Úton a Mennyei Palota legújabb eleme, a Ventien labormodul

Kapcsolódó

GSLV Mk II | NVS-01 (IRNSS-1J) küldetésprofil

A legutóbbi, 2021 augusztusi sikertelen indítása után újra a...

A nap képe #1118 – Ali Al-Karni az ISS-en

Ali Al-Karni, az Ax-2 misszió 31 éves űrhajósa a...

Befejeződött a HAKUTO-R misszió kiértékelése

Az ispace május 26-án, azaz tegnap bejelentette, hogy megtörtént...

Elérte végső formáját a JUICE űrszonda

Hat hete, hogy elindult a JUICE űrszonda, mely idő...

7. generációs műholddal emelkedett el a Falcon-9

Korán reggel, magyar idő szerint 06:30-kor került sor az...

Gőzerővel halad a kínai Tienkung (magyarul Mennyei Palota) űrállomás építése: ma reggel magyar idő szerint 8 óra 22 perckor startolt el a Ventien tudományos modul egy Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakéta segítségével. Az űrtörténelmi indítást, amit mi is élőben közvetítettünk az ázsiai ország legújabb, és egyben legdélebben fekvő startközpontjából, a Vencsang Űrközpontból hajtották végre, Hajnan szigetéről. Az egyik legnagyobb teherkapacitású kínai hordozóként is ismert CZ-5B tökéletesen teljesítette a küldetését, és körülbelül 7 perccel az elemelkedést követően már egy stabil pályán keringett a 22 tonnás űrlaboratórium.

A délelőtti órákban megérkezett a megerősítés, hogy a kommunikációs antennák, valamint az energiatermelést biztosító napelemszárnyak is részlegesen kinyíltak. A körülbelül 30 méter hosszú napelemszárnyakat csak az űrállomásra való dokkolás után bontják ki teljesen, amire magyar idő szerint nagyából este 21 óra után kerülhet sor.

Kép forrása: China & Asia Spaceflight/Twitter

A Hosszú Menetelés-5B hordozórakéta indítási folyamatának első lépése cseppfolyósított hidrogén-oxigén üzemű központi fokozat beindítása volt, majd másodpercekkel később a négy oldalsó, kerozin-oxigén üzemű segédrakéta is működésbe lépett. A rakétáról rengeteg külső- és orrkúp alatti kameraképet kaptunk, illetve folyamatos angol neylvű kommentár is követte a startot. A négy segédrakéta az üzemelésük végén levált a CZ-5B központi fokozatáról, és egy hajóforgalomtól kiürített területre tértek vissza a Dél-kínai-tengerbe. Az indítás során a Jüanvang-6 követőhajó segítségével tartották a rakétával a kapcsolatot, ami a Csendes-óceánon állomásozott, a kijelölt pálya földi nyomvonala mentén.

Pár perccel később a központi fokozat is kifogyott a kriogenikus hőmérsékleten cseppfolyós hidrogénből és oxigénből, és leállt a két YF-77 hajtómű. Ekkor már egy 130 x 320 kilométeres alacsony Föld körüli pályán keringett a rakéta és az űrmodul. Másodpercekkel később leválasztották a Ventient a fokozat adapteréről, és láthattuk, ahogy lassan eltávolodik a központi fokozattól. A leválasztást követően a tudományos modul egyik fedélzeti kamerájáról is kaphattunk képet, ahogy az a Csendes-óceán felett keringett.

Kép forrása: CCTV-13

A Ventien (magyarul: Mennyek keresése) modul a kínai Tienkung (magyarul: Mennyei palota) űrállomás első, közvetlenül tudományos modulja. A laboratórium szerkezetét az ún. Laboratory Cabin Module szabvány alapján tervezték, amit a Tienkung-1 és Tienkung-2 űrállomásokon teszteltek először a kínai mérnökök. A Ventien lesz a második permanens modulja az épülőfélben lévő moduláris űrállomásnak, és a Tienho főmodul elülső csatlakozási pontján kap majd helyet. Fontos szerepe lesz a Ventiennek, hiszen a Tienho összes navigációs, orientációs és meghajtási rendszerét képes lesz pótolni, ha valami meghibásodás keletkezne a főmodul ezen elengedhetetlen rendszereiben. További részleteket küldetésprofilunkban olvashattok.

A Ventien modul önálló repülése részlegesen kihajtott napelemekkel. Kép forrása: CCTV-13

Dark mode powered by Night Eye