Idei első és egyetlen küldetését tejlesítette múlt éjjel a United Launch Alliance nehézrakétája, a Delta IV Heavy, mely egyúttal az utolsó indítás is volt, amit a Vandenberg Űrhaderőbázisról hajtottak végre ezzel a típussal. A rakétára további egy-egy felbocsátás vár még 2023-ban és 2024-ben a Cape Canaveral Űrhaderőbázisról, majd nyugdíjazzák, és az Atlas-V hordozó mellett ennek a helyét is a Vulcan veszi majd át.
Az NROL-91 jelű misszió indításra magyar idő szerint vasárnap 0:25-kor került sor, 32 perces halasztást követően. A megbízó a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal), a hasznos teher pedig egy titkosított katonai műhold volt. Mindössze annyit lehet tudni a rakományról, hogy alacsony Föld körüli pályára állították, illetve hogy valószínűleg a Keyhole-11 (KH-11), vagy másnéven Crystal konstellációt fogja bővíteni. Ez egy elektro-optikai digitális képalkotó műholdcsoport, mely valós idejű megfigyeléseket biztosít az amerikai kormány számára. Az 1960-as évek óta működő konstellációhoz eddig összesen 19 szatellitet bocsátottak fel Titan III(23)D, Titan III(34)D, Titan IV és Delta IV Heavy rakétákkal (utóbbival az ötödiket a mostani küldetés keretében).
Fotó: ULA
A világ jelenleg második legerősebb rakétája 14. alkalommal emelkedett a magasba 2004-es bemutatkozása óta. A három ún. Common Booster Core (CBC) első fokozatból és egy második fokozatból álló óriásrakéta felkészítése rendben zajlott, mindössze egy kisebb műszaki gond adódott a tankolás utolsó fázisában, de a mérnökök szerencsére hamar ki tudták azt javítani, és csak fél órával kellett módosítani az eredetileg tervezett indítási időpontot. Ennek a rakétának jellegzetes az indítási szekvenciája, ugyanis a három darab RS-68A hidrolox (azaz cseppfolyósított hidrogénnel és oxigénnel működő hajtóművek gyújtása előtti pillanatokban hidrogénnel pörgetik fel a gázturbinákat, ami átjutva az égéskamrán és a fúvókán a szabadba jut, de a gyújtás pillanatában begyullad. A pár másodperces művelet látványos tűzgolyót generál a rakéta körül, ami természetesen nem jelent veszélyt a járműre, de aki először látja a rakéta indítását, azt hiheti, hogy kigyulladt a rakéta. Ezután utoljára hagyta el a jármű az SLC-6 indítóállást. Ennek a létesítménynek az érdekessége, hogy bár az 1960-as években már felépítette az Amerikai Légierő, csak 1995-ben hajtottak végre innen először indítást.
A Delta IV Heavy csodás látványt nyújtva haladt emelkedési pályáján, az RS-68A rakétamotorok összesen több mint 9,4 MN tolóerejének köszönhetően gyorsan növelve a sebességet és magasságot. A középső első fokozat tolóerejét a terveknek megfelelően visszavették a legnagyobb aerodinamikai nyomást jelentő „Max-Q” fázis során. A két oldalsó fokozat 3 perc 58 másodperckor vált le, miután teljesen elégették üzemanyagukat, majd T+5:37-kor a középső fokozat is levált, lezárva az indítás első szakaszát. Ezt követően indult be a második fokozat speciális, meghosszabbított fúvókával ellátott RL-10C-2-1 hajtóműve, leváltak az áramvonalazó kúpok, és a rakéta folytatta útját a kijelölt pályára. A ULA 2 óra 20 perccel az indítás után megerősítette, hogy a műhold megfelelően levált a második fokozati platformról, a küldetés így teljes sikerrel zárult, a Delta IV Heavy pedig szépen búcsúzott a nyugati parti indítókomplexumtól. A cégcsoport jövő pénteken máris újabb küldetést hajthat végre, ugyanis aznap tervezik felbocsátani egy Atlas-V 531 rakétával az SES-20&21 jelű televíziós műsorszóró műholdakat.
Az NROL-91 indítását mi is élőben közvetítettük, az adást az alábbi linken éritek el:
Fotó: ULA
A három RS-68A hajtómű remek látványt nyújt indítás során. Fotó: Michael Baylor (nasaspaceflight.com)
A Delta IV Heavy utoljára hagyja el a Vandenberg Űrhaderőbázist. Fotó: ULA