Array

Vegáról Falconra – új rakétát kapott egy európai műhold

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Az Olasz Űrügynökség (ASI, Agenzia Spaziale Italiana) az elmúlt napokban jelentette be, hogy a legújabb generációs COSMO-SkyMed (CSG-2) távérzékelési radarműhold pályára állítását egy Falcon-9 rakétával fogják elvégezni az Egyesült Államokból. Az indításra várhatóan novemberben fog sor kerülni a floridai Cape Canaveralből. A bejelentés érdekessége, hogy az űreszközt eleinte egy Vega-C hordozóval szerették volna űrbe juttatni, de az ASI szóvivőjének elmondása szerint a Vega rakéta 2019-es és 2020-as kudarcai, valamint a koronavírus-járvány is jelentősen késleltette a rakéta új típusának fejlesztését. Érdemes megjegyezni, hogy a Vega-rakétákat a szintén olasz Avio cég gyártja, és a tervezésében jelentős szerepet vállaltak az Olasz Űrügynökség szakemberei is. A Vega-C a tervek jelenlegi állása szerint 2022 első negyedévében startolhat el első tesztútjára, majd utána megkezdheti a menetrendszerű működést – ami többek között Európa űrbéli függetlenségének biztosítása.

Egy korábbi Falcon-9 indítás. Kép forrása: SpaceX

A COSMO-SkyMed műholdak nagy felbontású radarfelvételek készítésére lettek tervezve. Az optikai képalkotó berendezésekkel ellentétben a radaros műszerek bármilyen időjárási körülmény (például vastag felhőzet) mellett képesek használható és részletgazdag felvételeket készíteni bolygónkról. A COSMO-SkyMed-konstelláció eddigi öt űreszköze globális lefedettséget képes biztosítani polgári és katonai felhasználásra. Két generációra lehet bontani a műholdrendszert: az első generációs műholdakra (COSMO-1,2,3,4) és a második generációs CSG-1,2,3 (COSMO-SkyMed Second Generation) űreszközökre. Az új darabokból még csak a CSG-1 üzemel, amit 2019-ben bocsátottak fel egy Szojuz rakétával Francia Guyanából. Az újgenerációs CSG-műholdak integrálását a francia-olasz Thales Alenia Space vállalat végzi, az ő általuk kifejlesztett Prima műholdplatformon alapszik a CSG-2 is. A téglatest kialakítású űreszközt két darab kihajtható napelemszárny fogja ellátni a kellő mennyiségű energiával. A pályakorrekciós manővereket saját hajtóműveivel fogja elvégezni a működési ideje során, amit körülbelül 5 évre terveztek. Az űreszköz üzemanyaggal feltöltött össztömege eléri a 2,2 tonnát, ám ez bőven benne van még a Falcon-9 RTLS (Return To Launch Site) teherkapacitásában, tehát több mint valószínű, hogy az első fokozat a SAOCOM-1B misszióhoz hasonlóan a a szárazföldi leszállási zónához fog visszatérni. A SpaceX már beadott egy kérvényt a Szövetségi Távközlési Bizottsághoz (FCC, Federal Communications Commission), hogy lefoglaljanak egy adott frekvenciatartományt a Falcon-9 rakéta telemetriájának sugárzására, ami november 18-ára szól, lehetséges hogy ekkor indul a CSG-2.

Második generációs COSMO-SkyMed műhold (számítógépes animáció). Kép forrása: Thales Alenia Space

Dark mode powered by Night Eye