Űrstatisztika 2021

Kapcsolódó

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

Elérkezett az évvége (és az év utolsó cikke az oldalon), és hát el lehet mondani, hogy 2021 bizony egy forgalmas és űrtevékenységekkel teli év volt. Igazából az idei év olyan szinten tele volt űr-aktivitással, hogy új rekordot döntött az emberiség, ugyanis soha a történelem során nem történt annyi orbitális indítás, mint idén. Az év legjobb pillanatiról és legizgalmasabb fejlesztéseiről ebben a cikkben olvashattok. Vágjunk is bele a részletekbe.

Ahogy az imént is említettem, teljesen új rekordot döntöttünk idén: összesen 144 űrrakéta indult Föld körüli pályára! Az előző rekord 1967-ből, az űrverseny kellős közepéről származik, amikor 139 űrrakétát indítottak el. Az idei startok közül 133 végződött sikerrel, 9 vallott kudarcot, és 2 minősíthető félsikernek, amiből 92,3%-os sikeressége arány jön ki.

A legtöbbször használt starthelyszín idén már nem amerikai volt: a kínai Csiücsüan Űrközpont volt a legforgalmasabb, és világszinten az összes cég és űrhivatal közül a China Aerospace and Technology Corpotation (CASC) bonyolította le a legtöbb küldetést, szám szerint 48-at. A legnehezebb hasznos teher is Kínához köthető: a Tienho űrállomásmodul volt a legnehezebb objektum a maga 22,6 tonnás starttömegével, amit idén pályára állítottak. Összesen idén 1831 űreszközt állítottak pályára – egy műholdak átlagosan 418 kg volt a tömege, míg egy rakéta pedig átlagban 5,7 tonna hasznos terhet szállított magával. Egy másik világrekord is született idén: a SpaceX Transporter-1 misszióján egyszerre 143 műholdat állítottak pályára! A korábbi rekordtartó az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) volt, akik egy PSLV rakétával 2017-ben 104 kisműholdat bocsátottak fel.

A fenti pár általános adat után nézzük meg az országos lebontást

Az indítások számában nem meglepő módon idén a Kínai Népköztársaság vitte a prímet – összesen 55-ször indítottak orbitális pályára hordozórakétát, mellyel új saját nemzeti rekordot is felállítottak. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok áll 45 küldetéssel – külön érdekesség, hogy ebből 17 kizárólag Starlink-küldetés volt. Harmadik helyen Oroszország (és Kazahsztán Bajkonur miatt) áll 24 indítással, utánuk pedig Franciaország következik 7 misszióval. Az ötödik helyen Új-Zéland áll a Rocket Lab 6 startjával, hatodikként pedig a felkelő Nap országa, vagyis Japán helyezkedik el a maga 3 pályára állításával. A hetedik helyet India szerezte a két indítással – őket sajnos nagyon keményen érintette a koronavírus-járvány, hiszen ~10 missziót terveztek 2021-re. A nyolcadik helyet Dél-Korea és Irán kapta, akik 1-1 rakétaindítást kíséreltek meg idén, bár egyik országnak sem sikerült a próbálkozás.

Százalékos lebontásban pedig így néz ki:

  • Kína – 55 indítás – 38%
  • USA – 45 indítás – 31%
  • Oroszország/Kazahsztán – 24 indítás – 17%
  • Franciaország – 7 indítás – 5%
  • Új-Zéland – 6 indítás – 4%
  • Japán – 3 indítás – 2%
  • India – 2 indítás – 1%
  • Dél-Korea – 1 indítás – 1%
  • Irán – 1 indítás – 1 indítás – 1%

A fenti grafikonon láthatjuk az indítások számának eloszlását országos lebontásban. Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

Most egy kicsit beszédesebb rész érkezik, nézzük meg ugyanezt csak az űrbe juttatott tömeggel

Itt messzemenően az Egyesült Államok vezet – idén összesen ~403 tonna űreszközt sikerült az űrbe juttatniuk. Szintén fontos kiemelni, hogy ennek több mint fele csak a SpaceX Starlink konstellációja, ami ~240 tonna volt idén. A második helyen a Kínai Népköztársaság van ~185 tonnával – ez a szám csak becslés, ugyanis elég nehéz volt adatokat találni a kínai műholdak többségéről. Oroszország az előkelő harmadik helyen végzett 135 tonnával – ebbe beletartoznak a OneWeb-startok is, és a majdnem 21 tonnás Nauka tudományos modul. Negyedik helyen Franciaország végzett 31 tonnával – ennek jó része nehéz távközlési műholdakból, és a James Webb űrtávcsőből jött össze. Ötödikként Japán végzett 9,9 tonnával. A nehéz évet maga mögött tudó India mindössze ~638 kilogrammot juttatott pályára, ugyanis ez egyik GSLV rakétájukon elveszett a több mint 2 tonnás EOS-3 műhold. Hetedik helyen Új-Zéland 440 kilogrammal – ez ugyebár a Rocket Lab idei évi felvitt tömege is egyben. A nyolcadik hely ismét megosztott, ugyanis Dél-Koreának és Iránnak nem sikerült pályára állítani a hasznos terheiket. 2021-ben összesen ~766 tonna hasznos terhet juttatott ki az emberiség a világűrbe.

Százalékos lebontásban pedig így néz ki:

  • USA – ~403 tonna – 53%
  • Kína – ~185 tonna – 24%
  • Oroszország/Kazahsztán – ~135 tonna – 18%
  • Franciaország – ~31 tonna – 4%
  • Japán – 9,9 tonna – 1%<
  • India – 0,638 tonna – 1%<
  • Új-Zéland – 0,440 tonna – 1%<
  • Dél-Korea/Irán – 0 tonna – 0%

A fenti grafikonon láthatjuk a pályára juttatott tömeg mennyiségének eloszlását országos lebontásban. Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

A küdetések típusát is összegyűjtöttük az év során. Nem meglepő módon 2021 első felében a global internet, tehát az internetelérést lehetővé tévő műholdas rendszereket kiépítő Starlink- és OneWeb-rakétaindítások vezettek. A járvány okozta oxigén- és mikrochiphiány azonban az év közepe fele lelassította a menetrendet, és a SpaceX egy ideig teljesen leállította a felbocsátásokat. Ennek köszönhetően épphogy nem sikerült behozni ezt évvégére, így a 26 globális internetelérést biztosító küldetés a második helyet nyerte el. Első helyen a polgári földmegfigyelő missziók állnak, ugyanis 29-szer indítottak idén ilyen okból űrrakétát. Harmadik helyen a katonai műholdak felbocsátása áll 24 misszióval, amiért főleg Kína volt idén felelős. Negyedik helyen a telekommunikációs műholdak pályára állítása került, összesen 15-ször indult ilyen rakéta idén. Ezután a kísérleti műholdak következnek, összen 14 ilyen pályára állítás történt idén. 10-szer indult útnak teherűrhajó a Nemzetközi vagy éppen a Kínai Űrállomásra, és 8 emberes űrhajó állt Föld körüli pályára 2021-ben.

Öt űrszondás tudományos küldetést kezdtek meg idén a világ űrügynökségei, és három rakétaindítást pedig új űrállomásmodulok feljuttatása céljából hajtottak végre (Tienho, Nauka, Pricsal). Ugyanúgy három-három meterológiai és navigációs küldetés indult idén, és háromször bocsátottak fel ún. rideshare, tehát több különböző műholdat pályára juttató, költségmegosztó küldetést. Egy alkalommal bocsátottak fel olyan szatellitet, ami az űrbéli viszonyok vizsgálatával foglalkozott.

Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

Orbitális emberes űrrepülések

Idén összesen 8 személyzetes űrhajó állt Föld körüli pályára, és 27 űrhajós jutott ki a világűrbe. Ebből a nyolc küldetésből 3 indult az Egyesült Államokból (Crew-2, Inspiration4, Crew-3), három Kazahsztánból (Szojuz MSz-18, Szojuz MSz-19 és Szojuz MSz-20), kettő pedig a Kínai Népköztársaság területéről (Sencsou-12 és Sencsou-13). Az alábbi listában összegyűjtöttük ezeket a küldetéseket:

  • Április 9. – Szojuz MSz-18 – Bajkonur Űrközpont – Oleg Novickij (Oroszo.), Pjotr Dubrov (Oroszo.), Mark Vande Hei (USA)
  • Április 23. – Crew-2 – Kennedy Űrközpont – Shane Kimbrough (USA), Megan McArthur (USA), Hoside Akihiko (Japán), Thomas Pesquet (Franciao.)
  • Június 17. – Sencsou-12 – Csiücsüan Űrközpont – Nie Hajseng (Kína), Liu Po-ming (Kína), Tang Hungbo (Kína)
  • Szeptember 15. – Inspiration4 – Kennedy Űrközpont – Jared Isaacman (USA), Dr. Sian Proctor (USA), Hayley Arceneaux (USA), Christopher Sembroski (USA) – űrturizmus
  • Október 5. – Szojuz MSz-19 – Bajkonur Űrközpont – Anton Skaplerov (Oroszo.), Julia Pereszild (Oroszo.), Klim Sipenko (USA) – orosz filmforgatás az ISS-en
  • Október 15. – Sencsou-13 – Csiücsüan Űrközpont – Csaj Cse-kang (Kína), Vang Japing (Kína), Je Kuangfu (Kína)
  • November 11. – Crew-3 – Kennedy Űrközpont – Raja Chari (USA), Thomas Marshburn (USA), Kayla Barron (USA), Matthias Maurer (Németo.)
  • December 8. – Szojuz MSz-20 – Bajkonur Űrközpont – Alekszandr Miszurkin (Oroszo.), Maezava Juszaku (Japán), Hirano Jozo (Japán) – űrturizmus

Óramutató járásával megegyezően a bal felső sarokból indulva: Szojuz MSz-18, Crew-2, Sencsou-12, Inspiration4, Szojuz MSz-19, Sencsou-13, Crew-3 és Szojuz MSz-20

Szuborbitális emberes űrugrások

Az űrturizmus előretörésével 2021 lett az az év, amikor valójában elindulhatott a fizetős utasok Kármáv-vonalhoz való fuvarozása. Idén négy szuborbitális turistajárat és egy tesztrepülés érte el a világűrt, vagy közelítette meg annak határát. Sir Richard Branson és Jeff Bezos pedig cégeik élén először próbálhatták ki a saját pénzükből fejlesztett járműveket.

  • Május 22. – Virgin Galactic Unity-21 – Spaceport America – David Mackay, Frederick Sturckow (mint pilóták) – 89,23 km magasság – tesztrepülés
  • Július 11. – Virgin Galactic Unity-22 – Spaceport America – David Mackay, Michael Masucci (mint pilóták), Sir Richard Branson, Sirisha Bandla, Colin Bennett, Beth Moses (mint utasok) – 86,1 km magasság – űrturizmus
  • Július 20. – New Shepard NS-16 – Corn Ranch – Jeff Bezos, Mark Bezos, Wally Funk, Oliver Daemen – 107 km magasság – űrturizmus
  • Október 13. – New Shepard NS-18 – Corn Ranch – Audrey Powers, Chris Boshuizen, Glen de Vries†, William Shatner – 107 km magasság – űrturizmus
  • Október 13. – New Shepard NS-19 – Corn Ranch – Laura Shepard Churchley, Michael Strahan, Dylan Taylor, Evan Dick, Lane Bess, Cameron Bess – 107 km magasság – űrturizmus

† – Glen de Vries 2021. november 11-én egy repülőgépbalesetben tragikus módon elhunyt.

Óramutató járásával megegyezően a bal felső sarokból indulva: Unity-22, NS-16, NS-18, Unity-21 és az NS-19 személyzete.

Végül pedig lássuk, hogy melyik rakéta hányszor repült. A Falcon-9 Block 5 vezet toronymagasan 31 indítással, ha az összes rakétatípust külön vesszük. Második helyen az örök favoritnak számító orosz Szojuz-2 összesen 21 küldetéssel, harmadik helytől pedig Kína különféle Hosszú Menetelés rakétái következnek. Érdemes megjegyezni, ha egybeszámolánk a rakéták típusait, és a Hosszú Menetelés-család tagjait egybeszámolnánk, akkor logikusan itt is Kína vezetne. Az egyes országokat különböző színekkel jelöltük.

Kép forrása: Szabó Bence/Spacejunkie.hu

Ezzel pedig minden kedves Olvasónknak és Nézőnknek meg szeretnénk köszönni az egész éves támogatást, hiszen nélkületek ez nem sikerülhetett volna. Szerkesztőségünk mindenkinek boldog és sikerekben gazdag új évet szeretne kívánni, és tartsatok velünk jövőre is, mert izgalmasabbnál-izgalmasabb események várhatóak a kozmoszban!

Per Aspera Ad Astra

A Spacejunkie.hu szerkesztősége

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye