetést hajtotta végre a Rocket Lab

Ezzel korábbi 15 napos házon belüli rekordjukat adták át...

Hamarosan sor kerül egy újabb NASA küldetésre, mely az ASTHROS (Astrophysics Stratospheric Telescope for High Spectral Resolution Observations at Submillimeter-wavelengths) nevet viseli. A misszióhoz egy futballpályánál is nagyobb méretű ballont fognak használni, annak érdekében, hogy kb. 40 000 méter magasságba juttassák az obszervációhoz szükséges távcsövet. A célterületet az Antarktisz fölé jelölték ki, ahol olyan jelenséget fognak tanulmányozni, amely egyes galaxisokban megfojtja a csillagkeletkezést.

A misszió főtükre, mely az egyik legnagyobb, ami valaha is magaslégköri ballonnal repült. Forrás: Media Lario

Az ASTHROS 2,5 méter átmérőjű főtükrének építése nemrégiben fejeződött be, melynek tervezése és megépítése két kulcsfontosságú követelmény miatt bizonyult kihívásnak. A tükörnek és a tartószerkezetének rendkívül könnyűnek kell lennie ahhoz, hogy ballonnal szállítható legyen, de ugyanakkor elég erősnek ahhoz, hogy a Föld gravitációja ne deformálja a majdnem tökéletes parabolikus alakot 2,5 mikrométernél (egy emberi hajszál szélességének töredéke) nagyobb mértékben.

A Jet Propulsion Laboratory (JPL) által irányított projekt legkorábban 2023 decemberében indulhat el, és előreláthatólag maximum négy hétig fog keringeni a Déli-sark felett. A ballonprogram keretében egyébként évente kb. 10-15 missziót indul, melyek általában kevesebbe kerülnek, mint az űrmissziók, és rövidebb idő alatt jutnak el a tervezéstől a bevetésig.

Az ASTHROS olyan hullámhosszú fényt fog megfigyelni, melyet a Föld légköre elzár, a nagy méretű tükörnek köszönhetően pedig a halványabb fényforrások megfigyelésére és azok részletesebb elemzésére is képessé válik az űrtávcső. Ezek a képességek alapvető fontosságúak a misszió szempontjából, hiszen így válik lehetővé annak a folyamatnak a tanulmányozása, melynek során a gáz- és porfelhők – a csillagok keletkezésének alapanyagai – szétszóródnak a galaxisokban, néha olyan mértékben, hogy a csillagkeletkezés teljesen leáll. Az obszervatórium galaxisunk számos csillagkeletkezési régióját vizsgálni fogja, továbbá a gázok eloszlásáról és mozgásáról nagy felbontású 3D-s térképeket is készít majd. A küldetés emellett a távoli, több millió csillagból álló galaxisokra is fókuszálni fog, hogy betekintést nyerhessenek az ottani, nagyobb léptékű hasonló folyamatokba.

Forrás: Media Lario

A NASA az olasz Media Lario optikai céggel kötött szerződést, hogy az ASTHROS teljes távcsőegységét megtervezze és legyártsa, ideértve a főtükröt, a másodlagos tükröt és a tartószerkezetet. Az űrtávcső főtükre kilenc panelt tartalmaz, melyek gyártása lényegesen egyszerűbb, mint az egy darabból álló tükröké. A tükörpanelek nagy része könnyű alumíniumból áll, melyet méhsejt szerkezetűvé alakítottak, így csökkentve az össztömeget. A panelfelületek nikkelből készülnek, amit arannyal vontak be, ezzel javítva a tükör visszaverő képességét a távoli infravörös hullámhosszakon. A James Webb űrtávcsővel összehasonlítva, itt nem lehetséges a szegmensek utólagos finomhangolása, ezért van szükség az erős és merev tartószerkezetre, ami meggátolja a deformációt. Ennek okán a Media Lario olyan olaszországi helyi vállalatokhoz fordult, akik jellemzően versenyhajók és versenyautók számára gyártanak speciális szerkezeteket. A cég várhatóan július végén szállítja le a teljes távcsőegységet a NASA számára, ahol végrehajtják a különböző integrációkat, és elkezdődhet a tesztelési fázis, mellyel felkészítik a távcsövet a repülésre.

Az egyik aranyszínű panel, ami szabad szemmel homályosnak tűnik. Viszont amikor infravörös kamerával történik a fényképezés, láthatóvá válik a technikus tükörképe. Forrás: Media Lario

Dark mode powered by Night Eye