Úton a Mennyei Palota legújabb eleme, a Ventien labormodul

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Gőzerővel halad a kínai Tienkung (magyarul Mennyei Palota) űrállomás építése: ma reggel magyar idő szerint 8 óra 22 perckor startolt el a Ventien tudományos modul egy Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakéta segítségével. Az űrtörténelmi indítást, amit mi is élőben közvetítettünk az ázsiai ország legújabb, és egyben legdélebben fekvő startközpontjából, a Vencsang Űrközpontból hajtották végre, Hajnan szigetéről. Az egyik legnagyobb teherkapacitású kínai hordozóként is ismert CZ-5B tökéletesen teljesítette a küldetését, és körülbelül 7 perccel az elemelkedést követően már egy stabil pályán keringett a 22 tonnás űrlaboratórium.

A délelőtti órákban megérkezett a megerősítés, hogy a kommunikációs antennák, valamint az energiatermelést biztosító napelemszárnyak is részlegesen kinyíltak. A körülbelül 30 méter hosszú napelemszárnyakat csak az űrállomásra való dokkolás után bontják ki teljesen, amire magyar idő szerint nagyából este 21 óra után kerülhet sor.

Kép forrása: China & Asia Spaceflight/Twitter

A Hosszú Menetelés-5B hordozórakéta indítási folyamatának első lépése cseppfolyósított hidrogén-oxigén üzemű központi fokozat beindítása volt, majd másodpercekkel később a négy oldalsó, kerozin-oxigén üzemű segédrakéta is működésbe lépett. A rakétáról rengeteg külső- és orrkúp alatti kameraképet kaptunk, illetve folyamatos angol neylvű kommentár is követte a startot. A négy segédrakéta az üzemelésük végén levált a CZ-5B központi fokozatáról, és egy hajóforgalomtól kiürített területre tértek vissza a Dél-kínai-tengerbe. Az indítás során a Jüanvang-6 követőhajó segítségével tartották a rakétával a kapcsolatot, ami a Csendes-óceánon állomásozott, a kijelölt pálya földi nyomvonala mentén.

Pár perccel később a központi fokozat is kifogyott a kriogenikus hőmérsékleten cseppfolyós hidrogénből és oxigénből, és leállt a két YF-77 hajtómű. Ekkor már egy 130 x 320 kilométeres alacsony Föld körüli pályán keringett a rakéta és az űrmodul. Másodpercekkel később leválasztották a Ventient a fokozat adapteréről, és láthattuk, ahogy lassan eltávolodik a központi fokozattól. A leválasztást követően a tudományos modul egyik fedélzeti kamerájáról is kaphattunk képet, ahogy az a Csendes-óceán felett keringett.

Kép forrása: CCTV-13

A Ventien (magyarul: Mennyek keresése) modul a kínai Tienkung (magyarul: Mennyei palota) űrállomás első, közvetlenül tudományos modulja. A laboratórium szerkezetét az ún. Laboratory Cabin Module szabvány alapján tervezték, amit a Tienkung-1 és Tienkung-2 űrállomásokon teszteltek először a kínai mérnökök. A Ventien lesz a második permanens modulja az épülőfélben lévő moduláris űrállomásnak, és a Tienho főmodul elülső csatlakozási pontján kap majd helyet. Fontos szerepe lesz a Ventiennek, hiszen a Tienho összes navigációs, orientációs és meghajtási rendszerét képes lesz pótolni, ha valami meghibásodás keletkezne a főmodul ezen elengedhetetlen rendszereiben. További részleteket küldetésprofilunkban olvashattok.

A Ventien modul önálló repülése részlegesen kihajtott napelemekkel. Kép forrása: CCTV-13

Dark mode powered by Night Eye