A mai nap folyamán sikeresen elindult az Euclid űrtávcső, mely elsősorban a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia természetét fogja kutatni. Az indítására 17:12-kor került sor a Cape Canaveral Űrhaderőbázis SLC-40 startállásáról, hordozója pedig egy Falcon-9-es volt. A kb. két tonnás űreszközt szállító rakéta elemelkedése az előírtaknak megfelelően zajlott le, és a kicsivel később esedékes Max-Q fázist, azaz a legnagyobb aerodinamikai erőhatásokat jelentő légköri réteget is ugyanilyen hatékonysággal küzdötte le.
Miután az első fokozat 9 db Merlin hajtóműve elérte hatásfokának maximumát, melyet a ritkább légkörben szétterülő gázcsóva jelez, következhetett a MECO, tehát a főhajtóművek leállítása (Main Engine Cut Off). Ettől a ponttól kezdődően már a második fokozat, pontosabban annak vákuum-optimalizált rakétamotorja vette át a főszerepet, ami a későbbiekben megfelelő kezdeti pályára állította a küldetés hasznos terhét. Az Euclid tehát épségben elérte az űr sötétjét, és jelenleg úton van a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontjához, ahol kb. 3 hónap múlva megkezdheti méréseit. Ha további információkat szeretnétek megtudni az űrtávcsőről, kattintsatok ide.
Visszatérve a misszió kijelölt, és második útján is helytálló B1080 jelű F9-esére, sikeresen abszolválta a hazaútjához szükséges manővereket, melyek eredményeként landolhatott az „A Shortfall of Gravitas” drónhajó fedélzetére, így az Ax-2 küldetés mellett újabb repülést pipálhat ki.
A SpaceX hasonlóan járhat el, hiszen ez a megbízatás jelentette számukra az idei 44., összességében pedig a 248. küldetést. A Falcon-9 hordozó 2023-ban 42-jére sem hibázott, ami pályafutásának 237. repülése volt.
