Véget ért a Lunar Flashlight küldetése

Kapcsolódó

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

A nap képe #1535 – Két rakéta egy képen

Előtérben a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásán várakozó SA-500F jelű...

A Polaris Dawn misszió tagjai vákuumban is tesztelték űrruhájukat

A Polaris Dawn személyzete első alkalommal tesztelte vákuumkörnyezetben azt...

11 hónap után újra bővült a kínai Kaofen földmegfigyelő műholdhálózat

Az egy darab szatellitet az idei első Hosszú Menetelés-4B...
Mivel a CubeSat nem képes olyan manővereket végrehajtani, amelyekkel a Föld-Hold rendszerben maradhatna, a NASA véget vetett a küldetésnek.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a misszió teljes egészében „kudarcot” vallott volna, hiszen annak ellenére, hogy a Lunar Flaslight nem tudott a számára kijelölt Hold körüli pályára állni, számos olyan technológiai célkitűzést teljesített, amely a jövőbeni küldetéseket szolgálhatja majd.

Kezdjük is az űreszköz meghajtórendszerével, mely a „zöld” üzemanyag demonstrációját jelentette, ami kevésbé mérgező, és biztonságosabb is, mint az űrhajóknál gyakran alkalmazott hidrazin. Az LFPS (Lunar Flashlight Propulsion System) rendszer az ún. AF-M315E egykomponensű hajtóanyagot használja, amelyet az AFRL (Air Force Research Laboratory) 1998-ban fejlesztett ki, és ami mint említettük kisebb toxicitással rendelkezik, valamint jobb kémiai stabilitása miatt biztonságosabban kezelhető, továbbá nagyobb fajlagos impulzust képes biztosítani. Az AF-M315E egy ionos folyadék, ami hidroxil-ammónium-nitrátból (HAN), vízből és egy szintén nagy higroszkópos üzemanyagból származik (szemben más hajtóanyag-készítményekkel, amelyek valójában nem ionos, és egyes esetekben mérgező illékony anyagokat, például metanolt tartalmaznak). Így az AF-M315E kezelésénél csak laboratóriumi köpenyre, gumikesztyűre és fröccsenés elleni védőszemüvegre van szükség.

És bár a hajtóműrendszer nem tudta a kívánt tolóerőt kifejteni – valószínűleg a hajtóművek üzemanyag-vezetékeiben felhalmozódott törmelék miatt -, az újonnan kifejlesztett hajtóműrendszer összetevői meghaladták a teljesítménybeli elvárásokat.

Az Aerojet Rocketdyne kutatója az AF-M315E vizsgálata közben. Forrás: Aerojet Rocketdyne

Hasonlóan felülmúlta a támasztott követelményeket a Lunar Flashlight, az űrben eddig még soha nem használt Sphinx fedélzeti számítógépe, melyet a JPL (Jet Propulsion Laboratory) fejlesztett ki. A mélyűri sugárzásnak ellenálló, kis teljesítményű számítógép mellett a korszerűsített Iris rádió is jól teljesített, ami új, precíziós navigációs képességgel rendelkezik. A rádiót a tervek szerint a jövőbeni kisebb űreszközök használhatják a naprendszerbeli égitesteken való „randevúzásra” és leszállásra.

A küldetés miniatürizált, négy lézert tartalmazó reflektométere, amelyet korábban még szintén nem használtak űrben, ugyancsak sikeresen vizsgázott, ami a küldetés tudományos csapatában bizalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a lézer képes lett volna jeget észlelni, ha az jelen van a Hold felszínén.

Illusztráció. Forrás: NASA/JPL

A műveleti csoport ugyan kiszámított egy új pályát, mely a Hold helyett egy Föld körüli keringést jelentett volna – amivel az űreszköz havonta elrepülne a Hold déli pólusa mellett -, a küldetésnek nem maradt elég ideje, hogy ezt véghez vigyék. A csapat tovább próbálkozott a törmelék eltávolításával, amely ugyan mutatott némi sikert, a szükséges pályakorrekciós manőverekre már szintén nem maradt elég idő.

A Lunar Flashlight tehát elhaladt a Hold mellett, és jelenleg úton van a Föld felé. Május 17-én mintegy 65 000 kilométerre fogja megközelíteni bolygónkat, majd továbbhalad a mélyűrbe, és a Nap körül kering majd. Az űreszköz továbbra is kommunikál a misszió üzemeltetőivel, az ügynökség pedig mérlegeli a CubeSat jövőjére vonatkozó lehetőségeket.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye