Útjára indult a második Arktyika-M meteorológiai műhold

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Az első Arktyika-M műholdat 2021 februárjában állították Föld körüli pályára.

Ma reggel 10:17-kor sikeresen elindult egy Szojuz-2.1b hordozórakéta a bajkonuri kozmodrómról, amely az űrbe juttatta a második számú Arktyika-M meteorológiai műholdat. A szokásos indítási szekvenciák után a rakéta harmadik fokozata leállt, majd a Fregat végfokozat átvette az irányítást és egy alacsony parkolópályára vitte a műholdat. A következő órákban a Fregat még két manővert fog végrehajtani a megfelelő pályára állításhoz, így a szatellit a kijelölt 1043 × 39727 kilométeres, elliptikus ún. Molnyija-pályán fog keringeni, 63,3 hajlásszöggel és 12 órás keringési idővel. Az Arktyika műholdak segítségével folyamatos tudományos megfigyelés alatt tudják majd tartani az űrből nehezen elérhető északi-sarki területeket, illetve folytonos telekommunikációs lefedettséget fognak biztosítani, főleg abból a célból, hogy a Barents-, Kara- és Jeges-tengeren biztonságosabbá tegyék a hajózást. Az Arktyika-hálózat többfajta távérzékelési mérést is végezhet, például az északi területek időjárási viszonyait figyelheti, de eközben távközlési és navigációs célokra is használható ezen az elképesztően kietlen és lakatlan területen. A kb. 2100 kg-os műholdat az NPO Lavocskin tervezőiroda tervezte és gyártotta, a cég saját fejlesztésű Navigator műholdplatformja alapján. Az űreszközt 3 tengely mentén stabilizálják giroszkópokkal, energiaellátását pedig két kihajtható napelemtábla biztosítja.

Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz

Oroszország már a 2000-es évek elejétől tervezte egy ilyen műhold léterhozását. Kormányzati szinten először 2007-ben volt a projekt megemlítve, és egy évvel később, 2008-ban publikálták az első koncepciókat. Az Arktyika-program 2010 áprilisában kapott nagyobb népszerűséget, amikor az akkor még miniszterelnöki hivatalt betöltő Vlagyimir Putyin ellátogatott az északon található Ferenc József-földre (Oroszországhoz tartozó szigetcsoport közel az Északi-sarkhoz). A Roszkoszmosz akkori igazgatója, Anatolij Perminov elmondása szerint az ügynökség 68 milliárd rubelt (2,3 milliárd amerikai dollár) tervez költeni a projektre. A 2,1 tonnás Arktyika műholdak többsége Szojuz-2.1b rakétákkal indulnak elliptikus Föld körüli pályára, és ennek köszönhetően a keringési idejük nagy részét az Északi félgömb felett tölthetik. Így legalább egy Arktyika műhold mindig látható lenne (horizont felett tartózkodna a földi személyzet szemszögéből) a lefedett területekről, így folytonos távközlési, meteorológiai és egyéb szolgáltatásokat biztosítva. A műholdflottát négy alrendszerbe osztották: Arktyika-M, -MSZ1, -MSZ2 és Arktyika-R műholdakra.

Arktyika-M. Forrás: Roszkoszmosz

Korábbi cikkek a műholdról:

Orosz meteorológiai műhold Bajkonurból

Szolgálatba állt az orosz Arktika-M

Dark mode powered by Night Eye