Virtuális valóság segítségével tesztelik az ESA Argonaut leszállóegységét

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Egy diákokból és kutatókból álló csapat a virtuális valóság (VR) segítségével vizsgálja az ESA (Európai Űrügynökség) Argonaut névre hallgató leszállóegységét, mely várhatóan az évtized végén tudományos műszereket és rakományt szállít majd a Holdra. A szimulációkban az ESA Extended Reality (XR) laboratóriumának tagjai, valamint a Német Űrügynökség (DLR), és a Spaceship EAC munkatársai vesznek részt.

Forrás: ESA

A jelenleg még intenzív tanulmányozási fázisban lévő leszállóegység fejlesztéséhez, teszteléséhez és tanulmányozásához a legújabb technológiákat használja az XR-csapat. „Az Argonaut működésében szerepet játszó egyes részek szimulálásával és a szakértőktől kapott információkból kitaláljuk, hogyan segíthet a VR a fejlesztés alakításában.” – mondta Tommy Nilsson, az ESA kutatója.

A csapat első lépésként a Hold déli pólusának régióját alkotta meg a lehető legvalósághűbben, mely valószínűsíthetően alkalmas leszállóhelye lesz az első emberes Artemis-küldetésnek. „A VR rugalmassága lehetővé tette számunkra a holdi terep valósághű ábrázolását és a Hold déli pólusának egyedi fényviszonyainak reprodukálását, így bármilyen hipotetikus holdfelszíni forgatókönyvet megjeleníthettünk, szimulálhattunk és értékelhettünk.” – Florian Dufresne, az ESA doktorandusza.

A részletes virtuális modellnek köszönhetően tehát készen állt egy olyan lehetséges Argonaut konfiguráció, amivel tanulmányozhatóvá vált a leszállóegység működése, valamint felhasználóbarátsága is. „Biztosítottuk, hogy a leszállóegység nagyon részletes legyen, hogy értékelni tudjuk, hogyan működne, és milyen kihívásokat jelentene a használata egy ember számára.” – tette hozzá Dufresne.

Az Argonaut leszállóegység. Forrás: ESA

A VR, mint láthatjuk, rengeteg előnnyel jár egy-egy fejlesztési fázisban, viszont teljes értékű információkkal nem képes szolgálni. A VR-szimulációk főként hang- és vizuális jelzésekre támaszkodnak, melyek nem feltétlenül adnak pontos visszajelzést például a fizikai tárgyak súlyával és ellenállásával kapcsolatban. Emellett nehezen szimulálja az űrruhákat és az alacsony gravitációt. Megoldásként az XR-csapat arra készül, hogy az Argonaut-szimulációt csökkentett gravitációs körülmények között, parabolikus repülésen fogja tesztelni.

Alexander Gerst az XR laboratóriumban. Forrás: ESA
Dark mode powered by Night Eye