A bejelentést Simonetta Cheli, az ESA Föld-megfigyelési programokért felelős igazgatója tette, mellyel az ESA és az Európai Bizottság döntését tolmácsolta. Miután 2021. december 23-án a Kopernikusz-program Sentinel-1B műholdjával kapcsolatosan egy áramellátási anomália lépett fel, a szatellit nem tudott további radaradatokat szolgáltatni. Az űreszköz üzemeltetői és mérnökei azonnal reagáltak, és fáradhatatlanul próbálták a hibát kijavítani, de az sajnos nem sikerült. Társa a Sentinel-1A továbbra is teljes mértékben működőképes marad, és tervben van a Sentinel-1C mielőbbi indítása is, melynek ütemezése már zajlik. A Vega-C sikeres startjának köszönhetően 2023 második negyedévére tervezik a műhold felbocsátását.
2014 áprilisában a Sentinel-1A volt az első műhold, ami a Kopernikusz-programhoz csatlakozott, melynek irányításáért az Európai Unió felel. Az erre a célra szánt Sentinel űreszközök fejlesztését, építését, valamint indítását pedig az ESA végzi, emellett bizonyos missziók üzemeltetése is az ő feladatuk. A Sentinel-1B 2016. áprilisi indítását követően a küldetésben részt vevő két szatellit maximálisan hatnapos ismétlési gyakorisággal tudta leképezni a bolygót. A misszió számos előnyéhez sorolható a sarkvidéki jég megfigyelése, a jéghegyek nyomon követése, a tengeri környezet felügyelete, ideértve az olajfoltok és a hajók észlelését a tengeri biztonság érdekében, valamint az illegális halászat monitorozását. Használják továbbá a süllyedésből, földrengésekből és vulkánokból eredő talajdeformációk megfigyelésére, az erdő-, víz- és talajgazdálkodáshoz szükséges, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a válsághelyzetek támogatására szolgáló térképezésre.
Mivel ezek az időszerű adatok fontosak, Pierre Potin, az ESA Sentinel-1 misszióvezetője elmondta: „Az Európai Bizottsággal együtt gondoskodunk arról, hogy a Sentinel-1A megfigyelési tervének kiigazításával és a Kopernikusz-programhoz hozzájáruló más műholdas missziók radaradatai révén áthidaljuk az adathiányt. Például a kanadai Radarsat-2 és a Radarsat Constellation Mission (RCM), a német TerraSAR-X, az olasz COSMO-SkyMed és a spanyol PAZ műholdak adatait is fel tudjuk használni.”
Alistair O’Connell, a Sentinel-1 űreszköz üzemeltetési vezetője hozzátette: „A Sentinel-1B műholdat ellenőrzés alatt tartjuk, a többi rendszer – kivéve a teljesítményt érintő egységet, amely megakadályozza a radar bekapcsolását – továbbra is megfelelően működik, és rendszeresen figyelemmel kísérjük az űreszköz állapotát, valamint rutinszerű pályaellenőrzési manővereket végzünk. A Sentinel-1B-t mindaddig kontroll alatt tartjuk, amíg meg nem tudjuk kezdeni a megsemmisítési folyamatot, ami a Sentinel-1C biztonságos pályára állása után várható.”
Forrás: ESA/ATG medialab