Array

Vegáról Falconra – új rakétát kapott egy európai műhold

Kapcsolódó

Virgin Orbit: itt a vége

A cég nem tudott új befektetőkkel megállapodni, ezért "határozatlan...

Júliusra halasztották a Starliner első személyzetszállító tesztrepülését

Újabb három hónapot csúszik a Boeing űrhajójának soron következő...

A nap képe #1061 – Kepler űrtávcső indítás

A Kepler űrtávcsövet szállító Delta II rakéta indítása 2009...

Ma hat éve, hogy a SpaceX először indított egy használt Falcon-9 rakétát

2017. március 30. - Fontos nap a SpaceX életében,...

Idén harmadjára sem hibázott a Hosszú Menetelés-2D rakéta

Három indításból három siker, ez jelenleg az idei mérlege...

Az Olasz Űrügynökség (ASI, Agenzia Spaziale Italiana) az elmúlt napokban jelentette be, hogy a legújabb generációs COSMO-SkyMed (CSG-2) távérzékelési radarműhold pályára állítását egy Falcon-9 rakétával fogják elvégezni az Egyesült Államokból. Az indításra várhatóan novemberben fog sor kerülni a floridai Cape Canaveralből. A bejelentés érdekessége, hogy az űreszközt eleinte egy Vega-C hordozóval szerették volna űrbe juttatni, de az ASI szóvivőjének elmondása szerint a Vega rakéta 2019-es és 2020-as kudarcai, valamint a koronavírus-járvány is jelentősen késleltette a rakéta új típusának fejlesztését. Érdemes megjegyezni, hogy a Vega-rakétákat a szintén olasz Avio cég gyártja, és a tervezésében jelentős szerepet vállaltak az Olasz Űrügynökség szakemberei is. A Vega-C a tervek jelenlegi állása szerint 2022 első negyedévében startolhat el első tesztútjára, majd utána megkezdheti a menetrendszerű működést – ami többek között Európa űrbéli függetlenségének biztosítása.

Egy korábbi Falcon-9 indítás. Kép forrása: SpaceX

A COSMO-SkyMed műholdak nagy felbontású radarfelvételek készítésére lettek tervezve. Az optikai képalkotó berendezésekkel ellentétben a radaros műszerek bármilyen időjárási körülmény (például vastag felhőzet) mellett képesek használható és részletgazdag felvételeket készíteni bolygónkról. A COSMO-SkyMed-konstelláció eddigi öt űreszköze globális lefedettséget képes biztosítani polgári és katonai felhasználásra. Két generációra lehet bontani a műholdrendszert: az első generációs műholdakra (COSMO-1,2,3,4) és a második generációs CSG-1,2,3 (COSMO-SkyMed Second Generation) űreszközökre. Az új darabokból még csak a CSG-1 üzemel, amit 2019-ben bocsátottak fel egy Szojuz rakétával Francia Guyanából. Az újgenerációs CSG-műholdak integrálását a francia-olasz Thales Alenia Space vállalat végzi, az ő általuk kifejlesztett Prima műholdplatformon alapszik a CSG-2 is. A téglatest kialakítású űreszközt két darab kihajtható napelemszárny fogja ellátni a kellő mennyiségű energiával. A pályakorrekciós manővereket saját hajtóműveivel fogja elvégezni a működési ideje során, amit körülbelül 5 évre terveztek. Az űreszköz üzemanyaggal feltöltött össztömege eléri a 2,2 tonnát, ám ez bőven benne van még a Falcon-9 RTLS (Return To Launch Site) teherkapacitásában, tehát több mint valószínű, hogy az első fokozat a SAOCOM-1B misszióhoz hasonlóan a a szárazföldi leszállási zónához fog visszatérni. A SpaceX már beadott egy kérvényt a Szövetségi Távközlési Bizottsághoz (FCC, Federal Communications Commission), hogy lefoglaljanak egy adott frekvenciatartományt a Falcon-9 rakéta telemetriájának sugárzására, ami november 18-ára szól, lehetséges hogy ekkor indul a CSG-2.

Második generációs COSMO-SkyMed műhold (számítógépes animáció). Kép forrása: Thales Alenia Space

Dark mode powered by Night Eye